Egyetértek azokkal, akik így sóhajtanak fel, "bárcsak ez lenne a legfőbb gondunk!" - de mégis, azért mert nem létkérdés valami, még lehet húsbavágó, és ha az, beszélni is kell róla.

A tárgyra térve, talán nincs még minden veszve, mert lehet, hogy mégis történik változás, és a mostanság "másodlagos nézettségű" Paulai Ede utcai teátrum, az Újszínház épületét ismét pezsgő, igazi kultúrával telt nyüzsgés tölti meg? Történt ugyanis, hogy három budapesti színház vezetőjének kinevezése körül vetődött fel annak lehetősége, hogy - immáron nem először - a hatalom még a maga kreálta szabályokat, törvényeket figyelmen kívül hagyta. Az Újszínház, a Madách Színház és a Thália Színház első emberei úgy kapták meg mandátumukat az elkövetkezendő öt évre, hogy esetükben nem teljesültek maradéktalanul a törvényi elvárások –állítják többen is a posztokra pályázók közül.

Közleményben adott hangot e kételyének az Újszínház ügyvezető-igazgatói állására pályázók közül Bodó Viktor, Hargitai Iván, Herczeg Tamás, Hudi László, Szűcs Katalin Ágnes,Tóth Péter, valamint többen, a pályázatban résztvevő alkotótársak közül. A közleményhez csatlakozott a Független Előadó-művészeti Szövetség is. ( A közlemény itt olvasható)

A felszólamlók sérelmezik, hogy a Fővárosi Közgyűléshez benyújtott pályázatok elbírálásánál nem vettek részt - az előírással ellentétben – az adott színházban dolgozók képviselői. A szakszervezetek képviseleténél sem volt minden rendben, mert a Madách esetében egyáltalán nem vett rész ilyen tisztséget ellátó, az Újszínháztól pedig a náluk nem is működő Színházi Dolgozók Szakszervezete  első emberét delegálta a bírálatra.

A jegyzőkönyvek tanulsága szerint több szakmai bizottsági tagnak is máshol volt dolga az ominózus értékelés időpontjában és helyettesítésükről nem gondoskodott a levezető, ami azért kínos, mert így elbillent az arány. A szakma rovására, tehát  a fenntartó főváros és a minisztérium politikusai és hivatalnokai voksoltak.

Mint Paks esetében, itt is titkosak a pályázatok bírálatai, az indokokat így senki nem tudhatja, ami elég aggasztó egy közpénzből finanszírozott testület döntéshozatala ügyében.

 A szakmai bizottság csak javaslatok megtételére kapott jogosítványt, így nem törvényes, ha a döntnökök figyelmen kívül hagyják az általuk nem szeretett pályázatokat, és kizárólag pártunk és kormányunk - mint fentiekben jeleztük - politikai delegáltjainak ízlésére hagyatkozva dönt a befutók kilétéről.

A szakirányú végzettséget, alkalmasságot sem kell mindenhol olyan komolyan venni, hiszen voltak olyan pályázók, akiket ennek hiánya okán eleve  kizártak, mások viszont, "papír" híján is bent maradhattak a versenyben.

Idézzük ide, mit mondott anno az átkosban Sándor György humoralista:

"Egyenlő pályák, egyenlő esélyek, én biciklivel megyek"

Ezek után az aláírók azt kérik az „illetékes elvtársaktól”, – Tarlós főpolgármestertől és Balog minisztertől – hogy hozzák nyilvánosságra, aminek a nyilvánosság  előtt a helye, hogy tanulmányozhassa, akit érdekel, és érvénytelenítsék azon vezetők kinevezését, akik - olykor saját hibájukon kívül - jogtalanul kerültek az igazgatói székbe, és írják tegyék lehetővé újra a megbízatás betöltéséhez a lehetőségét. 

Boldizsár

A sajtóban megjelent egy „szakmai” anyag, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ, népszerű (?) nevén a BKK jegyez, és arról szól, hogy az iskolaév kezdetével hol, és milyen - tévedés ne essék, nem járatsűrítés, éppen ellenkezőleg - járatritkítás várható.

Az anyag megjelenését nagy botrány követte, majd ennek hatására a cég, fejvesztve  kiadott egy nyilatkozatot, amelyben cáfolta a hírt.

