Ma ismét kormányzati sajtótájékoztatót tartottak a közvéleményt érdeklő legfontosabb kérdésekről. Az ügy sürgősségére tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen jelentette be, telefonon felhívta Macront, és felajánlotta neki, a leégett Notre-Dame helyén stadiont építünk a francia népnek.

Macron még nem adott választ,

de közölte, hasznosítja a magyar tapasztalatokat, és nemzeti konzultációt tart majd az ügyben a franciáknak.

Szijjártó Kakadu Péter külügyminiszter bejelentette, hogy ha ezt nem fogadnák el, akkor szakembereket ajánlunk fel az építési munkákhoz. Pénzt nem küld a kormány, mert az jó helyen van a magyar katolikus egyház műfüves fociakadémiáinál is. Ellenben a Mészáros és tsa kft. mérnökei szívesen vesznek részt Szajna parti kiruccanásokon, amiket francia pezsgővel dobnának fel a keresztény magyarság lelki jólétének emelése érdekében.

A stadion neve egyébként Notre-Felcsút II. lenne

A névadó ünnepségre meghívnák Platinit is, hogy legalább egy focista is legyen az avatók között… Orbán maga végezné el a kezdőrúgást a bokafogást végző Gyurcsányon. Arról még nincs információ, hogy a DK elnöke a magyar-francia barátság keretében hajlandó lenne-e erre?

A sajtótájékoztatón Quasimodo személyesen is megjelent,

és előre meg akarta köszönni a magyar nép segítségét. Viszont amikor meglátta Németh Szilárdot a kormányzati delegációban, akkor idegesen elrohant. Utólag tudósítónk megtudta, azért került erre sor, mert azt hitte, hogy migráncs munkaerővel akarják helyettesíteni, és komoly konkurenciát vélt felfedezni a mi Sziszinkben…

Semjén Keresztény Nemzeti Fővadász Zsóti a magyar katolikusok üzenetét tolmácsolta,

miszerint szigorúan a francia polgárok adóiból képződött uniós támogatásból állatparkot hozunk létre a stadion mellett. Itt gondozzák majd a Svédországból importált, szelid rénszarvasokat. A győztes meccsek után a gólszerző focisták dupla csövű puskákkal lőhetnek az Idegen Légió helikopterein lengedező döglött szarvasokra, és az azokat tartó kötelekre. Ha sikerül ellőni a madzagot, az állatot hazavihetik vacsorára!

Lesznek egy pálcikás, madzagos, és több madzagos szarvasok, attól függően, hogy ki hány gólt lőtt a meccsen. A jegyárakból befolyó pénzt nem is kell leadózni, bankszámlára befizetni, hanem mindjárt bőröndben elviszik Mészáros Lölőhöz, hogy a rengeteg pénzügyi adminisztrációtól megszabadítsák a nagyra becsült francia népet, a szurkolókat!

A parlament 2012-ben - 2016. április 1-i hatálybalépéssel - hozta meg az új törvényt a hulladékgazdálkodásról, ebben rögzítették, hogy életre kell hívni egy új céget, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, amelynek azon kívül, hogy közbeiktatták a szolgáltató, azaz a helyi kommunális szemétkezelő cégek és a megrendelő háztartások közé, semmi értelme. Mondhatnánk azt is, hogy az állam - jó szokásához híven - nem tett mást, mint ismét szórt egy marék homokot az egyébként jól működő gépezet fogaskerekei közé. Amióta ez a cég létrejött, még egyetlen szolgáltató cég sem kapott egy fillért sem a munkájáért, úgyhogy várhatóan hamarosan leállnak, és elönti az országot a szemét.

Az igazi botrány viszont a díjszabás, mert éppen Budapesten, ahol a legmagasabb, vannak a legkorszerűbb szállítási eszközök a legmodernebben megszervezett logisztikai háttér, és mégis itt jóval magasabb még az átlagosnál is az ár, arról már nem is szólva, hogy itt a legrövidebb a szállítási útvonal a lerakóhoz. Lássunk néhány összehasonlító adatot: Budapesten a 120 literes háztartási kukák heti egyszeri elszállítási díjára 752.- forint, Szegeden ugyanez 635.- forint, Budaörsön 448, Felcsúton pedig (dobpergés!!) mindössze 390 magyar forint. Vagyis a kisvasutas hazájában alig több mint a felét fizetik a szemét elszállításért, mint Budapesten.

Ezt a különbséget semmi sem indokolja - mondja Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő, elmondása szerint a fővárosi díjak összevetéséből más településekével úgy tűnik, mintha Budapest, ezen a téren is kormányzati büntetésben lenne.

