Most már mindent értek! Eddig kicsit a levegőben lógott nekem a Magyar Királyi kereskedelmire maszkírozott Tv2 legújabb műsorának „oknyomozása”, amely szerint a taxisok többsége mocsok, szemét, csaló vérfarkas, de mondom, most már mindent értek, az állam és a főváros igyekszik ezt az iparágat is maga alá fötörni. Különben mire véljem azt az elkapkodott döntést, amelyről a napi.hu számolt be:

„Pár éven belül teljesen eltűnhetnek a hagyományos hajtású taxik Budapestről és azokat zéró emissziós kocsik válhatják fel – tudta meg a napi.hu Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettestől.”

A gondolat környezettudatos és kiváló, csak éppen nem élet- és időszerű. A megadni kívánt időpontban - 2020-2023 - várhatóan még annyiba kerülnek majd a megnevezett autók, hogy azt egy becsületesen dolgozó taxis nem tudja megfizetni. Nem is beszélve arról, hogy éppen a tervezett időpont előtt alig néhány évvel, 2018. januárjában kell lecserélni az EU 4-es besorolású taxikat EU 5-re. A bevezetéskor tehát, egy aránylag új, korszerűnek nevezhető  autóparkot kellene felszámolni, erre viszont – anyagi okokból - javarészben csak a hiénák lehetnek képesek. Persze az is előfordulhat, hogy beigazolódik a hír, amiről taxis körökben jó ideje suttognak, és ez a rendelet már a jelenlegi taxisok kiszorítását szolgálja, hogy végre létrejöhessen egy nagy, állami-fővárosi taxicég. Igy azután a taxisokat is sikerül rálökni a trafikosodás útjára.

A rossz, elkapkodott döntésről még nem tudni pontosan kinek az agyszüleménye. A cikk egyik bekezdése arról szól, hogy Szeneczey helyettesnek pattant ki a szikra az agyából, amikor a repülőtéren átadta a Főtaxi elektromos töltőpontját, az ezt megelőzően leírtak szerint viszont a Nemzeti Gazdasági Minisztérium volt az ötletgizda, de történetünk szempontjából ez nem is lényeges. A kérdésnek járjon utána majd a Szerzői Jogvédő Hivatal, amikor a sikeres bevezetés után többen is letapossák egymás sarkát az őket megillető jogdíjért, mert szellemi (?) termékükkel, ahelyett, hogy az utazók örömére megreformálták volna, inkább önös érdekből kicsináltak egy több mint száz esztendős szakmát

Az is jellemző mai közállapotainkra, azon belül is a kormány és a fővárosi vezetés környezetére, hogy egy potentát ismét hazugságba menekült:

„A főpolgármester-helyettes azt is elmondta a napi.hu-nak, hogy előzetesen megkérdezték a taxis vállalkozások képviselőit és ők nem jelezték, hogy az elképzelés megvalósíthatatlan lenne.”

Az egyeztetésből egyetlen szó sem igaz, ezt valamennyi megkérdezett, taxitársaság, és az érdekvédők vezetője egyaránt cáfol, köztük van még a fővárosi vezetéssel „különösen jó kapcsolatokat ápoló”, nekik teljesen befekvő Országos Taxis Szövetség elnöke is, aki ilyen ellenállásra talán még soha sem vetemedett.

A Városi Kurír a Magyar Taxisok Szakszervezete ügyvezetőjét, Karsai Katalint kérdezte:

„  Arról, hogy valami elképesztő dolog készül az NGM és a főváros koprodukciójában, már egy ideje hallani, ezért is kértem Fónagy államtitkár urat a múlt héten, hogy fogadjon, de természetesen lepattantam róla. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes úrral viszont alig egy hónapja tárgyaltunk. A megbeszélésen a téma a fővárosi közgyűlés elé kerülő, és azóta sajnos elfogadott taxisrendelet módosítása volt, ám erről az elektromos autók kötelezővé tételéről szóló tervről, ami teljesen átrendezné a taxis piacot, sőt, kimerem mondani, felszámolná a hagyományos taxizást, szót sem ejtett a főpolgármester-helyettes úr. A fentiekből csak arra tudok következtetni, hogy akkor még, vagy szó sem volt róla, márpedig ez esetben nemcsak az egyeztetések, de az idő rövidsége miatt minden egyéb,  megfontolt előkészítés, hatástanulmány stb. hiányzik, de az is lehet, egyszerűen eltitkolták mire készülnek. Egyik lehetőség rosszabb, mint a másik.”

