A kézi-vezérlés eklatáns példáját akkor nem követte nyomban átadás-átvétel, ám mára beélesedni látszik az akkor felvetett gondolat. Az tény, hogy a ma csak Balett Intézet néven közismert, egykor sokkal szebb napokat látott Drechsler-palota, ami 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az eredetileg a MÁV Nyugdíjintézeti bérházaként szolgáló francia reneszánsz hatását tükröző épület borzalmas állapotban van. Az eredeti szándék szerint 24 bérlakás és egy háromszintes étterem-kávézó kapott otthont a palotában. A kávézó, első bérlője után a Grand Café Reutter nevet kapta, de csak később Drechsler Béla üzemeltetése alatt élte fénykorát. (Nem véletlenül viseli máig a nevét.) Az egykori kávézó 1949-től 2002-ig a a Balettintézetnek adott otthont, a felsőbb szinteken található polgári lakásokat pedig államosították és feldarabolva bérlakásokká alakították át.

Tény tehát, hogy itt van az ideje annak, hogy új funkciót és olyan tulajdonost kapjon a mesés múltú épület, aki elég tőkeerős ahhoz, hogy értő helyreállítást követően izgalmas koncepciót, divatos szóval: víziót megvalósítva hosszútávon is biztonsággal üzemelteti majd az épületet.

Az MTI közleményéből kiderül, hogy bingó! – megvan a kiválasztott!

„A tervek szerint 2020-ban megnyíló W Budapest, amelynek a mesteri módon átalakított, ikonikus Dreschler-palota ad otthont, játékos luxussal, teljes körű, 24-órás, "bármit/bármikor" szolgáltatásokkal várja Magyarország kozmopolita fővárosában a szállóvendégeket - A W Hotels Worldwide, a Marriott International, Inc. (NASDAQ: MAR) része, ma bejelentette, hogy megállapodást kötött a Constellation Hotels Holding Ltd. égisze alatt működő QPR Properties Kft.-vel, melynek értelmében a cég segítségével debütál Magyarországon az ikonikus W Hotels márka a W Budapest Hotel megnyitásával.”

Remekül hangzik, mindennek örülni kell, ami emeli ázsiónkat a világban, de nem árt kicsit a dolog mögé nézni:

Kis cégáttekintő:

A fent említett QPR Properties Kft. a ceginformacio.hu adatai alapján utolsó éves árbevétele megegyezik dolgozói létszámával, mindkettő 0, azaz: nulla, jegyzett tőkéje 3.2 millió forint. Egy ilyen horribilis összeg befektetése legalábbis csodálkozásra adhat okot, ha azt olvassa a laikus betekintő, hogy egy nem működő, jelenleg alvó kft. projektjét választja a sokat próbált, a Constellation-csoport katari uralkodócsaládhoz köthető tulajdonosa, Sheikh Hamad bin Jassim bin Jaber (angolszász sajtó röviden HBJ néven emlegeti), aki mellesleg Katar leggazdagabb embere, egykori miniszterelnöke. HBJ –maradjunk mi is a rövid névnél -   eddigi magyarországi ténykedéséről annyit lehet tudni, hogy az amúgy is milliárdos Garancsi vezette Market-csoport – amely mellesleg az Exim Bank önfeláldozó és szinte szó szerint halálmegvető bátorsággal megítélt hitelének köszönhetően a Kopaszi gát fura ura – pénzügyi befektetőjeként üzemel.

- írják még a közleményben. 

A „kéz kezet mos” elvén alapuló együttműködés révén nagy odds-al merném fogadni, hogy a Drechsler palota felújításánál zsíros megrendelések ütik majd Orbán védett emberét és cégeiken keresztül sokak járnak majd újra jól a „rendbe teszünk helyett herdálunk” elv újabb vadhajtásának köszönhetően. Arra is érdemes figyelni, hogy HBJ Katar miniszterelnöki székében gyarapodott hazája leggazdagabb emberévé, így akár példaképe is lehet hazánk első emberének, de ez egyelőre még a jövő zenéje.

