Évek óta érkeznek jelzések, hogy a brazil járványhelyzet enyhén szólva is tragikus és ezek a hírek az olimpia közeledtével nemcsak egyre hangosabbak, de egyre drámaibbak is. Brazília - legalábbis európai szemmel - a fertőzések tárháza, és ezek közül a legveszélyesebbek azok, amik ellen szinte még védekezni sem lehet.

Persze, akiknek bármilyen, a legcsekélyebb  anyagi érdekeltségük is  fűződik az óriási sportrendezvényhez, nyugtatgatnak mindenkit és igyekeznek elkenni az odalátogatókra leselkedő a veszélyt. 

My name Zika, Zika Vírus

A brazil Zika-helyzet - mint cseppben a tenger - jól mutatja, hogy miért olyan veszélyes hely az olimpia országa.

A vírus a nevét az ugandai Zika-erdőről kapta, ugye, mára mennyire összetöpörödött az egykor oly órásinak vélt bolygónk? Most egy afrikai eredetű betegségtől  rettegünk az amerikai kontinensen. Ennyit azoknak, akik vitatják a globalizáció tényszerű lényegét, és azt, hogy csak összefogás segíthet, nem pedig a bezárkózás, hiszen az ilyen, az egész bolygót érintő ügyekben csakis a közös fellépés segíthet megőrizni önmagunkat és fajunkat a jövőnek. A kis kitérő végén idézzük ide a Római Klub jelmondatát: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Vissza a Zikához! A kórt szúnyogok terjesztik, de más módon, például nemi érintkezés útján is „beszerezhető”, márpedig a brazil lányok gyönyörűek. A betegség aránylag enyhe lefolyású, a felismerését azonban nehezíti, hogy tünetegyüttese nagyon hasonlít több más kóréhoz, így például a sárgalázhoz, vagy az agyvelőgyulladáshoz is. Az esetek jelentős részében tehát, könnyen kezelhető kórról beszélünk, de nem akkor, ha terhes asszony válik fertőzötté, mivel ezeknek a terhességekének jelentős része nagyon komoly magzati károsodással jár, amelynek következtében - közismert néven - kórós kisfejültségben, mikrokefáliában szenvedő gyermek születik.

„ A mikrokefáliát okozhatják különböző genetikai és környezeti tényezők, emellett pedig az utóbbi időben világszerte aggodalmat okozó Zika-vírus is. A kisfejűséggel született gyermekeknél fennáll a fejlődési rendellenesség kockázata. A mikrokefáliára nincs kimondott kezelési lehetőség, ám a korai terápiák, beszéd- és egyéb fejlesztő foglalkozások segítenek a gyermek fejlődésében és az életminősége javításában.” (forrás: webbeteg.hu/)

A Zikával fertőzött és egyszer már kisfejű gyermeket szült nőknél a veszély a szülést követően sem szűnik meg, mivel a lappangó Zika befolyásolhatja egy távoli jövőben bekövetkező terhesség kimenetelét is.

Ennyit a Zikáról, amely pillanatnyilag a legtöbbször emlegetett, de sajnos közel sem egyedüli fertőzés, ami a nyári játékok versenyzőire, látogatóira leselkedik.

Közbiztonság?

Brazíliában sajnos a fenti szóösszetétel mellé mindig oda kell tenni a kérdőjelet, hiszen az elmúlt évtizedekben végbemenő hatalmas „ugrás”, amit az ország végrehajtott, milliókat hagyott az út szélén, méghozzá a szó szoros értelmében. Miközben a nagyvárosok egyes negyedeiben egymást érik a világmárkák felfoghatatlanul drága üzleteinek portáljai, alig néhány sarokkal odébb bádogvárosok és nyomornegyedek ontják a bűnözőket, a kis zsebesektől a drogdílereken át a gyilkosokig, akiknek a száma és eltökéltsége az olimpia közeledtével egyre nő.

Ne feledjük: a sötét zóna, az alvilág, ugyanúgy egy soha vissza nem térő üzleti lehetőséget lát a világ legnagyobb sportrendezvényében, mint az ország legális gazdaságának képviselői.

Mit tehet a turista? - 8 jó tanács, amit érdemes megfogadni!

• Már indulás előtt tájékozódójuk útikönyvek, honlapok segítségével, hogy melyek azok a veszélyes helyek, negyedek, amiket kerülni kell.

• Nem árt odafigyelni a rablók lelkivilágára sem, minek hergelni őket azzal, hogy nincs nálunk pénz, tehát kevés pénz legyen a zsebben, amit azonnal át lehet adni, valamivel több mondjuk egy kisméretű hasi-tasiban, de szigorúan az ing, blúz alatt, hogy ne tudják egyetlen mozdulattal leszakítani.

• Soha ne hordjon értékes láncot, ékszert ruhán kívül, mert letéphetik.

• Ne viseljen nagy, feltűnő fülbevalót, mert azt is könnyen kitéphetik

• Drága fényképezőgépén - ha a nyakában tartja, ami nem ajánlott - legalább mindig legyen rajta a keze.