A tervezetről, egyedül - de ő is csak némi kínlódás után - a Főtaxi szóvivője, az egykori SzívTv „sztár-műsorvezetője”, Vizy András tudott úgy nyilatkozni, hogy

„megfelelő támogatással megvalósítható lehet a terv”,

ám még ő is csak a belvárosban lát reálisnak mondható lehetőséget a bevezetésre.

Pálmai Tamás

A taxisokat lehet szeretni, vagy utálni, de azt a jogukat, hogy személyes döntéseik megtervezése előtt tudják, mit tervez a szakmával a hivatalosság, nem lehet elvitatni. A levelet változtatás nélkül tesszük közzé, ami nem jelenti azt, hogy minden gondolatával és következtetésével egyetértünk.

Nyílt levél

Tarlós István, Budapest főpolgármestere részére

Tisztelt Főpolgármester úr!

Legutóbb az elmúlt év őszén kértünk öntől segítséget, de azon kívül, hogy együttérzéséről biztosított bennünket, a kisujját sem mozdította. Az idei év tavaszán viszont, amikor az utcára vonultunk, Ön azonnal fenyegetőzni kezdett, valamint elmondta a lehető legpopulistább mondatot: „nem tűröm a városomban az ilyen forgalombénítást” - majd természetesen jó szokása szerint ismét csendben megvárta, hogy maguktól csengjenek le a dolgok.

Most az Ön által kikényszerített, hibás és már életbelépésekor is elavult és kártékony fővárosi taxisrendelet és a fent leírtak után ismét Önhöz kell fordulnunk.

Tarlós Úr!

Egyre többször és többen vetik fel a legkülönbözőbb fórumokon, és olvassuk a sajtóban is, hogy mindaz a rengeteg szabálytalan ellenőrzés, valamint annak minden eszközzel történő megnehezítése, hogy a taxi gépkocsik részt vehessenek az éves kötelező szemlén és vizsgán, az Ön beleegyezésével történik, mégpedig

azért, hogy a főváros létrehozhassa a maga taxis vállalkozását.

Egyesek szerint már meg is határozták azoknak a cégeknek a körét, amelyeket ki akarnak szorítani a piacról, és ezt a célt szolgálja a BKK által, most már szinte félhivatalosan is működtetett feketelista, amely ezeket a nem kívánatos cégeket tartalmazza. Tudomásunkra jutott, hogy a mai napon a BKK taxi divíziójának vezetője arra utasította az Asztalos utcai szemletelep munkatársait, hogy a gépkocsikat ezután ne rendszám, hanem alvázszám alapján vizsgáztassák. Mi szomorúan bár, de elfogadjuk, hogy vannak szabályszegő kollégáink is, ezeket rá kell szoktatni a szabálykövető magatartásra, de mire jó a munkaeszközt büntetni?

Főpolgármester Úr!

A kioktatás minden szándéka nélkül hívjuk fel a figyelmét, hogy a városnak Ön az első polgára, akinek az a feladata, hogy a város többi polgárának - akik közé mi, taxisok is tartozunk - az érdekeit védje!

A fentieken túl, mindannyiunkat az alábbi kérdés feszít:

Készül-e a főváros saját taxi-céget alapítani?

Mielőbb várjuk őszinte válaszát, hiszen a kérdést nem ellenzéki attitűdből tettük fel, már csak azért sem, mert célunk: a békés munkavégzés érdekében az együttműködés. Szakszervezetünk egyszerűen félti a több-ezer becsületes taxis vállalkozó és családjuk megélhetését!

