2016.07.01- i bejegyzésünkre több, mint 82.000 - en kattintottak, nagy dolog ez egy alig több, mint 2 hetes blog „történetében”! Köszönjük.

Városi Kurir

Városi Kurir


Drukker kontra baráti társaság?

2016. november 08. - Városi Kurir

4_1.jpg

Rengeteg kérdés, kétely, észrevétel, vélemény, magyarázat, ideológia látott már napvilágot a stadion-rekonstrukciós programmal kapcsolatban a politikai elit, illetve a civil társadalom minden szegletéből pro és kontra.

A választók elsöprő többsége nem ért egyet a kormány tékozlásával, és például az egészségügyre költenék ezt a sok-sok milliárd forintot.

Ezzel szemben Orbánék kommunikációja szerint a sportlétesítmények fejlesztése, megújítása a nemzet önbecsülésének helyreállítására, a nemzet nagyságának, erejének demonstrálására a legmegfelelőbb terület sportpályák csatamezeje, és ha ez kevés lenne, a sport és így a gigaberuházások egészségügyi prevenciós feladatokat is ellátnak.

Adódik a kérdés, hogy milyen egészségügyi megelőzésre gondolhat a kormánypropaganda, illetve a fideszes kommunikáció, hiszen szó sincs a tömegsport támogatásáról. Nem a civileknek épülnek ezek a létesítmények. Érdekes életkép lenne, ha egy baráti társaság, akik mondjuk eddig a Városligetbe jártak ki az aszfaltozott kis pályákra tönkretenni a lábukat, (az aszfalt a keménysége miatt kifejezetten egészségkárosító, nincs rugalmassága, és több ízületi, illetve izomsérülés mellett, csonthártyagyulladást idézhet elő, az esésekből adódó sérülések széles skálájáról már nem is beszélve) most felbuzdulva az orbáni ideológián, megjelenne mondjuk a Groupama aréna bejáratánál, hogy ők bizony jöttek focizni, hogy kíméljék az egészségbiztosítási pénztár büdzséjét. Úgy gondolom, mindannyian tudjuk, hogy milyen kimenetele lenne ennek a törekvésnek.

1_2.jpg

De akkor mégis, kinek épülnek a stadionok?

Az OTP Bank Liga 15. fordulója 2016. november 5.-én, szombaton negatív nézőcsúcsot hozott, ami átlagosan 2286 nézőt jelentett, azaz összesen a 6 mérkőzésen 13718 szurkoló biztatta az „arany lábúakat”. Az évad során már több hétvégén született negatív rekord, de úgy látszik, hogy mindig van lejjebb. Ez a 13718 stadionlátogató a már fentebb említett Groupama aréna befogadóképességét figyelembe véve, ami hazai bajnokin 23700, nemzetközi mérkőzés esetében 22000 néző befogadására alkalmas, alig több mint félházat eredményezne, és akkor a többi stadion pont üresen maradt volna.

De akkor mégis, kinek épülnek a stadionok?

Amennyiben végig sétálunk a most átadott Új Hidegkuti stadion vagy a Ferencváros pálya pórnép szeme elől elzárt kiszolgáló helyiségein, akkor ámulunk, és bámulunk. Az enteriőr, a dizájn egy másik, a választók döntő többségének elérhetetlen világba repít bennünket. Olyan fejlett nyugati létesítményben találjuk magunkat, amelyből arra következtethetnénk, hogy egy kimondottan jóléti társadalom sportólinak otthonában, országában vagyunk. Ezzel szemben azok a kevesek, akik még kijárnak a bajnoki mérkőzésekre, de még azok a szimpatizánsokat is, akik bár figyelemmel követik csapatuk vergődését, de már ilyen-olyan okokból nem látogatnak ki ezekbe a szentélyekbe, sokallják az új, valóban borsos belépődíjakat, amelyek mellett a vastag ceruzával írt büféárak várják a nagyérdeműt.
2_2.jpg

De akkor mégis, kinek épülnek a stadionok?