Mindenki megnyugodhat tehát, már megint egy hírlapi kacsa borzolta a kedélyeket. Ám még mielőtt az égnek álló hajszálak lassan a fejbőrhöz simulnának, kiderül, hogy a közlemény megjelenését követően a BKK  illetékese telefonban elismerte Szaniszló Sándor MSZP-s fővárosi képviselőnek, hogy a mégis csak lesz járatritkítás. Szaniszló hinni sem merte, amit hall, de kénytelen volt, mert alig néhány óra múlva meglátta, az 50-es villamos - kerülete legfontosabb - vonalán a kifüggesztett hivatalos közleményt arról, hogy 3 kocsit már ki is vettek a forgalomból.

Ettől kezdve gondolom, senkinek nem lehet vitás, hogy a főváros és annak cége ismét megpróbálta hülyére venni Budapest lakóit.

Horváth Csaba és Szaniszló Sándor fővárosi szocialista képviselők azonnal előterjesztést nyújtottak be a fővárosi közgyűlés soron következő ülésére:

Tisztelt Közgyűlés!

A közelmúltban nyilvánosságra került Budapesti Közlekedési Központ által készített, a fővárosi tömegközlekedési rendszer közel hatvan elemét érintő, százmillió forint működési költség megtakarítását célzó változtatási, járatritkítási javaslat és az azt követő vita jelentős mértékben megosztotta a budapestieket.  Az elmúlt évek államosításait követően napjainkra a Fővárosi Közgyűlés legtöbb lakost érintő feladata a közösségi közlekedés színvonalas megszervezése, amivel szemben jogos elvárás a szervezési folyamatok átláthatósága, illetve a döntéseket megelőző társadalmi egyeztetések lefolytatása.

az előterjesztők a továbbiakban azt követelik, hogy a közgyűlés vonja saját hatáskörébe a fővárosi paraméterkönyv jóváhagyását, valamint

a fővárosi tömegközlekedési menetrend változásokat kötelezően előzzék meg társadalmi egyeztetések.

Az előterjesztés végezetül felszólatja a főpolgármestert, hogy a járatritkítások okául megjelölt százmillió forintot máshonnan csoportosítsa át.

Azt már csak mi tesszük hozzá a történethez, hogy amennyiben Magyarország fővárosa önkormányzatának egy százmilliós tételt azonnal rá kell HTK-zni a lakosságra, amely egyébként is a legtöbb adót fizeti be a költségvetésbe, akkor nagy a baj, és nem érthető, mire a rengeteg fanfár, amely a Tarlós-féle városvezetés eredményeit hivatott dicsőíteni szinte napról napra?

Pálmai Tamás

Telt – múlt az idő, de az urbánus világ gyűlölete nemhogy csökkent volna, egyre erősödött. Már 2011-ben, rögtön a második hatalomra kerülése és az első teszt, a magánnyugdíj-pénztárak, mindannyiunk megtakarításának, vagyonának sikeres lenyúlásos-megvédése, után már sült is a Belügyminisztérium boszorkánykonyhájában a főváros eltörlésére irányuló hármas tervezet.

Az első szerint maradnak a kerületek, de önállóságukat vesztve, élükön államilag kinevezett „helytartócskák” vezetése alatt, költségvetés és mozgástér nélkül. A második variáció szerint minden marad a régiben, de „erős fővárosi irányítás” alatt. A harmadik ötlet, a City-koncepció alapja, hogy a belső kerületeket összevonja egy monstrumkerületté és a külsők is integrálódnak, ki ide, ki oda, de elvesztik minden fontosságuk. 2011-ben, a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen meg is hányták-vetették a dolgot, majd hagyták lebegni, mint Mohamed koporsóját.

Az nyilvánvalóan nem opció, hogy Budapest megőrizhesse függetlenségét ebben az elorbániasodott országban, amivé az egész hazában világhírű elöljáró változtatta az egykor többre érdemes Magyarországot. Orbán felszámoló-biztosnak megtalálta a legmegfelelőbb csatlóst Tarlós István főpolgármester személyében, akiről nem egyértelmű, hogy elhivatottsága, vagy, vagy………miért is(?)  követi olyan szervilisen a főnök parancsait.