• Kerülje az „örömárusok” látszólag kedvező árú ajánlatait, mert soha nem tudhatja, mit tartalmaz a szer, a nő, vagy a pasi, sokszor ugyanis a „kis öröm, nagy baj” szabálya érvényesül.

• Brazíliában nagyon kevesen beszélnek idegen nyelveket, ezért - biztonság kedvéért - nem árt néhány fontos szót: segítség, eltévedtem stb. megtanulni portugálul

• Ha lehet, ne térképet használjon, hanem GPS-t, mert az nem hívja fel a figyelmet arra, hogy kiszolgáltatott turista. 

Ha mindezek ellenére kicsit óvatosan, vagy akár kalandvágyból mégis nekiindul, vagy már ott is van  Brazíliában,  akkor sok sikert! - térjen vissza épségben és sok valóban szép emlékkel!

A Uber minapi kivonulásának híre felveti a kérdést, hogy a rezsim szánt szándékkal űzte-e ki az országból a tárgyalásos megegyezésre törekvés szikrája nélkül a közkedvelt szolgáltatót,a minden híreszteléssel ellentétben rendes adózót, vagy - tőle teljesen szokatlanul és nem jellemző módon - csak csodálkozva tudomásul vette a tényt.

Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének ügyvivője szerint, akit szókimondó radikalizmusa miatt a Fónagy-féle minisztérium meg sem hív a tárgyalásokra:

Hónapok óta halljuk ezt a zuhany-híradóban terjedő pletykát, eleinte nem hittük el, de sajnos az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy ha egy hír ilyen hosszan tarja magát, az előbb-utóbb valóra is válik, és most egyre több helyről halljuk, hogy mindaz a megmagyarázhatatlan és indokolatlan vegzálás, törvénytelenség, a taxisok ellehetetlenítése egyetlen célt szolgál, azt, hogy a főváros megcsinálhassa végre a saját fuvarszervező irodáját. Ezt támasztotta alá már 2015 tavasza is, amikor a fővárosi közgyűléshez benyújtottak egy előterjesztés az ügyben, hogy Budapest saját taxistársaságot hozzon létre."

Az egyik meghatározó középméretű szolgáltató prominense szerint:

 "Már a hatósági ár bevezetése is csak a két legnagyobb cégnek: a City-nek és a Főtaxinak volt jó, senki másnak. A taxisok persze nagyon örülnek neki, mert elhiszik, hogy többet keresnek, de ez nem így van. Alacsonyabb díjszabás esetén sokkal több fuvar lenne. A másik árulkodó jel a várható monopolizálás, vagy ha úgy jobban tetszik „államosítás” bizonyítására az indirekt létszámcsökkentés, amit mi sem bizonyít jobban, mint a taxisok állandó vegzálása, munkavégzésük ellehetetlenítése. Azt akarják, hogy 3800 főnél álljon meg a létszám, és ezt sokszor törvénytelen, de legalábbis szabálytalan eszközökkel próbálják minél előbb elérni. A vége az lesz, hogy két, maximum három társaság marad Budapesten, a már fent említett Főtaxii, a City és esetleg még valaki, aki befér a pixisbe. Amikor a fenti célt elérték, - szerintem - a főváros, vagy az állam létrehoz egy giga fuvarszervező céget, amihez minden, a palettán szereplő vállalkozásnak be kell csatlakozni.”

Egy jelenleg még az Uber berkein belül dolgozó véleménye szerint is másról szól a dolog, mint arról, hogy taxióra kontra applikáció:

 

„ A magyar hivatalosság mindentől irtózik, ami új, friss és arra késztetné, hogy huszadik századi módon gondolkozzon. Az állításomat mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy rácsavarodtak a Horthy korszakra, mert ahhoz már nincs elég szellemi kapacitás mögöttük, hogy kiépítsék a saját identitásuk alapjait. Mindezek tudatában nagyon jól jött nekik a taxisok tiltakozása, amit ahelyett, hogy mind a két féllel folytatott tárgyalással kezeltek volna, inkább a magukévá tettek, és e mögé bújva kicsináltak minket.

 

Ha megvalósul a jól kitervelt üzlet, azzal az utasok biztosan nem járnak jól, hiszen azon a piacon, ahol nincs konkurencia, ott nincs jó értelemben vett harc sem az ügyfélért. 

Érdemes lenne felismerni, hogy amikor az egészségügy, a nyugdíjak értékállósága, az oktatás és - esetünkben a messze nem ilyen kaliberű, de tendenciózussága miatt mégis ide tartozó - a taxizás lehetősége válik a hatalom monopóliumává, ott fű nem terem!  Jó lenne, ha egyre többen elgondolkodnánk azon, hogy egy-egy letarolt piaci szegmens hány vétlen ember, család életét lehetetleníti el pillanatok alatt. Gondolta már, hogy ha rezignáltan, szemrebbenés nélkül tudomásul veszi, hogy szomszédja, ismerőse, barátja önhibáján kívül áldozatává válhat az önkénynek, akkor előbb utóbb  Ön következik?

Ne feledjük, ez a kormány semmit nem tesz "csak úgy", mert  képzavarnak tűnik ugyan, de náluk mindig a hátsó szándék az első!