                                                                                       Magyar Taxisok Szakszervezete

                                                                                                     Karsai Katalin

                                                                                                        ügyvezető

Budapest, 2016. július 26.

A Uber minapi kivonulásának híre felveti a kérdést, hogy a rezsim szánt szándékkal űzte-e ki az országból a tárgyalásos megegyezésre törekvés szikrája nélkül a közkedvelt szolgáltatót,a minden híreszteléssel ellentétben rendes adózót, vagy - tőle teljesen szokatlanul és nem jellemző módon - csak csodálkozva tudomásul vette a tényt.

Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének ügyvivője szerint, akit szókimondó radikalizmusa miatt a Fónagy-féle minisztérium meg sem hív a tárgyalásokra:

Hónapok óta halljuk ezt a zuhany-híradóban terjedő pletykát, eleinte nem hittük el, de sajnos az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy ha egy hír ilyen hosszan tarja magát, az előbb-utóbb valóra is válik, és most egyre több helyről halljuk, hogy mindaz a megmagyarázhatatlan és indokolatlan vegzálás, törvénytelenség, a taxisok ellehetetlenítése egyetlen célt szolgál, azt, hogy a főváros megcsinálhassa végre a saját fuvarszervező irodáját. Ezt támasztotta alá már 2015 tavasza is, amikor a fővárosi közgyűléshez benyújtottak egy előterjesztés az ügyben, hogy Budapest saját taxistársaságot hozzon létre."

Az egyik meghatározó középméretű szolgáltató prominense szerint:

 "Már a hatósági ár bevezetése is csak a két legnagyobb cégnek: a City-nek és a Főtaxinak volt jó, senki másnak. A taxisok persze nagyon örülnek neki, mert elhiszik, hogy többet keresnek, de ez nem így van. Alacsonyabb díjszabás esetén sokkal több fuvar lenne. A másik árulkodó jel a várható monopolizálás, vagy ha úgy jobban tetszik „államosítás” bizonyítására az indirekt létszámcsökkentés, amit mi sem bizonyít jobban, mint a taxisok állandó vegzálása, munkavégzésük ellehetetlenítése. Azt akarják, hogy 3800 főnél álljon meg a létszám, és ezt sokszor törvénytelen, de legalábbis szabálytalan eszközökkel próbálják minél előbb elérni. A vége az lesz, hogy két, maximum három társaság marad Budapesten, a már fent említett Főtaxii, a City és esetleg még valaki, aki befér a pixisbe. Amikor a fenti célt elérték, - szerintem - a főváros, vagy az állam létrehoz egy giga fuvarszervező céget, amihez minden, a palettán szereplő vállalkozásnak be kell csatlakozni.”

Egy jelenleg még az Uber berkein belül dolgozó véleménye szerint is másról szól a dolog, mint arról, hogy taxióra kontra applikáció:

 

„ A magyar hivatalosság mindentől irtózik, ami új, friss és arra késztetné, hogy huszadik századi módon gondolkozzon. Az állításomat mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy rácsavarodtak a Horthy korszakra, mert ahhoz már nincs elég szellemi kapacitás mögöttük, hogy kiépítsék a saját identitásuk alapjait. Mindezek tudatában nagyon jól jött nekik a taxisok tiltakozása, amit ahelyett, hogy mind a két féllel folytatott tárgyalással kezeltek volna, inkább a magukévá tettek, és e mögé bújva kicsináltak minket.

 

Ha megvalósul a jól kitervelt üzlet, azzal az utasok biztosan nem járnak jól, hiszen azon a piacon, ahol nincs konkurencia, ott nincs jó értelemben vett harc sem az ügyfélért. 