A lényeg tehát újra az, hogy a „kecske – káposzta” elvét szem előtt tartva a magyar közvagyont ezúttal a tőle telhető legjobb formában érvényesítette a regnáló vezérkar, ebben az esetben legalább Magyarország is jól jár, nem csak a hűbérúr és hű oligarchái tömik degeszre bukszáikat.

Elég aggasztó, hogy olyan országban találjuk magunkat az „országmentő” uralkodásának hetedik éve végére, hogy az számít örömhírnek, ha egy beruházásnál nem a teljes összeg nyúlatik le, hanem az országnak is marad belőle – ha más nem is - legalább egy elkótyavetyélt, de itt maradó, szép épület!

Mátrai Anna

A taxisokat lehet szeretni, vagy utálni, de azt a jogukat, hogy személyes döntéseik megtervezése előtt tudják, mit tervez a szakmával a hivatalosság, nem lehet elvitatni. A levelet változtatás nélkül tesszük közzé, ami nem jelenti azt, hogy minden gondolatával és következtetésével egyetértünk.

Nyílt levél

Tarlós István, Budapest főpolgármestere részére

Tisztelt Főpolgármester úr!

Legutóbb az elmúlt év őszén kértünk öntől segítséget, de azon kívül, hogy együttérzéséről biztosított bennünket, a kisujját sem mozdította. Az idei év tavaszán viszont, amikor az utcára vonultunk, Ön azonnal fenyegetőzni kezdett, valamint elmondta a lehető legpopulistább mondatot: „nem tűröm a városomban az ilyen forgalombénítást” - majd természetesen jó szokása szerint ismét csendben megvárta, hogy maguktól csengjenek le a dolgok.

Most az Ön által kikényszerített, hibás és már életbelépésekor is elavult és kártékony fővárosi taxisrendelet és a fent leírtak után ismét Önhöz kell fordulnunk.

Tarlós Úr!

Egyre többször és többen vetik fel a legkülönbözőbb fórumokon, és olvassuk a sajtóban is, hogy mindaz a rengeteg szabálytalan ellenőrzés, valamint annak minden eszközzel történő megnehezítése, hogy a taxi gépkocsik részt vehessenek az éves kötelező szemlén és vizsgán, az Ön beleegyezésével történik, mégpedig

azért, hogy a főváros létrehozhassa a maga taxis vállalkozását.

Egyesek szerint már meg is határozták azoknak a cégeknek a körét, amelyeket ki akarnak szorítani a piacról, és ezt a célt szolgálja a BKK által, most már szinte félhivatalosan is működtetett feketelista, amely ezeket a nem kívánatos cégeket tartalmazza. Tudomásunkra jutott, hogy a mai napon a BKK taxi divíziójának vezetője arra utasította az Asztalos utcai szemletelep munkatársait, hogy a gépkocsikat ezután ne rendszám, hanem alvázszám alapján vizsgáztassák. Mi szomorúan bár, de elfogadjuk, hogy vannak szabályszegő kollégáink is, ezeket rá kell szoktatni a szabálykövető magatartásra, de mire jó a munkaeszközt büntetni?

Főpolgármester Úr!

A kioktatás minden szándéka nélkül hívjuk fel a figyelmét, hogy a városnak Ön az első polgára, akinek az a feladata, hogy a város többi polgárának - akik közé mi, taxisok is tartozunk - az érdekeit védje!

A fentieken túl, mindannyiunkat az alábbi kérdés feszít:

Készül-e a főváros saját taxi-céget alapítani?

Mielőbb várjuk őszinte válaszát, hiszen a kérdést nem ellenzéki attitűdből tettük fel, már csak azért sem, mert célunk: a békés munkavégzés érdekében az együttműködés. Szakszervezetünk egyszerűen félti a több-ezer becsületes taxis vállalkozó és családjuk megélhetését!

                                                                                       Magyar Taxisok Szakszervezete

                                                                                                     Karsai Katalin

                                                                                                        ügyvezető

Budapest, 2016. július 26.