BÓMA

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint egyerűbb, letisztultabb szabályozás készül. Például kikerülhetnek az olyan „kiegészítő előírások” mint a „gépkocsik hatósági elszállításának feltételei” és további, a közlekedést nem közvetlenül befolyásoló rendelkezések. Persze ne gondolja senki, hogy bármi is szabályozatlanul marad, dehogy, amit nem szabályoz a KRESZ, azt szabályozzák majd az önkormányzatok.

A következmény? Várhatóan egyre jobban hasonlítunk majd Romániához, ahol nem mindegy, hogy az ország mely részén kerülünk szembe az elöljárósággal. Arról is szól a fáma, hogy a jelenleg 13 -féle korlátozás csökkenhet párral, és a sebességhatárok is változhatnak, méghozzá várhatóan gyorsabban gurulhatunk, na persze ha a dugó engedi.

Érdekes passzusa a tervezetnek, hogy az információs táblák kihelyezéséről az önkormányzatok dönthetnek, várhatóan – még nem egyértelmű a mód, de a következmény annál inkább – nem pénztárcánk-kímélő módon. A várakozási- és megállási szabályozás sem ússza meg, azt is megújítják. Gondolatkísérletünk szerint, amennyiben drágább és lehetetlenebb lesz a várakozás, akkor mennyivel drágítja ez a tény az érintett árut, szolgáltatást? Érdekes próbálkozása a regnálónak, hogy a szinte teljesen ellehetetlenített, kiürített önkormányzatokat némi cselekvési térhez és pénzhez juttassa – persze nem elhanyagolható, hogy mindannyiunk adózott jövedelméből.

jegyzi: BOBO

Lám, nemzetünk - mi mindannyian - büszkén, megnyugodva dőlhet hátra ezen a borongós, őszt idéző napon, az „Igazmondó” ebben az esetben  is hű maradt  önmagához, hisz, amit ő kiejt a száján, az szóról szóra úgy is lesz!

Tessely – mint azt a jól működő új seprű tenni szokta – jól seper, hiszen már júniusban írásos javaslatot adott be a fensőbb hatalomnak, amiben erősen szorgalmazta a váli-völgyi – lánykori nevén: Felcsúti – „közösségi kisvasút összekötését a bicskei elővárosi csomóponttal”, amiről sebtiben egyeztetett is minden magyarok Lázárával. Az ügyben, ami a nem kicsit dagályosra sikeredett nevű „Pannónia szíve” program keretében lendítené majd fel Váli-völgy térségét, még nincs döntés, úgyhogy egy darabig még rághatjuk a körmünket izgalmunkban egyik lábunkról a másikra állva. Az sem tisztázott még, hogy közpénzeink melyik bugyrából fizettetik majd ki velünk, de ami késik ugye....!

A Miniszterelnökség formálisan egy laza mozdulattal rátolta a felelősséget az ott élőkre, mondván: a döntés azon múlik, hogy

a helyiek milyen minőségű fejlesztési tervet állítanak össze. Amennyiben az elképzeléseik valós és elérhető célokat tűznek maguk elé és ténylegesen hozzájárulnak az ott élők életminőségének javításához is, akkor eséllyel szállnak versenybe a fejlesztési forrásokért

olvashatjuk a magyarnarancs.hu-n.

Arra a kimutatásra szív-repesve és felettébb kíváncsian várunk, amelyik kimutatja, hogy az eddig megvalósult felcsúti pöfögde milyen mértékben javította az ottaniak életminőségét, de bármennyire részletesen kutattunk is, nem leltünk. rá. Egyelőre csak az publikus, hogy az elköltött 600 milliósra tehető közpénzből napi 25-30 utas vonatozgat fel-alá. A fent leírt nyomvonal -hosszabbítás az előzetes kalkuláció szerint cca. egymilliárd forintot venne el egy újabb stadion építésétől, úgyhogy még semmi sem biztos. Ja, de igen, az száz százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy vagy erre, vagy arra, de mindannyiunknak fizetni kell!

BAnna

A Miniszterelnökség távirati irodához eljuttatott közleménye szerint pályázatuk célja, olyan

 alternatíva kidolgozása a Gellérthegy revitalizációjára, amely építészeti, tájépítészeti, közlekedési, képzőművészeti eszközök használatával új tartalommal tölti meg a helyszínt, az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, a világörökségi cím, a műemléki védelem és a szellemi, szakrális tartalom figyelembe vétele mellett”

Nem sajnálja rá a fent nevezett úr vezette bíráló bizottság a pénzt, hiszen 40 millió forint közpénzt szánnak arra, hogy

a helyszín vonzó környezetalakítással, releváns területhasználattal képes legyen nemcsak a turisták, hanem a város lakóinak igényeit is kielégíteni.