„….Budapest súlyának, közigazgatási szerepének eldöntése a fő kérdés, és mintha még ez sem dőlt volna el véglegesen. A városrészek szerepének meghatározása ehhez képest már csak egy másodlagos kérdés lehet. Tény azonban, hogy a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is.”

– válaszolta Tarlós a Népszabadság e témában feltett újságírói kérdésére.

Arról, hogy mik lehetnek ezek a homályosan említett szempontok, ne legyen kétsége senkinek. Példának okáért a ma még létező „ellenzéki fellegvárnak” vizionált Lipócia teljes megsemmisítése – mivel a vezír örök harcban áll, ezért csak a megsemmisítés számára az elfogadható - a vágyott cél, aminek elérése érdekében feldúlni kívánja Budapest egységét. Nem véletlen, hogy még a párthű jelenlegi polgármesterei is riadtan és értetlenül kapaszkodnak inogni látszó székeikbe, hiszen az ő pozícióik is eltűnni látszanak. Csendben jegyzem meg, hogy nincs kétségem afelől, hogy már készül számukra valamelyik minisztériumban, vagy azokban az „elfekvőként” üzemelő háttérintézmények valamelyikében egy kevéssé fontos, ám zsíros állás.

Szabadai Viktor, a Liberálisok várospolitikusa a City koncepcióról:

 „ A főpolgármester által felsorolt három lehetőség közül a City koncepciót, márcsak azért is támogatnánk, teszem hozzá megfelelő tartalommal, mert azt 2014-ben Fodor Gábor elnökünk is benyújtott egy törvény módosítási javaslatban, majd ugyan ez a koncepció ott volt Bodnár Zoltán főpolgármester jelöltünk programjában is, és most is szerepel a „Tarlós után szabadon” című programunkban is, mert ez a koncepció, szerintünk, a közigazgatás racionalizálásának fontos feltétele. Tarlós István regnálása alatt Budapest súlya, politikai, közigazgatási, gazdasági és minden egyéb szempontból, töredékére csökkent, tehát önmagában a koncepció, nem segítene, de fontos eleme lehetne a város újraszületésének. Az viszont komoly aggodalomra ad okot, hogy Tarlós István szerint is a Fidesz, nemcsak a közigazgatás racionalizálására törekszik, de pártpolitikai szempontokat is figyelembe vesz, márpedig az elmúlt évek bebizonyították, hogy ha a Fidesz bármikor pártpolitikai szempontok mentén döntött az mindig kárt okozott az országnak. „

Kicsit nehezíti bármelyik terv kivitelezését, hogy kétharmados törvény szükséges hozzá, de ez valóban kis akadály a mai kormányzati politikai palettát alkotók engedelmességi faktorát figyelembe véve.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint:

„Ilyen törekvések már az első Orbán kormány idején is voltak, de nem lett belőlük semmi. Most is egyszerű elterelésnek vélem, Tarlós István eltanulta a Fidesztől a gumi-csont dobás technikáját, és most ezzel akarja elterelni a sajtó, és a közvélemény figyelmét olyan fontos, és sürgős feladatokról, mint a 3-as metró felújítása, amely körül egyre másra kavarognak a botrányok.”

Budapestiek! – aki csak úgy, mélázva sétálna még egyet a Pozsonyin, vagy inna egy kávét a Ráday, a Gozsdu, vagy a Liszt teraszainak egyikén, az vegye fel a nyári táncrendjébe, mert ki tudja?   Megeshet ugyanis, hogy mire rászánja magát a kiruccanásra, már csak egyen-ételeket talál az egyen-menzák talponállóiban, ahová halkan behallatszik a kisvasút mozdonyfüttye, és a füstje is megcsaphatja olykor, mert ne feledje: a Nagytestvér sajnos mindenhol ott van, még ott is, ahol nem.