Érdemes lenne felismerni, hogy amikor az egészségügy, a nyugdíjak értékállósága, az oktatás és - esetünkben a messze nem ilyen kaliberű, de tendenciózussága miatt mégis ide tartozó - a taxizás lehetősége válik a hatalom monopóliumává, ott fű nem terem!  Jó lenne, ha egyre többen elgondolkodnánk azon, hogy egy-egy letarolt piaci szegmens hány vétlen ember, család életét lehetetleníti el pillanatok alatt. Gondolta már, hogy ha rezignáltan, szemrebbenés nélkül tudomásul veszi, hogy szomszédja, ismerőse, barátja önhibáján kívül áldozatává válhat az önkénynek, akkor előbb utóbb  Ön következik?

Ne feledjük, ez a kormány semmit nem tesz "csak úgy", mert  képzavarnak tűnik ugyan, de náluk mindig a hátsó szándék az első!

BÓMA

Milyenek a taxisok?

Az utóbbi hónapokban a besárgított emberek meggondolatlanul maguk ellen fordították a közvéleményt, holott igazából csak egy végső, kétségbeesett jelzést akartak küldeni a társadalom felé. Kapják a hideget-meleget azóta is. Pedig itt lenne az ideje tudomásul venni, hogy ugyanúgy, ahogy az élet más területein, itt is vannak becsületes és becstelen emberek, mert a törvénytisztelet és a becsület nem szakma, nem ruha, és még csak nem is hajszín függő. Igen, keringnek komoly, megalapozott rémtörténetek órapörgető, lehúzó taxisokról, naná, hiszen olyan mondatot minek kimondani, hogy „képzeljétek tegnap reggel egy taxis elvitt A-ból B-be és minden rendben volt, ja, és még számlát is adott”. Ugye milyen furcsán csengne egy ilyen mondat, és hogy miért? - mert azok a sofőrök vannak többen, akik így szolgáltatnak, de az ő viselkedésük természetes és így szóra sem érdemes, ellentétben a „tudjuk kikkel”.

Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének ügyvivője, szerint

„A kollégáink zöme mást sem szeretne, mint csendben, nyugodt körülmények, megfontolt, korszerű törvények és helyi rendeletek védelmében dolgozni. Mert ha mindez meglenne, akkor nem maradna el a taxis-társadalom öntisztulása sem. Ne feledjük, a taxis is emberből van, és őt is kiborítja a létbizonytalanság, a stabilitás hiánya.”

Legyek a sebben

A taxisokat leginkább ezek szerint is a rendezetlenség, a szakma kiszámíthatatlansága, valamint a fejük felett, a bevonásuk nélkül meghozott szakmaiatlan, gonosz döntések háborítják fel és kergetik végső soron az utcára.  Érdemes egyszer végiggondolni, miért bánnak így velük a törvényhozók?  A mindenkori hatalom retteg attól a társadalmi csoporttól, amely már a rendszerváltás hajnalán - 1990 októberében - megmutatta az erejét és azt, hogy mit jelenthet egy civil csoport engedetlenségi mozgalma. Az egymást váltó kormányfők azóta is izzadtságban úszva ébrednek, ha rémálmaikban előjön a megbénult ország. Különös hatalmi arrogancia, hogy egyetlen kormány sem akart valóban segíteni, megoldani az egyre feszítőbb helyzetet, sőt, vagy teljes oda nem figyeléssel, vagy túlzott szankcionálással, de valamennyi azon munkálkodott, hogy szétzilálja korunk bérkocsisainak csoportját. Mára sikerült a szalámizás mester-terve.  A taxisokat lehet szeretni, vagy nem szeretni, de tudomást se venni róluk nem lehet, illetve mégis, de az ide vezet, ahol most tartunk, amikor van egy használhatatlan taxistörvény, és egy tökéletesen dilettáns budapesti taxisrendelet. Arról már nem is szólva, hogy a főváros taxis ügyeit egy – a taxis zuhanyhíradó szerint - olyan volt, levitézlett rendőrre bízták, aki korábbi munkája során éppen elég információhoz juthatott a politika, a közélet, és az üzleti szektor egyes prominenseinek előéletéről, amelyek birtokában akár jogosan is érinthetetlennek hiheti magát, na de hagyjuk,ne erősítsünk rá egy pletykára. Szóval kérem, hol itt a szakértelem? Miféle szakértelemről tanúskodik az a helyzet, hogy a taxikat kötelezően évente vizsgáló telepen bizonyos gépkocsi-tulajdonosoktól a való világban nem is létező, kitalált dokumentumok hiányára hivatkozva tagadják meg hosszú ideig az engedélyek kiadását, illetve, hogy bízzanak abban a szervezetben, amelynél időről-időre mást tartalmaz egy-egy ellenőrzés jegyzőkönyvének két példánya? A felügyeleti cég - ahogy mondani szokás - „ezerrel büntet”, de amikor kiderül, hogy nem járt el helyesen, nemhogy nem fizeti vissza a büntetés összegét, de még elnézést sem kér. A BKK új vezetése arra hivatkozik, hogy alig néhány hónapja vannak hivatalban. Na és, attól még jogutódok, vagy nem? Csak arra futja nekik, hogy parasztvakítás céljából nagy kerekasztalokat szervezzenek, amiken minden megegyezést megakadályoznak, közben még a legalapvetőbb kötelezettségeiknek: a kivizsgálási határidőknek sem tesznek eleget. Konspirálnak, összejátszanak, most például egyik informátorunk szerint a vezérigazgató asztalán porosodik hosszú ideje a válasz a Taxis Szakszervezet petíciójára. Nem tudni, mire várnak, csak nem a fentebb már említett kormányzati piacátrendezésre?