A kiválasztásnál különös figyelmet fordít a grémium arra, hogy az álom – ha megvalósul – illeszkedjen az jelenleg éppen meglehetősen átalakuló budapesti városképbe, tehát minden egyes fa helyét jó esetben egy-egy kőből faragott – hisz sajna nem kertészetet vezet a „dicső” rokona – faimitátum veszi át és néhol előbukkan majd pár erkély is, „hogy jobban lássalak!”. Az is hangsúlyosan számít a döntésnél, - tudatja a közlemény - hogy a kiötlő mennyire érez rá a helyszín szimbolikájára, esetleg új jelképes hely megteremtésében gondolkodik-e. Nem mellesleg fontos az is, hogy a természetbe jól beleillő épített elemeket is – legjobb, ha jókora stadiont – tartalmazzon az elképzelés. Egy-egy terv készítője minimum 300 ezer, maximum 8 millió magyar közpénzforinttal lesz gazdagabb.

Amennyiben sikeres és eredményes lesz a pályázat, ne legyen kétségünk, az a sok rendetlenül, össze-vissza növő „zöldség” - növényzet – megtanulja mi a „móres”, lesz ott rend! Az önfejűbbjének pedig annyi! - kedves tarhajúak védősorfala között végzi be.

jegyzi: BolNa

Mindezek után jogos a kérdés, ki jegyzi ezt a várost, ki ez az elszabadult fújtatós  harmónium a Budapest nevű hajó rakterében? Igen kiszolgált régi harmónium, nem is hajóágyú - ahogy mondani szokták - nem bizony, mert az odapörköl bárhová.   A mi harmóniumunk viszont  nagyon is megválogatja, kinek az arcába fújtat egy-egy hamis hangot, mindig a gyengébbet veszi célba, tudja ő azt jól, hogy hol a fent, és hol a lent.  Azzal, hogy merre van az előre, már adódnak gondok.Tarlós István folyamatosan  különlegesen nagy legitimitására hivatkozik, közben pedig - mint az az alábbiakból kiderül - úgy viselkedik, mintha  nem is Magyarország fővárosának lenne első  polgára(?), hanem egy sosem volt, olajos padlójú kocsma csaposa.  Lehet, hogy Pistabá-ban  egy olyan krimó első emberét ” tisztelhetjük”,  ahol még a „Padlóra köpni tilos” táblát is csak azért nem verték le a falról, mert a gazda kitenni se tartotta fontosnak, annál is inkább, mivel ő maga is körbeköpköd?

Pista bácsi elszabadult:

1997, Sziget fesztivál, a második nap éjszakáján hajnali kettőkor megjelenik Tarlós István akkor még  lll. kerületi polgármester, aki a tőle megszokott vehemenciával hisztérikusan a rendezvény öt percen belüli leállítását követeli.

2007. lll kerületi önkormányzati testület egyik ülésén, ahol, - ma úgy emlékszik vissza - mint a „béke barátja” és a kompromisszumok lovagja működött: Szénási János MDF képviselőnek így szólt oda: "Te meg egy tulok vagy (...) Szénási elvtárs megint ravaszkodik (...) Ide figyelj, Szénásikám, te summantottál az MDF-székház-ügyben is. Most elmondtad a mondandódat, újra visszatértünk az ügy tárgyalására, úgyhogy ne ravaszkodj, mert úgy leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok! (...) Fogd be a szád, most én beszélek! Ki vagy rúgva, ha ezt csinálod! Saját személyes megítélésem szerint Szénási elvtárs spekulatív és sunyi." Pár perccel később Tarlós tovább folytatta: "Egy fővárosi választási kampányban nekem semmi szükségem nincs, hogy a Szénási elrohanjon a férfimanöken barátaihoz, akik erotikusan exponálják magukat a választáson, és olyan nyilvánosságot produkáljanak nekem (...), mert én ezt szubjektíve Szénási kollégából kinézem."

2011.Már mint Budapest főpolgármestere Bihary Gábor akkori MSZP képviselőnek ekként reagált egy
ügyrendi kérdésre: „Csak annyit, köszönjük a tanácsot a városvezetés egymáshoz való viszonyába kicsit se tartunk igényt Bihary úr tanácsára, másrészt……ügyrendi javaslat? – ne pofázzon közbe!”

2011.A  “főváros haljakendeje” már megválasztása után sem tűrte jól nem jól ha a dolgok nem úgy mentek ahogy
ő elképzelte, pedig akkor még volt a Metró űgy, és a többi hasonló dráma. A „dilettantizmus csúcsa”-nak nevezte Láng Zsolt ll. kerületi polgármester egy az övétől eltérő álláspontját, a fonódó villamos ügyben.

 
2012. október – a főpolgármester bal lábbal kelt délutáni szunyókálásából ezért úgy döntött Kálmán Olgát “vacsorál”, de az megakadt a torkán, de úgy hogy évekig köhögött tőle: „Drága szerkesztő asszony! A kérdésre én adtam egy kielégítő választ, ezt 90-es IQ felett meg szokták érteni, hogy Ön nem értette meg, az legfeljebb a kialvatlanságával hozható összefüggésbe. Sic.: nem lehet együgyű kérdésekre értelmes válaszokat adni.”

2007, 2014 – Horváth Csaba fővárosi MSZP politikus, egykori vetélytársa a főpolgármesteri posztért, majd kihívója, így tahóságainak egyik kedvelt célpontja: „Horváth Csaba korlátolt, mi ebben a bunkóság?” Máskor „Ön semmit nem csinált, ült a szobájában, keverte a kávéját, lógatta a lábát”. Megint máskor: “Azt kellene felvenni amikor kihúzza a szemöldökét a férfimosdóban”.