Végső konklúzióként eljutottunk azokhoz a személyekhez, akik haszonélvezői a lélegzetelállító luxusnak. A választói adókból épített rongyrázásnak, a közpénzekből fizetett, feltőkésített, meggazdagodott politikusok csatlósai, strómanjai, a slepp, barátok, rokonok így húzzak le az államot - azaz minket - vagyis ezeken a beruházásokon keresztül kapják néhányan a hálapénzt a támogatásukért.
3.png

A kormány tegyen közzé hiteles kimutatásokat, adatokkal támassza alá hazug ideológiáját az egészségügyi prevencióról.  A VIP vendégek ingyen étkeztetésére elherdált közpénzek, a habzsi-dőzsi  finanszírozása  ugyanis nehezen nevezhető olyan megtakarításnak, ami segíthet az egészségügyi, vagy a nyugdíjfolyósító gondjain.  Mit is mondana erre egy Matolcsy nevű kártékony lézengő: „blöff, blöff, blöff és blöff”

Ennyit a stadionok egészségügyi prevenciós szerepéről.

Ujlaki Tamás Péter (vendég szerző)

Legyen a külső munkatársunk! Küldjön híreket, fotókat, videókat a legizgalmasabbakat feldolgozzuk. Tárgynak írja be: témajavaslat

Köszönjük. varosikurir@gmail.com

Majd a Viktor!

sopranos.png

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a főváros 3-as metrópótló-buszokra kiírt tenderét, ezért még tovább csúszik a már így is többszörösen meghekkelt metrófelújítás.

Ahogy a döntés napvilágot látott, Budapest főpolgármestere azonnal elkezdte szokásos vagdalkozását, azt, amelyről „az elmúlt hat évben” már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nem egyszerűen eredménytelen, de kontraproduktív is.

Tarlós ahelyett, hogy megnézte volna, mi az oka az sokadik kudarcnak, és nem lehet-e azt esetleg kijavítani, megtárgyalni, egy interjúban csípőből kijelentette, hogy a KDB hülyét csinált magából. Nem mondom, kellemes felütés egy esetleges tárgyalás előtt, de mint tudjuk, Tarlós úr nem a tárgyalások, sokkal inkább a diktátumok embere. Legyen az bármilyen is, szeret diktátumot adni, de ha jó helyről jön – értsd Orbán Viktor - a parancs, akkor készséggel engedelmeskedik is. Gondoljunk csak a Városligetre, az oktatási-, vagy a főváros egészségügyi intézményeinek átadására. Jól illeszkedik ebbe a sorba a Budapest közösségi közlekedését jelmező  tragikomédia, mert amíg a különböző fideszes érdekcsoportok harcban állnak egymással a felújításon lenyúlható milliárdokért, Tarlós mindig az éppen aktuális erőviszonyoknak megfélően módosítgat a kiíráson.

letoltes_13.jpg

Már többször leírtuk, hogy milyen jó választás volt Orbán részéről Tarlós, hiszen nála szervilisebb, jobban a gazda kezéhez szoktatott főpolgármestert aligha termett a pest-budai ugar. Most is, mi az első gondolata?

„Tárgyalni akarok a miniszterelnökkel”,

mert mint mondta, a főváros a továbbiakban nem tudja vállalni a felelősséget.

Hogy is van ez? - ha valami, amit a főváros jelenlegi vezetése csak azért, hogy gazsuláljon a hatalmi csoportok gazdasági érdekeinek, elszúrt és az ráomlik, akkor mossa a kezét? Pestiesen szólva: „nehogy már”!!

Szögezzük le újra, hogy Tarlós István is megértse, mert úgy látszik még nem fogta fel: ami a 3-as metrófelújítás körül történt és történik, azért ők a felősök, ahogyan, ha jól végeznék a dolgukat, a már dübörgő és időben elkészülő felújítás sikeréért is nekik járna a - mondom, járna - dicséret, de erről sajnos már lecsúsztak.