Forrás: Városi Kurír

A miniszterelnökséget vezető miniszter azt találta mondani a kormány infón, hogy ha arra kerülne a sor, nem tudna jó szívvel az Európai Unióban maradásunkra voksolni.Mi történhetett a miniszterrel, akihez az Unióból érkező milliárdok elosztása és felügyelete is tartozik? Hőgutát kapott, vagy neki a kormányinfó a taxija, és ahogy Tiborcz István ott szórja el az agyát, ő itt érzi úgy, hogy már bármit megengedhet magának

Lázár (de nehéz befejezni a megszólítást, na jó legyen, nem bánom) Úr! Hogy is van ez, mit osztogatna kelmed a haveroknak, ha nem fújna be folyamatosan nagyobb, szabad szemmel is jól látható összegeket Brüsszel irányából az államkasszába a nyugati-szél?

Arról már ne is beszéljünk, hogy ahol a mondat elhangzott, azt úgy hívják: KORMÁNYINFÓ, és nem úgy, hogy Lázár-infó. Ez utóbbinak otthon, vagy az árnyas kocsma-kertben, barátok, és nem újságírók között a helye, vagy mit tudom én, mondjuk egy méregdrága, - mármint a mi pénzünkből az - 100 csillagos londoni hotel félhomályos bárpultja mellett valakinek a szemébe nézve, de semmi esetre sem az ország házában.

Ez a kormányinfós magánvéleményesdi olyan, mintha én most, itt a nappalimban azt írnám, hogy „kormányzati véleményem szerint”, és itt jönne egy hatalmas baromság, vagy isten ne adj, hazugság. Egy kormányzati tényezőnek a magánvéleménye is maximum kormányzati- magán, és ennek a fogalomnak annyi értelme van, mint mondjuk annak, hogy: üvegből készült bádogdob.

Az elejtett szónak is komoly hatása lehetett, hiszen a talpas nép, aki az illetőből él, már zengi is a dalt. Semmi nem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Lázár-féle pökhendi baromsághoz, az ő jobb keze, Kovács (és sikerült?) Zoltán már másnap rácsatlakozott, és egy televízió műsorban arra kérdésre, hogy ha esetleg nálunk is referendumot tartanának a kilépésről, hogy döntene, valami olyasmit válaszolt, hogy ha csak az Európai Unió elhibázott migrációs politikáját venné figyelembe, akkor a kilépésre szavazna.

Egy szó, mint száz: Lázár szinte biztosan főnöke beleegyezésével fújta meg a kürtöt, és a vadászebek már indulnak is - úgy, ahogy egy kutyától elvárható – célirányosan, semmi másra nem figyelve.