2007 – 2015 Lázár János államtitkár, majd miniszter fontos játszópajtása a főpolginak:„Megértem én azt, hogy valakinek gyökereinél fogva beilleszkedési problémái vannak a budapesti társadalomba. Elfogadom a dolgot, hogy indulatok vannak benne és pedagógiai módszerekkel igyekszem kezelni.” Máskor:„Egyszer valamikor berepült a Parlamentbe Papcsák András esernyőjén, mint Mary Poppins és az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amit a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá.”

2014 Tragikus mondatok a melegekről: „Nekem a melegekről először a bableves jut eszembe, így tanultam, ez egy gyerekkori ártalom. Szigorúan személyes véleményként azt tudom megfogalmazni, hogy számomra ez a jelenség nem természetes, visszataszító. sic. Előfordul a természetben, de nem organikus része annak. Ez a dolog nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez.”

2015 – Csárdi Antalnak amikor nem szavazott meg a 2024-es budapesti olimpia rendezés előterjesztését heherészve mondta:„Jegyzőkönyvön kívül mondom, de úgy tudom, hogy Széll Bernadetten kívül az LMP-ben mindenki fel volt mentve tornából. Igaz ez, Antal?”

2015. november, Amikor már kezdett nagyon komolyra fordulni a BKV ügy, és nem nagyon lehetett tovább alibizni a kormánnyal: „Ha nincs megállapodás, akkor én jövőre – már csak pedagógiai okokból is – ezt a járatritkítást meglépném, mert azért ne csináljuk minden évben ezt a játékot.”

2016 május„Nem szoktam ezzel hencegni, de még a saját politikai közösségemen belül is néha olyanok próbálnak engem jobbról előzgetni, akik inkább megköszönhetnék, hogy nem kapargatom a múltjukat.”

2016. április.  Vitézy Dávidról, akit, nem mellesleg  ő szabadított rá a városra, majd ő is rúgott ki: "Nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot kegyelemből igazgató közgazdász fogja meghatározni egy diszkógömbös, Tütü nevű nightklubból, mi legyen a budapesti közlekedésfejlesztéssel."

2016 május – Gy. Németh Erzsébetről, aki nem elég, hogy ellenzéki politikus, de még nő is mer lenni: „Eddig sem feltételeztem, hogy Gy. Németh Erzsébetet egyszer az Akadémia tiszteletbeli tagjaként köszönthetem, de amit az M3-as metró és a csillaghegyi árvízvédelmi törvényről nyilatkozott, az egyenesen a mély sötétség.”

2016 május – Fischer Iván világhírű karnagy a világ egyik legelismertebb zenekara a Budapesti Fesztivál Zenekar alapítója is megkapta a magáét: “Fischer Iván karnagy úr kezdi elveszíteni az önkontrollját. Amennyiben nem képes befejezni a követelőző hisztériát, fenyegetőzést és zavarkeltést, úgy át kell gondoljuk a támogatását.

2016. július Liget projekthez, is értőn és a tőle megszokott lényeglátással szólt hozzá a polgármester„Az mégis csak botrány, hogy Franciaországból ide járnak szájba rúgni a rendőröket”

forrás: Pálmai Tamás

Hogy élte meg mindazt, ami a háború után következett?

Mindig éreztem, hogy valami nem jó, de nem fordultam rögtön szembe. Hittem a kultúra szerepében, úgy gondoltam, hogy a hibák kijavíthatóak, és ebben nagy szerepet játszhat a kultúra, tudni kell a népre támaszkodni, ezt elengedhetetlennek tartottam. Amikor Rajkot kivégezték, sokan sulykolták belém, hogy „Édes fiam! Fogd be a szád, ne törődj semmivel, csak végezd a magad dolgát.” 1953. július 3-án, – a születésnapomon – nem sokkal Sztálin halála után jött Hruscsov, és Nagy Imre miniszterelnök lett, akkor úgy éreztem, hogy új út következik, mellé álltam, mert hittem, hogy felépíthető a demokratikus Magyarország.

Ez az időszak egybeesett az ellenzéki csoportok megalakulásával?

Igen és mi azt tartottuk, hogy el kell menni a falig. Munkahelyemen, a Közművelődési Intézetben – lánykori nevén Népművelési Intézetben – egy Karácsony Sándor által emlegetett, Goethenek tulajdonított idézet volt a mottónk, miszerint: „Egy csata elvesztése malőr, egy parasztház leégése tragédia”.  Tehát nekünk az volt a dolgunk akkor, hogy védjük a parasztházakat. Arra törekedtünk, hogy keressük meg és segítsük azt az embert, aki jó irányba viszi a dolgainkat. 1956 után hosszú ideig nem léptem be ismét a pártba, de igyekeztem a demokratikus vonalat képviselni.  A Népművelési Intézet hosszú-hosszú évtizedeken át, egészen a rendszerváltásig, olyan központ volt, ahol mindenki megfordult, Nyers Rezsőtől Orbán Viktorig. Nem véletlen, hogy az utolsó nagy 1989-es október 23-i ünnepség fogadásán ott  volt nálunk mindenki, akinek része lehetett rendszerváltásban, köztük a folyamatok egyik legfontosabb szereplője az azóta már elhunyt Mark Palmer, akkori amerikai nagykövet is, mi a fasiszták kivételével, mindenkit szívesen láttunk.