Most tehát - a hat év alatt egyszer legalább - fel kellene szívnia magát a főpolgármesternek, és mindazt az energiát, amit eddig a felelősség átpakolására, és azok megszégyenítésére pazarolt, akik kritizálták, jó vágányra állítani, és megoldani az őt megválasztók egyik legnagyobb gondját, ezzel elhárítva az utazók feje fölül a mindennapi veszélyt. Érdemes lenne, egyszer kipróbálni, hogy történnek a dolgok egy valódi jogállamban, és hogy miként is viselkedik egy valóban felelős városvezető!

 metro1.jpg

Nem mellesleg, miről akar Orbánnal tárgyalni Pista bá? - arról, hogy fogja vissza a ragadózóit, vagy arról, hogy az illiberális demokrácia újabb dicsőségére, személyesen „hasson oda”, hogy egy szervezet vonja vissza – olyan, amilyen, de legitim - döntését? Ez az enyhe tárgyalási óhaj rávilágít arra, hogy Tarlós István pontosan tudja, mitől döglik - ma Magyarországon - a légy egy régi Salamon Béla bohózat, a „Majd a Papa címének aktualizálásával nem más, mint:

„Majd a Viktor.”

Pálmai Tamás

Egy szegény kis főpolgi panaszai

hvg_1.jpg

Budapest főpolgármestere egyre jobban fél a sajtótól, hiába van éppen „helyzet”, mint a hét elején is történt a 3-as metró felújításának legújabb csonkolása kapcsán, azzal bújik ki a válasz alól, hogy „tegyék fel a kérdést a pénteki sajtótájékoztatón!”

Aztán elérkezik a péntek - mint ma is - és Tarlós István megjelenik, képletesen szólva: egyik kezében szappannal, a másikban ostorral, nyaka körül törölközővel. Hogy miért? - mert látványos, nagy mosakodásra készül, majd azt befejezve, igyekszik mindenkit megkorbácsolni. A főpolgármester ugyanis ezt az alkalmat arra használja fel, hogy miközben azt bizonygatja - időnként szánalmas igyekezettel - ki mindenki hibás, csak ő nem, nos közben oda-oda csördít a sajtónak is. Most, hogy gondolom nagy örömére "kedvenc" Népszabadságát barátai kicsinálták  csak az Indexes kollégának szólt be, de jutott a korbácsütésekből Horváth Csaba MSZP-s, és Gy. Németh Erzsébet DK-s képviselőnek, sőt az általa kedvesen csak Szabadai elvtársként aposztrofált MLP-s politikusnak is, aki ráadásul még csak nem is tagja a fővárosi közgyűlésnek. A kötőszó pedig ismét a jól bevált "demszky" volt. A főpolgármester a továbbiakban még belerúgott néhányat az Oltalom Karitatív Egyesületbe, és addig is elmerészkedett, hogy Iványi legutóbbi akcióját, amellyel a női hajléktalan szállójukat igyekezett védeni a tiborczi expanzió ellen, politikai akciónak minősítette. Tarlós paranoiáját mi sem jelzi jobban, mint, hogy politikai provokációt sejt egy hajléktalan viselkedése mögött is csak azért, mert az a Deák téri villamosvégállomásra vackolta be magát. 

Tarlós István szemmel láthatólag Lázár csütörtöki kormányinfóját igyekszik majmolni péntekenként, azzal a kis különbséggel, hogy hiányzik belőle Lázár slágfertigsége, így csak annak pökhendiségét tudja lemásolni, és ha lehet, ez  sokkal rosszabb eredményt szül, ezért lehet, hogy őt még a kormánypárti sajtó sem képes elfogadni, pláne szeretni.

blikk_hu.jpg

A főváros regnáló fura ura, aki szinte soha nem felejti el megemlíteni, hogy a jelenlegi politikusok közül ő bír a legnagyobb legitimitással, mára már csak vagdalkozni képes, lehet hogy lassan  belátja, hogy helytartósága közel két ciklusa alatt semmi érdemleges, a város számára fontos dolgot sem tudott kormányánál elintézni, így mandátuma letelte után örülhet, ha a futottak még, és nem a legkártékonyabb városvezetők közé sorolja be az emlékezet.