A Városi Kurír megkérdezett néhány közéleti szereplőt és politikust, hogy van-e az ügyben magánvéleménye, és ha igen, mi az:

Horváth Csaba MSZP:

Ha egy politikusnak elválik a magánvéleménye a hivatalostól, az már önmagában tudathasadás, és kezelni kell. Az uniós tagságról tett Lázár-féle kijelentésről csak annyit, hogy az elmúlt napokban nagyon sok kormányzati szereplő nyilatkozott hasonlóan, márpedig, ha egy EU-tag ország vezetői így gondolkodnak, - különösen a jelenlegi helyzetben - akkor azok alkalmatlanok az ország vezetésére, és le kell mondaniuk.

Vadai Ágnes, Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője:

Az, hogy erről Lázárnak magánvéleménye van, és hogy ilyen, őt minősíti. Nekem magánvéleményem politikai kérdésekről nincs, arról igen, hogy kell a tejbegrízt készíteni.

Dr. Orosz Csaba, egyetemi docens:

Természetesen a kormánytagnak is lehet magánvéleménye, de ha ez előtör, azonnal mondjon le!

Ignácz József, Besence független polgármestere:

A kormányinfó nem a magánvélemények elmondásának a helyszíne, azt egy politikus a pártjában, belső vitákban, vagy egy sör mellett a kocsmában mondja el.

Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő:

Szerintem ez a „magánvélemény” nem magánvélemény. Lázár annál ugyanis sokkal okosabb, mint, hogy ne tudja, ha elhajolnak azok elől a források elől, amelyek az EU-ból jönnek, akkor nem tudják működésben, mozgásban tartani az országot, amelynek szinte egyáltalán nincsenek saját forrásai. Ez egy sokadik kommunikációs gumicsont.

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője:

A politikus magánvéleménye addig az, amíg megmarad családi, baráti körben, ha azonban a sajtó nyilvánossága előtt mondja ki, akkor „elveszti magánvélemény jellegét”.  Lássuk be, hogy amikor a miniszterelnökséget vezető miniszter és másnap a kormányszóvivő gyakorlatilag ugyanazt nyilatkozza, mint magánember az uniós tagságról, azt nehéz magánvéleménynek tekinteni. Ez tudatos kampánylépés, nem Lázár improvizálása, így akarják emelni a tétet a Brexit kapcsán az őszi népszavazás előtt. Ez a nyomdafestéket eltűrő véleményem. Az az érzésem, hogy október 23-án tetőzik majd mindaz, aminek most a kezdetét érzékeljük. Aztán előkerül egy új gumicsont.

Tamás Tibor, újságíró:

Én már az Antall kormány idején sem hittem el azokat a mondatokat, hogy „Én nem, mint kormánytag, hanem mint magánember voltam ott Horthy Miklós újratemetésén.” Ennyit a politikusok magánvéleményéről.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője:

Lázár nem tud magánvéleményt mondani a háta mögött Magyarország kormányával, Magyarország minisztereként. Amit megfogalmazott, az nem magánvélemény, hanem egyértelműen kormányálláspont.

Karsai Katalin, a Magyar Taxis Szakszervezet ügyvivője:

Ha egy miniszternek a magánvéleménye szöges ellentétben áll a kormány hivatalos véleményével, akkor az egyik mellett le kell tennie a voksot, és emelt fővel vállalni annak minden következményét, de nem akarok talányos lenni: ha egy EU tagország minisztere úgy véli, kívül tágasabb, akkor mondjon le!

Szaniszló Sándor, az MSZP fővárosi képviselője:

Jancsó Mikós 1976-ban Olaszországban forgatott filmet „Magánbűnök, közerkölcsök” címmel, én ezt aktualizálnám a jelenlegi helyzetre: Magánpénzek, közerkölcsök.

Sebestyén Eszter, Ligetvédő aktivista:

Azt gondolom, hogy közszereplőnek nincs magánvéleménye, a kormányinfón pláne, hisz ott a kormány nevében nyilatkozik.