Ugorjunk egy nagyot az időben, hogy jutott el az MSZP-től a DK-ig?

Az MSZP-ben szinte folyamatosan azt éreztem, hogy csak tévelygünk.  Láttuk ugyan, hogy mit kellene csinálni Magyarországon, hiszen Európai léptékben is az egyik legjobb tervet Békesi László dolgozta ki, de Horn mindent elkövetett, hogy Békesit félreállítsa. Akkoriban én voltam az MSZP-választmány vezetője, Békesi elkészítette a gazdaság programot, én összehoztam az ülést.

Amikor a Parlamentben találkoztam Horn Gyulával és Lendvai Ildikóval, Horn azt mondta, bocsánat a szóért, de így esett:

Iván b..meg, hogy jössz te ahhoz, hogy kitűzd vitára a Békesi programját?  Gyula, b….meg, ez az én jogom!

 - válaszoltam hasonló stílusban. Később csendesebben agitált, hogy ne tartsuk meg a vitát, de hiába, úgyhogy eljött az ülésre, és botrányt csinált. A továbbiakban is hasonlóképpen fúrta a dolgot, még a második kormányzás idején is. Később négy Fidesz - kormányozta év után Medgyessy egy őrült programmal állt elő, de a   jóléti programjáról azonnal kiderült, hogy lehetetlen sikeresen végrehajtani, mese habbal. Meg kell magyarázni a társadalomnak, hogy nehéz feladatok várnak ránk, amiket el kell végeznünk ahhoz, hogy előrejussunk. Az nem jó út, ha azt mondjuk, hogy válasszatok meg minket és akkor, abban a pillatanban tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz Magyarországon. Ezt azonban nem lehetett megvitatni. A tendencia sajnos folytatódott akkor is, amikor Gyurcsány követte Medgyessyt, őt is összehoztam Békesivel, aki elmondta, hogy szerinte mit kell csinálni, Gyurcsány egyetértett vele, de az volt a véleménye, hogy nem a választás előtt van ehhez az ideális időpont. Annyit mondhatok, hogy igyekszünk rendbe hozni az országot - mondta Ezt jóváhagytuk. 2006-ban Gyurcsány megnyerte a választást, lementünk Őszödre, ahol nyugodt hangon azt mondta, hogy valóban nem mondtuk el a teljes igazságot, de ezt nem lehetett a választás előtt megtenni, mert abban az esetben nem kaptunk volna lehetőséget mindennek a feltárására, javítására. Most kell ezt megtennünk, nem egyszerre, de minél hamarabb. A szocialista párt „nagyjai” – élükön Horn Gyulával és Veres János pénzügyminiszterrel – úgy reagáltak, hogy

Ferikém, nem kell ezt ilyen komolyan venni! Hirdesd meg, hogy megteremtjük a jóléti államot, és majd egyszer eljutunk oda.

Én akkor egy nagyon politikus beszédemben kifejtettem, hogy nem értek egyet ezzel, mert nem a hatalom mindenáron történő birtoklása a fontos.

Ez Őszödön történt?

Igen, de nem sokkal később a dolog bedöglött. Éreztem és láttam, hogy ez a Szocialista Párt ilyen szempontból tehetetlen és képtelen egységes módon megnyilvánulni ebben a végtelenül fontos dologban, hogy Gyurcsány képes lesz-e minderre, azt nem tudom, de mindenesetre kimondta, elmondta. Sajnos azt kihagyták a Népszabadságnak erről írott cikkemből, hogy Szabó Dezső – kiskorom olvasmányában – azt mondja, hogy ha

az ember felébred a házában és azt látja, hogy ég a szoba, akkor mi a helyes, a racionális cselekvés? Felülök az ágyban és azt mondom, hogy: Ejha! – a jelenlegi körülmények arra mutatnak, hogy tíz percen belül iszonyatos kínok között fogok meghalni, vagy kiugrom az ágyból, majd az ablakon és azt kiabálom eszeveszett hangon, hogy: Segítség?

Szerintem az utóbbi a racionális. Gyurcsány ezt a racionális megoldást választotta, így híve lettem., azt nem tudom, hogy ebben a nehezülő helyzetben képes lesz-e továbbvinni, amit elkezdett. Valószínűleg igazi nagy összefogásra van szükség, hogy ez sikerül-e, nagy kérdés, de Gyurcsányban legalább megvolt nemcsak a felismerés, de a megértés és a tűz is, az MSZP-ben pedig nem.