Mátrai Anna

A parlament 2012-ben - 2016. április 1-i hatálybalépéssel - hozta meg az új törvényt a hulladékgazdálkodásról, ebben rögzítették, hogy életre kell hívni egy új céget, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, amelynek azon kívül, hogy közbeiktatták a szolgáltató, azaz a helyi kommunális szemétkezelő cégek és a megrendelő háztartások közé, semmi értelme. Mondhatnánk azt is, hogy az állam - jó szokásához híven - nem tett mást, mint ismét szórt egy marék homokot az egyébként jól működő gépezet fogaskerekei közé. Amióta ez a cég létrejött, még egyetlen szolgáltató cég sem kapott egy fillért sem a munkájáért, úgyhogy várhatóan hamarosan leállnak, és elönti az országot a szemét.

Az igazi botrány viszont a díjszabás, mert éppen Budapesten, ahol a legmagasabb, vannak a legkorszerűbb szállítási eszközök a legmodernebben megszervezett logisztikai háttér, és mégis itt jóval magasabb még az átlagosnál is az ár, arról már nem is szólva, hogy itt a legrövidebb a szállítási útvonal a lerakóhoz. Lássunk néhány összehasonlító adatot: Budapesten a 120 literes háztartási kukák heti egyszeri elszállítási díjára 752.- forint, Szegeden ugyanez 635.- forint, Budaörsön 448, Felcsúton pedig (dobpergés!!) mindössze 390 magyar forint. Vagyis a kisvasutas hazájában alig több mint a felét fizetik a szemét elszállításért, mint Budapesten.

Ezt a különbséget semmi sem indokolja - mondja Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő, elmondása szerint a fővárosi díjak összevetéséből más településekével úgy tűnik, mintha Budapest, ezen a téren is kormányzati büntetésben lenne.

„A fővárosiak hátrányos megkülönböztetése sem gazdasági, sem morális értelemben nem elfogadható. Amennyiben alapvetésnek elfogadjuk el a tényt, hogy méretgazdaságossági szempontból sokkal olcsóbb a budapesti szemétszállítást megoldani, – a korszerű gépparkról nem is beszélve – akkor, hogy lehet az, hogy Felcsúton fele annyiért tudják a feladatot ellátni, legalábbis az állami holding adatai szerint? Mindezek után képviselői előterjesztést nyújtottam be a soron következő Fővárosi Közgyűlés ülésére, amelyben indítványozom, hogy kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal annak érdekében, hogy a budapesti szemétszállítási díj a felcsútival megegyező mértékben kerüljön megállapításra. Ha a beadványom célt ér, akkor egy átlagos fővárosi háztartás éves kukadíja a jelenlegi 39 ezer forintról 21 ezer forintra csökkenhet. Ne Budapesttel fizettessék meg részben, vagy egészben azt, hogy belegabalyodva a rezsi-rizsa maguk által szőtt pókhálójába, már képtelenek helyesen kalkulálni.  Felcsútnak Mészáros Lőrinc a polgármestere, akiről most már bizton állíthatjuk, hogy a „füstös hátsószobákban” történő megegyezéssel a rezsicsökkentés olimpiai bajnoka lett”

Azt sem árt tudni, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődtek a Nemzeti Kukaholding felállításáról, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendeletileg maga határozta és határozza meg a továbbiakban is a különböző településeken a szemétszállítás díját és azt ígérte, hogy a rendszerbe betesznek tizenkét-tizennégy milliárd forintot. Ebből egyetlen  forint sem teljesült. 

 

„Úgy tűnik, - folytatja, a képviselő - azt gondolják, hogy a veszteségnek, amit a működés termel, és ami azt hamarosan ellehetetleníti - körülbelül a felét Budapesttel fizettetik meg, a másik felére pedig egyelőre nincs megoldás, hiszen nem véletlen, hogy csak október-novemberre tervezi a kormány, hogy fizet a helyi cégeknek azért a szemétszállításért, amit április 1-től folyamatosan végeznek. Mindezek után nyugodt szívvel jelentem ki: attól lesz olcsóbb vidéken a szemétszállítás, hogy Budapesttel fizettetik meg. „

A képviselő mondandóját támasztja alá az a mai hír is, hogy megbüntették a szegedi kommunális céget, mert nem fizették be a lerakott szemét után az éves adót, ugyanis nincs bevételük, mert mint feljebb jeleztük, az állami holding nem fizette ki részarányosan, amit beszedett a lakosoktól.