A Tarlós-éra szinte semmi másról nem szól, mint annak a gazdának - Orbán Viktornak - a feltételnélküli kiszolgálásáról, aki ennek fejében ott veri át, alázza meg, ahol csak tudja, és ennek jogát még csatlósaira is átruházza. Gondoljunk csak arra, hányszor taposhatta büntetlenül a betonba a főváros első emberét mondjuk Lázár János.

index_hu.jpg

Tarlós erőtlen, egyre enerváltabb városvezető. A főpolgármester fáradtságát Fideszes „futtatói” ki is használják, és nem érik be azzal, amit a mi tulajdonukból önként átad, emlékezzünk az egészségügy, az oktatás, a Városliget, a Főgáz-részvények, a Dagály fürdő stb. esetére. Mindezek után végképpen érthetetlen, miért tűri, hogy még leckéztessék, és egyre hazugabb helyzetekbe kergessék elvbarátai. Vajon mivel tartják kézben ezt az embert, akinek nincs veszítenivalója, hiszen saját elmondása szerint nem indul újra posztjáért, tehát akár harcosan, elkötelezetten védhetné is városát, ha fontos lenne neki. De az-e? - ez a kérdések kérdése.

hvg_hu_1.jpg

Ne feledjük, hogy a 3-as metró felújítása mellett, amibe egyre jobban, és jobban elvész, Tarlósnak egyetlen igazán dédelgetett álma volt még mielőtt főpolgármesterré ütötték volna, és ez az óbudai mobil gát, amiből egyre inkább úgy néz ki, szintén nem lesz semmi.

ind.jpg

Lássuk be, két ciklus alatt összesen ez a két nagy projekt  még megvalósulásuk esetén is kevés lenne eredménynek, de így, hogy egyikkel sem történik semmi az állandó görcsös semmittevés rángatózásán kívül, különösen nehéz értékelni - legalábbis pozitívan - a városvezetőt.

origo.jpg

Mindezek fényében talán érthető, miért igyekszik a főváros első számú polgára(?) elszeparálódni a spontán újságírói kérdések elől, és a pulpitusról lefelé válaszolgatás látszat-biztonságába menekülni.

mno_hu.jpg

Azért itt legalább szögezzük le, hogy amennyiben most erélytelensége okán ketté kell bontani a metrófelújítást alagúti és állomási részre, akkor minden következmény Tarlós Istvánt terheli, mert most már csak önmagára mutogathat és nem az elődökre, ahogy azt megszokhattuk tőle.

Pálmai Tamás

Kis hír, jó hír!

forrás: Városi Kurir

f.png

Budapesten egy taxis a napokban sürgősséggel a szülészetre szállított egy kismamát, akinek az utcán folyt el a magzatvize. A sikeres akció végén  pénzt sem fogadott el. 

Néha már-már úgy érezzük, hogy kopasz verőemberekből épít kerítést körénk a világ, a hatalom oda se figyel, ha mondunk, - ne adj isten - kérünk valamit, például azt, hogy „ne tessenek már oly lelkesen feldúlni a környezetünket, kivágni minden fát csak azért, mert a főmuftiék családjában kőbánya van, és nem kertészet”. Gondoljunk csak arra, hány fát vágtak ki a Kossuth téren, a József nádor téren, hogy lett betondzsungel a lassan már ki is égett néhány fakezdemény ellenére is a Moszkva Kálmán tér, vagy arra, mi vár a Római part fáinak javára, és a sor még hosszan folytatható lenne, de minek tovább szomorítani a szívünket.

Az már csak hab a tortán, miként lesz - ahogy kihullik a hatalomból - az egykori zöld politikusból ismét mérgeszöld, feledve, hogy alig néhány hónapja, még az előző kormány államtitkáraként, behunyt szemmel éppen ő írta alá a Kossuth téri fák kivégzőosztagának a „tűzparancsot”, most pedig, mintha a hatalomban töltött évek meg sem történtek volna, ismét, méghozzá habzószájú ellenzékiként viselkedik. Arra azért jól vigyáz, mert félti bibliai szekerét, hogy a hatalom sáncain belül maradjon, az újságírói kérdésre tehát, hogy „egyáltalán Fideszes Ön még?" - büszkén vágja a választ: persze, és lehet, hogy csak a túlhajszolt, elborult elmém láttatja úgy velem, mintha még meg is nyalta volna kicsit a szája szélét.

Az ember ilyenkor lassan-lassan azon kezd gondolkodni, hogy itt az idő, menni kell, menni, és ha lehet minél messzebb, hiszen nincs remény. Már venné is a bőröndöt, de akkor történik valami, jön egy taxis, vagy egy ételosztó, esetleg jogvédő és felforgatja a jól elrendezett letargiát.