Pálmai Tamás

Néha már-már úgy érezzük, hogy kopasz verőemberekből épít kerítést körénk a világ, a hatalom oda se figyel, ha mondunk, - ne adj isten - kérünk valamit, például azt, hogy „ne tessenek már oly lelkesen feldúlni a környezetünket, kivágni minden fát csak azért, mert a főmuftiék családjában kőbánya van, és nem kertészet”. Gondoljunk csak arra, hány fát vágtak ki a Kossuth téren, a József nádor téren, hogy lett betondzsungel a lassan már ki is égett néhány fakezdemény ellenére is a Moszkva Kálmán tér, vagy arra, mi vár a Római part fáinak javára, és a sor még hosszan folytatható lenne, de minek tovább szomorítani a szívünket.

Az már csak hab a tortán, miként lesz - ahogy kihullik a hatalomból - az egykori zöld politikusból ismét mérgeszöld, feledve, hogy alig néhány hónapja, még az előző kormány államtitkáraként, behunyt szemmel éppen ő írta alá a Kossuth téri fák kivégzőosztagának a „tűzparancsot”, most pedig, mintha a hatalomban töltött évek meg sem történtek volna, ismét, méghozzá habzószájú ellenzékiként viselkedik. Arra azért jól vigyáz, mert félti bibliai szekerét, hogy a hatalom sáncain belül maradjon, az újságírói kérdésre tehát, hogy „egyáltalán Fideszes Ön még?" - büszkén vágja a választ: persze, és lehet, hogy csak a túlhajszolt, elborult elmém láttatja úgy velem, mintha még meg is nyalta volna kicsit a szája szélét.

Az ember ilyenkor lassan-lassan azon kezd gondolkodni, hogy itt az idő, menni kell, menni, és ha lehet minél messzebb, hiszen nincs remény. Már venné is a bőröndöt, de akkor történik valami, jön egy taxis, vagy egy ételosztó, esetleg jogvédő és felforgatja a jól elrendezett letargiát.

„Nem, köszönöm, ezért a fuvarért nem kérek pénzt, ennél a szállításnál semmi nem lehet fontosabb. Köszönöm, hogy én hozhattam be” - mondja  fenti példánkban  éppen a taxis, majd átbotorkál a kocsijáig, ajtónak azt a  szűk, de azért valós lyukat használva, amit a reménytelenség falán ütött.  

Milyenek a taxisok?

Az utóbbi hónapokban a besárgított emberek meggondolatlanul maguk ellen fordították a közvéleményt, holott igazából csak egy végső, kétségbeesett jelzést akartak küldeni a társadalom felé. Kapják a hideget-meleget azóta is. Pedig itt lenne az ideje tudomásul venni, hogy ugyanúgy, ahogy az élet más területein, itt is vannak becsületes és becstelen emberek, mert a törvénytisztelet és a becsület nem szakma, nem ruha, és még csak nem is hajszín függő. Igen, keringnek komoly, megalapozott rémtörténetek órapörgető, lehúzó taxisokról, naná, hiszen olyan mondatot minek kimondani, hogy „képzeljétek tegnap reggel egy taxis elvitt A-ból B-be és minden rendben volt, ja, és még számlát is adott”. Ugye milyen furcsán csengne egy ilyen mondat, és hogy miért? - mert azok a sofőrök vannak többen, akik így szolgáltatnak, de az ő viselkedésük természetes és így szóra sem érdemes, ellentétben a „tudjuk kikkel”.

Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének ügyvivője, szerint

„A kollégáink zöme mást sem szeretne, mint csendben, nyugodt körülmények, megfontolt, korszerű törvények és helyi rendeletek védelmében dolgozni. Mert ha mindez meglenne, akkor nem maradna el a taxis-társadalom öntisztulása sem. Ne feledjük, a taxis is emberből van, és őt is kiborítja a létbizonytalanság, a stabilitás hiánya.”