Szaniszló Sándor előterjesztésében felszólítja Tarlós Istvánt, hogy 2016. október 30-i oldja meg a problémát a gazdasági miniszterrel, hiszen a Budapestiek azért tartják főpolgármesterüket, hogy az ő érdekeit tartsa szem előtt, és harcoljon is értük, ha kell.

Az utóbbi hat évben, mióta Tarlós István a főpolgármester, százmilliárd forintnyi veszteség érte a fővárost a vagyonvesztések miatt, és azzal, hogy most államosították a hulladékkezelést, újabb milliárdokat vettek el Budapesttől, a budapestiektől.  

Pálmai Tamás

Mindezek után jogos a kérdés, ki jegyzi ezt a várost, ki ez az elszabadult fújtatós  harmónium a Budapest nevű hajó rakterében? Igen kiszolgált régi harmónium, nem is hajóágyú - ahogy mondani szokták - nem bizony, mert az odapörköl bárhová.   A mi harmóniumunk viszont  nagyon is megválogatja, kinek az arcába fújtat egy-egy hamis hangot, mindig a gyengébbet veszi célba, tudja ő azt jól, hogy hol a fent, és hol a lent.  Azzal, hogy merre van az előre, már adódnak gondok.Tarlós István folyamatosan  különlegesen nagy legitimitására hivatkozik, közben pedig - mint az az alábbiakból kiderül - úgy viselkedik, mintha  nem is Magyarország fővárosának lenne első  polgára(?), hanem egy sosem volt, olajos padlójú kocsma csaposa.  Lehet, hogy Pistabá-ban  egy olyan krimó első emberét ” tisztelhetjük”,  ahol még a „Padlóra köpni tilos” táblát is csak azért nem verték le a falról, mert a gazda kitenni se tartotta fontosnak, annál is inkább, mivel ő maga is körbeköpköd?

Pista bácsi elszabadult:

1997, Sziget fesztivál, a második nap éjszakáján hajnali kettőkor megjelenik Tarlós István akkor még  lll. kerületi polgármester, aki a tőle megszokott vehemenciával hisztérikusan a rendezvény öt percen belüli leállítását követeli.

2007. lll kerületi önkormányzati testület egyik ülésén, ahol, - ma úgy emlékszik vissza - mint a „béke barátja” és a kompromisszumok lovagja működött: Szénási János MDF képviselőnek így szólt oda: "Te meg egy tulok vagy (...) Szénási elvtárs megint ravaszkodik (...) Ide figyelj, Szénásikám, te summantottál az MDF-székház-ügyben is. Most elmondtad a mondandódat, újra visszatértünk az ügy tárgyalására, úgyhogy ne ravaszkodj, mert úgy leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok! (...) Fogd be a szád, most én beszélek! Ki vagy rúgva, ha ezt csinálod! Saját személyes megítélésem szerint Szénási elvtárs spekulatív és sunyi." Pár perccel később Tarlós tovább folytatta: "Egy fővárosi választási kampányban nekem semmi szükségem nincs, hogy a Szénási elrohanjon a férfimanöken barátaihoz, akik erotikusan exponálják magukat a választáson, és olyan nyilvánosságot produkáljanak nekem (...), mert én ezt szubjektíve Szénási kollégából kinézem."

2011.Már mint Budapest főpolgármestere Bihary Gábor akkori MSZP képviselőnek ekként reagált egy
ügyrendi kérdésre: „Csak annyit, köszönjük a tanácsot a városvezetés egymáshoz való viszonyába kicsit se tartunk igényt Bihary úr tanácsára, másrészt……ügyrendi javaslat? – ne pofázzon közbe!”

2011.A  “főváros haljakendeje” már megválasztása után sem tűrte jól nem jól ha a dolgok nem úgy mentek ahogy
ő elképzelte, pedig akkor még volt a Metró űgy, és a többi hasonló dráma. A „dilettantizmus csúcsa”-nak nevezte Láng Zsolt ll. kerületi polgármester egy az övétől eltérő álláspontját, a fonódó villamos ügyben.