„A fővárosiak hátrányos megkülönböztetése sem gazdasági, sem morális értelemben nem elfogadható. Amennyiben alapvetésnek elfogadjuk el a tényt, hogy méretgazdaságossági szempontból sokkal olcsóbb a budapesti szemétszállítást megoldani, – a korszerű gépparkról nem is beszélve – akkor, hogy lehet az, hogy Felcsúton fele annyiért tudják a feladatot ellátni, legalábbis az állami holding adatai szerint? Mindezek után képviselői előterjesztést nyújtottam be a soron következő Fővárosi Közgyűlés ülésére, amelyben indítványozom, hogy kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal annak érdekében, hogy a budapesti szemétszállítási díj a felcsútival megegyező mértékben kerüljön megállapításra. Ha a beadványom célt ér, akkor egy átlagos fővárosi háztartás éves kukadíja a jelenlegi 39 ezer forintról 21 ezer forintra csökkenhet. Ne Budapesttel fizettessék meg részben, vagy egészben azt, hogy belegabalyodva a rezsi-rizsa maguk által szőtt pókhálójába, már képtelenek helyesen kalkulálni.  Felcsútnak Mészáros Lőrinc a polgármestere, akiről most már bizton állíthatjuk, hogy a „füstös hátsószobákban” történő megegyezéssel a rezsicsökkentés olimpiai bajnoka lett”

Azt sem árt tudni, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődtek a Nemzeti Kukaholding felállításáról, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendeletileg maga határozta és határozza meg a továbbiakban is a különböző településeken a szemétszállítás díját és azt ígérte, hogy a rendszerbe betesznek tizenkét-tizennégy milliárd forintot. Ebből egyetlen  forint sem teljesült. 

 

„Úgy tűnik, - folytatja, a képviselő - azt gondolják, hogy a veszteségnek, amit a működés termel, és ami azt hamarosan ellehetetleníti - körülbelül a felét Budapesttel fizettetik meg, a másik felére pedig egyelőre nincs megoldás, hiszen nem véletlen, hogy csak október-novemberre tervezi a kormány, hogy fizet a helyi cégeknek azért a szemétszállításért, amit április 1-től folyamatosan végeznek. Mindezek után nyugodt szívvel jelentem ki: attól lesz olcsóbb vidéken a szemétszállítás, hogy Budapesttel fizettetik meg. „

A képviselő mondandóját támasztja alá az a mai hír is, hogy megbüntették a szegedi kommunális céget, mert nem fizették be a lerakott szemét után az éves adót, ugyanis nincs bevételük, mert mint feljebb jeleztük, az állami holding nem fizette ki részarányosan, amit beszedett a lakosoktól.

Szaniszló Sándor előterjesztésében felszólítja Tarlós Istvánt, hogy 2016. október 30-i oldja meg a problémát a gazdasági miniszterrel, hiszen a Budapestiek azért tartják főpolgármesterüket, hogy az ő érdekeit tartsa szem előtt, és harcoljon is értük, ha kell.

Az utóbbi hat évben, mióta Tarlós István a főpolgármester, százmilliárd forintnyi veszteség érte a fővárost a vagyonvesztések miatt, és azzal, hogy most államosították a hulladékkezelést, újabb milliárdokat vettek el Budapesttől, a budapestiektől.  

Pálmai Tamás

Lám, nemzetünk - mi mindannyian - büszkén, megnyugodva dőlhet hátra ezen a borongós, őszt idéző napon, az „Igazmondó” ebben az esetben  is hű maradt  önmagához, hisz, amit ő kiejt a száján, az szóról szóra úgy is lesz!

Tessely – mint azt a jól működő új seprű tenni szokta – jól seper, hiszen már júniusban írásos javaslatot adott be a fensőbb hatalomnak, amiben erősen szorgalmazta a váli-völgyi – lánykori nevén: Felcsúti – „közösségi kisvasút összekötését a bicskei elővárosi csomóponttal”, amiről sebtiben egyeztetett is minden magyarok Lázárával. Az ügyben, ami a nem kicsit dagályosra sikeredett nevű „Pannónia szíve” program keretében lendítené majd fel Váli-völgy térségét, még nincs döntés, úgyhogy egy darabig még rághatjuk a körmünket izgalmunkban egyik lábunkról a másikra állva. Az sem tisztázott még, hogy közpénzeink melyik bugyrából fizettetik majd ki velünk, de ami késik ugye....!

A Miniszterelnökség formálisan egy laza mozdulattal rátolta a felelősséget az ott élőkre, mondván: a döntés azon múlik, hogy

a helyiek milyen minőségű fejlesztési tervet állítanak össze. Amennyiben az elképzeléseik valós és elérhető célokat tűznek maguk elé és ténylegesen hozzájárulnak az ott élők életminőségének javításához is, akkor eséllyel szállnak versenybe a fejlesztési forrásokért

olvashatjuk a magyarnarancs.hu-n.

Arra a kimutatásra szív-repesve és felettébb kíváncsian várunk, amelyik kimutatja, hogy az eddig megvalósult felcsúti pöfögde milyen mértékben javította az ottaniak életminőségét, de bármennyire részletesen kutattunk is, nem leltünk. rá. Egyelőre csak az publikus, hogy az elköltött 600 milliósra tehető közpénzből napi 25-30 utas vonatozgat fel-alá. A fent leírt nyomvonal -hosszabbítás az előzetes kalkuláció szerint cca. egymilliárd forintot venne el egy újabb stadion építésétől, úgyhogy még semmi sem biztos. Ja, de igen, az száz százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy vagy erre, vagy arra, de mindannyiunknak fizetni kell!

BAnna