Legyek a sebben

A taxisokat leginkább ezek szerint is a rendezetlenség, a szakma kiszámíthatatlansága, valamint a fejük felett, a bevonásuk nélkül meghozott szakmaiatlan, gonosz döntések háborítják fel és kergetik végső soron az utcára.  Érdemes egyszer végiggondolni, miért bánnak így velük a törvényhozók?  A mindenkori hatalom retteg attól a társadalmi csoporttól, amely már a rendszerváltás hajnalán - 1990 októberében - megmutatta az erejét és azt, hogy mit jelenthet egy civil csoport engedetlenségi mozgalma. Az egymást váltó kormányfők azóta is izzadtságban úszva ébrednek, ha rémálmaikban előjön a megbénult ország. Különös hatalmi arrogancia, hogy egyetlen kormány sem akart valóban segíteni, megoldani az egyre feszítőbb helyzetet, sőt, vagy teljes oda nem figyeléssel, vagy túlzott szankcionálással, de valamennyi azon munkálkodott, hogy szétzilálja korunk bérkocsisainak csoportját. Mára sikerült a szalámizás mester-terve.  A taxisokat lehet szeretni, vagy nem szeretni, de tudomást se venni róluk nem lehet, illetve mégis, de az ide vezet, ahol most tartunk, amikor van egy használhatatlan taxistörvény, és egy tökéletesen dilettáns budapesti taxisrendelet. Arról már nem is szólva, hogy a főváros taxis ügyeit egy – a taxis zuhanyhíradó szerint - olyan volt, levitézlett rendőrre bízták, aki korábbi munkája során éppen elég információhoz juthatott a politika, a közélet, és az üzleti szektor egyes prominenseinek előéletéről, amelyek birtokában akár jogosan is érinthetetlennek hiheti magát, na de hagyjuk,ne erősítsünk rá egy pletykára. Szóval kérem, hol itt a szakértelem? Miféle szakértelemről tanúskodik az a helyzet, hogy a taxikat kötelezően évente vizsgáló telepen bizonyos gépkocsi-tulajdonosoktól a való világban nem is létező, kitalált dokumentumok hiányára hivatkozva tagadják meg hosszú ideig az engedélyek kiadását, illetve, hogy bízzanak abban a szervezetben, amelynél időről-időre mást tartalmaz egy-egy ellenőrzés jegyzőkönyvének két példánya? A felügyeleti cég - ahogy mondani szokás - „ezerrel büntet”, de amikor kiderül, hogy nem járt el helyesen, nemhogy nem fizeti vissza a büntetés összegét, de még elnézést sem kér. A BKK új vezetése arra hivatkozik, hogy alig néhány hónapja vannak hivatalban. Na és, attól még jogutódok, vagy nem? Csak arra futja nekik, hogy parasztvakítás céljából nagy kerekasztalokat szervezzenek, amiken minden megegyezést megakadályoznak, közben még a legalapvetőbb kötelezettségeiknek: a kivizsgálási határidőknek sem tesznek eleget. Konspirálnak, összejátszanak, most például egyik informátorunk szerint a vezérigazgató asztalán porosodik hosszú ideje a válasz a Taxis Szakszervezet petíciójára. Nem tudni, mire várnak, csak nem a fentebb már említett kormányzati piacátrendezésre?

Forrás: Városi Kurír

A kormány a vásárlás, vagy bérlés kérdéskörében a drágább, és offshore-gyanús megoldást választotta. A két lehetőség közül, hogy veszünk, vagy tíz évre bérelünk buszt az utóbbi, a kormány által most támogatott megoldás huszonhárom milliárd forinttal drágább, ebből a különbségből akár 250 vadonatúj csuklós buszt is vásárolhatna a főváros a pótláshoz szükséges 150 darabon felül.  A kormányhatározat azt meg sem említi, hogy a támogatás mennyi időre szól, pedig nem mindegy, hogy csak a felújítás három évét támogatják-e, vagy a bérlés esetén optimális 10 évet. A buszokat bérbeadó cégek 10 év alatti futamidő esetén brutális összeget számláznak, így szinte lehetetlen ennél rövidebb időre jó kondíciókat kialkudni. Amennyiben a kormány csak a metrófelújítás három évére száll be a finanszírozásba, honnan lesz pénze a fővárosnak a bérlési idő további hét évére. A következő kérdés, ami felvetődik, hogy bérlés esetén, hogy jön képbe a mostanság a kormányzati bűvészcilinderből elővarázsolt magyar buszgyártás támogatása.

„A főváros felhatalmazásával a BKV már több mint egy éve kiírta a tendert buszvásárlásra, ezt egy lengyel cég Solaris típusú buszai nyerték meg - mondja Gy. Német Erzsébet, a DK fővárosi politikusa, majd így folytatja: „Azt a kormány sem tudja kikötni, hogy magyar buszt béreljünk, mert jelen pillanatban nincs 150 darab magyar gyártású csuklós városi busz sehol a polcokon. Létezik ugyan a MABI Busz konstrukciójában olyan lehetőség, hogy külföldi és magyar alkatrészekből Magyarországon szereljenek össze buszokat, amiket később bérelni lehetne, de ezek a buszok sem állnak jelenleg rendelkezésre, nincsenek készen. Különös „véletlen”, hogy amikor még mindenki hitt abban, hogy októberben rendben elkezdődhet a felújítás, Mészáros Csaba, a MABI elnök-tulajdonosa mindenkit megelőzve már arról beszélt, hogy a határidő csúszni fog, ezért bőven lesz idő a buszok legyártására, összeszerelésére. Vajon honnan tudhatta? - kérdezem csendesen.”

Micsoda meglepetés, legutóbb már Tarlós István is arról beszélt, hogy a 3-as metró felújítása jövő év februárja-márciusa előtt nem indulhat el. Jelen pillanatban még arról sincs döntés, hogy a kormány megfinanszírozza-e a hármas metró felújítását, ha az unió nem teszi.

„Tovább megyek - folytatja a fővárosi képviselő - az unióhoz be sincs még adva a 3-as metró felújítási programja. Gyanúm szerint tehát semmi másról nem szól ez a mostani történet, mint, hogy helyzetbe akarnak hozni Fidesz-oligarchákat azzal, hogy tíz évre kiszerveznek 150 db. csuklós-autóbusznyi forgalmat a haveroknak, egy kézlegyintéssel elintézve a tényt, hogy ez a trükk huszonhárom milliárd forint többletkiadást eredményezne az országnak.”

Végezetül adódik a feszítő kérdés, miért hagyja magát és Budapestet állandóan letaposni az a főpolgármester, aki ha csak teheti, azzal páváskodik, hogy választói akaratból neki még a kormánynál is sokkal nagyobb a legitimitása.