 
2012. október – a főpolgármester bal lábbal kelt délutáni szunyókálásából ezért úgy döntött Kálmán Olgát “vacsorál”, de az megakadt a torkán, de úgy hogy évekig köhögött tőle: „Drága szerkesztő asszony! A kérdésre én adtam egy kielégítő választ, ezt 90-es IQ felett meg szokták érteni, hogy Ön nem értette meg, az legfeljebb a kialvatlanságával hozható összefüggésbe. Sic.: nem lehet együgyű kérdésekre értelmes válaszokat adni.”

2007, 2014 – Horváth Csaba fővárosi MSZP politikus, egykori vetélytársa a főpolgármesteri posztért, majd kihívója, így tahóságainak egyik kedvelt célpontja: „Horváth Csaba korlátolt, mi ebben a bunkóság?” Máskor „Ön semmit nem csinált, ült a szobájában, keverte a kávéját, lógatta a lábát”. Megint máskor: “Azt kellene felvenni amikor kihúzza a szemöldökét a férfimosdóban”.

2007 – 2015 Lázár János államtitkár, majd miniszter fontos játszópajtása a főpolginak:„Megértem én azt, hogy valakinek gyökereinél fogva beilleszkedési problémái vannak a budapesti társadalomba. Elfogadom a dolgot, hogy indulatok vannak benne és pedagógiai módszerekkel igyekszem kezelni.” Máskor:„Egyszer valamikor berepült a Parlamentbe Papcsák András esernyőjén, mint Mary Poppins és az utóbbi egy évben eléggé próbára teszi a képességeit az a feladattömeg, amit a nálánál jóval nagyobb szellemi kapacitású miniszterelnök kiszignált rá.”

2014 Tragikus mondatok a melegekről: „Nekem a melegekről először a bableves jut eszembe, így tanultam, ez egy gyerekkori ártalom. Szigorúan személyes véleményként azt tudom megfogalmazni, hogy számomra ez a jelenség nem természetes, visszataszító. sic. Előfordul a természetben, de nem organikus része annak. Ez a dolog nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez.”

2015 – Csárdi Antalnak amikor nem szavazott meg a 2024-es budapesti olimpia rendezés előterjesztését heherészve mondta:„Jegyzőkönyvön kívül mondom, de úgy tudom, hogy Széll Bernadetten kívül az LMP-ben mindenki fel volt mentve tornából. Igaz ez, Antal?”

2015. november, Amikor már kezdett nagyon komolyra fordulni a BKV ügy, és nem nagyon lehetett tovább alibizni a kormánnyal: „Ha nincs megállapodás, akkor én jövőre – már csak pedagógiai okokból is – ezt a járatritkítást meglépném, mert azért ne csináljuk minden évben ezt a játékot.”

2016 május„Nem szoktam ezzel hencegni, de még a saját politikai közösségemen belül is néha olyanok próbálnak engem jobbról előzgetni, akik inkább megköszönhetnék, hogy nem kapargatom a múltjukat.”

2016. április.  Vitézy Dávidról, akit, nem mellesleg  ő szabadított rá a városra, majd ő is rúgott ki: "Nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot kegyelemből igazgató közgazdász fogja meghatározni egy diszkógömbös, Tütü nevű nightklubból, mi legyen a budapesti közlekedésfejlesztéssel."

2016 május – Gy. Németh Erzsébetről, aki nem elég, hogy ellenzéki politikus, de még nő is mer lenni: „Eddig sem feltételeztem, hogy Gy. Németh Erzsébetet egyszer az Akadémia tiszteletbeli tagjaként köszönthetem, de amit az M3-as metró és a csillaghegyi árvízvédelmi törvényről nyilatkozott, az egyenesen a mély sötétség.”

2016 május – Fischer Iván világhírű karnagy a világ egyik legelismertebb zenekara a Budapesti Fesztivál Zenekar alapítója is megkapta a magáét: “Fischer Iván karnagy úr kezdi elveszíteni az önkontrollját. Amennyiben nem képes befejezni a követelőző hisztériát, fenyegetőzést és zavarkeltést, úgy át kell gondoljuk a támogatását.

2016. július Liget projekthez, is értőn és a tőle megszokott lényeglátással szólt hozzá a polgármester„Az mégis csak botrány, hogy Franciaországból ide járnak szájba rúgni a rendőröket”

forrás: Pálmai Tamás