„Nem, köszönöm, ezért a fuvarért nem kérek pénzt, ennél a szállításnál semmi nem lehet fontosabb. Köszönöm, hogy én hozhattam be” - mondja  fenti példánkban  éppen a taxis, majd átbotorkál a kocsijáig, ajtónak azt a  szűk, de azért valós lyukat használva, amit a reménytelenség falán ütött.  

Ligetdúlás

jegyzi: Pálmai Tamás

letoltes_1.jpg

A ligetvédők mai kordondöntő akciójának, és az azt követő állóháború előzményei közül a legtalányosabb Sebestyén Eszter esete, akiről a sajtó azt írta, hogy előállítás közben eltörték a vállát.

A hétvégén kiadott rendőrségi közlemény cáfolta a hírt, a Városi Kurírnak maga az érintett meséli el az esetet:

Nem látom értelmét olyan hazugságnak, amelyről látlelet, ambuláns lap bizonyítja, hogy nem igaz. Már az maga is furcsa, hogy miért cáfolja a rendőrség egyszerre azt, hogy megsérültem, és azt, hogy mindez előállítás közben történt, szerintük a nem létező sérülést tettenérés közben szenvedtem el.  Azt hiszem, nem kell komolyabb bizonyíték, mint az ambuláns lap, amin öt sorban hosszan sorolják a zúzódásaimat és, hogy az állapotom miatt szoros megfigyelésre van szükségem. Az tény, hogy nem tört el a vállam, hiszen az nem is tud eltörni, „csak”a nyakra merőleges csontból törött le egy darab. Az is az én álláspontomat erősíti, hogy a polgári engedetlenség első, legfontosabb szabálya a fegyelmezettség, és én végig fegyelmezett voltam.  

A helyszínen tartózkodó más aktivisták szerint az esetben az is különös, hogy a rendőri atrocitásnak semmi előjele nem volt.  Negyedórás, higgadt hangnemben zajló beszélgetés után, amely a biztonsági őrök, a rendőrök és az aktivisták – köztük Sebestyén Eszter - között zajlott, egyszer csak letámadták őket a rendőrök. Sebestyén Eszter ekkor a felszólítást követve, békés tempóban elindult a kocsi felé, de az ott lévő három rendőrből kettő rávetette magát.

 Amikor már le voltam fogva, össze voltam csomagolva - veszi át ismét a szót a sérült aktivista, akkor mondták, hogy ne álljak ellen. Nem tudom mit képzeltek, hogy miközben békésen beszélgettem, úgy, hogy náluk volt a személyim, elszököm?

A sorrend tehát az volt, hogy nem én álltam ellen és ezért kellett engem, mint nagyon veszélyes elemet lefogni és e-közben csavargatni a kezeimet, ami többször is megtörtént, nem, előbb voltak agresszívak, és csak aztán figyelmeztettek, hogy én ne legyek az. 

A sérülésem - nem vagyok orvos, csak, mint szenvedő fél beszélek a testemmel történtekről - akkorra tehető, amikor betettek a kocsiba, akkor ugyanis még a közelben állók is hallották a reccsenést. Aki figyelmesen megnézi, az esetről a helyszínen készült videónak ezt a részletét, észlelheti is a jellegzetes hangot, ami akkor hallható. Most is állítom, semmit nem tettem, amivel felingerelhettem őket, ami indokolta volna, hogy rám vessék magukat.

Az én esetem is bizonyítja, hogy a hatalom nagyon fél.  Magyarországon nincs érett demokrácia.

Az is az én álláspontomat erősíti, hogy a polgári engedetlenség első, legfontosabb szabálya a fegyelmezettség, és én végig fegyelmezett voltam.  

Részlet hivatalos kezelőlapból:

A kivizsgálás során a jobb váll rándulását, valamint a jobb kéz középső ujj rándulását és zúzódását kórisméztük

Azt, hogy törést szenvedett-e az aktivista, majd néhány nap múlva, a látlelet alapján lehet kimondani. Azt viszont az idézett kezelőlap is igazolja, hogy Sebestyén Eszter rándulásokat és zúzódásokat is szép számmal elszenvedett miközben civil aktivistaként védte a természetet.

 

süti beállítások módosítása