A ma még a kék metrót használó, több mint napi 500.000 utasat legkevésbé sem érdekli, hogy a főváros milyen módon szerzi be azokat a buszokat, amellyel jelentős részük naponta el akar jutni a munkahelyére, az iskolába, vagy csak egyszerűen - ahogy mondani szokás - Á-ból B-be. A beszerzés körüli harc újabb csörtéjének, újabb fejezetének vége ismét nem a megoldás, hanem ismét csak a bizonytalanság, mivel a fővárosi közgyűlés - eddigi „önmagát” meghazudtolva- keményen ultimátumot adott a kormánynak: vagy július 5-ig a Magyar közlönyben vállal garanciát, hogy az általa erőltetett buszbérléshez finanszírozza a többletköltséget, vagy - ahogy már régen tervezték - megveszik a lengyel Solaris buszokat. Azt is említsük meg, hogy jelenleg csak száztíz busz vásárlásával számol Budapest vezetése, pedig a szakemberek számításai szerint legalább 150 járműre lenne szükség, a különbség oka, hogy a kormány saját elképzelésének irányába tereli a döntést, a lényegesen drágább kiszervezés felé. Ennek a többlet költségének megtérítését akarja mostani döntésével kiszorítani a kormányból a közgyűlés.

Mindeközben - ahogy azt Szaniszló Sándor elmondta - szinte senki nem foglalkozik az egyéb kiegészítő lehetőségekkel, pedig a tervezett buszszám - mint mondja - ha rendelkezésre áll is, kevés arra, hogy kiváltsa a 3-as metrót, hiszen az utasok alig 60 százalékának utaztatására elegendő. Az ülőhelyek összehasonlításakor még rosszabb az arányszám, hiszen az csupán 40%-a  a metróénak, és ez különösen az időseket, betegeket, kismamákat érinti rosszul. Mindezek ismeretében Szaniszló Sándor „BKV bérletek érvényesítése a MÁV fővárosi szakaszain” címmel nyújtott be előterjesztést szerdán a közgyűlésnek. A vasúti kapacitás megnyitása esetén az utasok felét vasúton, a másik felét buszokon, aránylag komfortosan lehetne szállítani. Észak- és Dél-pestről – Ferihegy megállóból, Kőbánya-Kispest megállóból, illetve Pestszentimréről - személyvonattal lehet bejutni a Nyugati pályaudvarra.  Szakértők szerint azt is elbírná a menetrend, ha óránként egy plusz vonatpárt is beállítanának erre a szakaszra, így 12 perces lehetne a szerelvények követési ideje, ezzel is segítve a metró szerelvények pótlását. Ehhez arra van szükség, hogy Tarlós István dűlőre jusson a kormánnyal és a MÁV-val, mert a mostani gyakorlat értelmében a gyorsvonatra és az IC-re Budapest határán belül is jegyet, sőt pótjegyet is kötelező venni, mivel a BKV bérletek nem érvényesek ezekre a „viszonylatokra – állítja a képviselő. El kell tehát érni, hogy a város területén - legalább ideiglenesen - a felújítás ideje alatt minden vonat használható legyen a budapesti BKV bérlettel.

A XVIII. kerületben és Rákospalotán is P+R parkolót kell kialakítani. A XVIII. kerületben ilyen parkolóhely egyáltalán nincs, potenciálisan szóba jöhető terület azonban van. Az egyik a Ferihegy I. terminál, ami egy óriási parkoló terület, és amit nem használ senki. Ez esetben a kerület vezetőjének, de főleg Tarlós főpolgármesternek meg kell egyeznie a repülőtér üzemeltetőjével, hogy ingyenesen, vagy bérleti díj fejében átmeneti időre biztosítsa az átszálló utazóközönség számára autóik biztonságos tárolását. Megjegyzem, ez nem csak a XVIII. kerületi, illetve Dél-pesti lakosoknak jelentene megoldást, hanem az agglomerációból közlekedőknek is, akik bejönnek idáig, itt leteszik autóikat és mennek tovább Budapest belső kerületeibe ügyeiket intézni.

Ahogy mi itt Dél-Pesten végiggondoltuk ezt a témát, úgy kellene tenni a Vác irányából érkező szerelvények esetében is. Amikor végre - talán már csak a jövő évben - elindul a beruházás, a XVIII. kerületben megnyitunk egy közlekedési információs központot. Itt gyűjtjük össze a lakossági panaszokat, észrevételeket, amiket időről időre megosztok Tarlós főpolgármesterrel és a többi illetékessel, fejezte be Szaniszló Sándor.