Az április elsejével államosított hulladékgazdálkodási rendszer következtében már szemét-fronton is tombol a fejetlenség. Az eltelt négy hónap alatt még a csekkeket sem sikerült kézbesíteni, a fővárosiak pedig azzal szembesültek, hogy más településekkel összehasonlítva, az ő kukadíjuk aránytalanul magas, nem úgy, mint például Mészáros - falván, azaz Felcsúton.
A parlament 2012-ben - 2016. április 1-i hatálybalépéssel - hozta meg az új törvényt a hulladékgazdálkodásról, ebben rögzítették, hogy életre kell hívni egy új céget, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, amelynek azon kívül, hogy közbeiktatták a szolgáltató, azaz a helyi kommunális szemétkezelő cégek és a megrendelő háztartások közé, semmi értelme. Mondhatnánk azt is, hogy az állam - jó szokásához híven - nem tett mást, mint ismét szórt egy marék homokot az egyébként jól működő gépezet fogaskerekei közé. Amióta ez a cég létrejött, még egyetlen szolgáltató cég sem kapott egy fillért sem a munkájáért, úgyhogy várhatóan hamarosan leállnak, és elönti az országot a szemét.
Az igazi botrány viszont a díjszabás, mert éppen Budapesten, ahol a legmagasabb, vannak a legkorszerűbb szállítási eszközök a legmodernebben megszervezett logisztikai háttér, és mégis itt jóval magasabb még az átlagosnál is az ár, arról már nem is szólva, hogy itt a legrövidebb a szállítási útvonal a lerakóhoz. Lássunk néhány összehasonlító adatot: Budapesten a 120 literes háztartási kukák heti egyszeri elszállítási díjára 752.- forint, Szegeden ugyanez 635.- forint, Budaörsön 448, Felcsúton pedig (dobpergés!!) mindössze 390 magyar forint. Vagyis a kisvasutas hazájában alig több mint a felét fizetik a szemét elszállításért, mint Budapesten.
Ezt a különbséget semmi sem indokolja - mondja Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő, elmondása szerint a fővárosi díjak összevetéséből más településekével úgy tűnik, mintha Budapest, ezen a téren is kormányzati büntetésben lenne.
„A fővárosiak hátrányos megkülönböztetése sem gazdasági, sem morális értelemben nem elfogadható. Amennyiben alapvetésnek elfogadjuk el a tényt, hogy méretgazdaságossági szempontból sokkal olcsóbb a budapesti szemétszállítást megoldani, – a korszerű gépparkról nem is beszélve – akkor, hogy lehet az, hogy Felcsúton fele annyiért tudják a feladatot ellátni, legalábbis az állami holding adatai szerint? Mindezek után képviselői előterjesztést nyújtottam be a soron következő Fővárosi Közgyűlés ülésére, amelyben indítványozom, hogy kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal annak érdekében, hogy a budapesti szemétszállítási díj a felcsútival megegyező mértékben kerüljön megállapításra. Ha a beadványom célt ér, akkor egy átlagos fővárosi háztartás éves kukadíja a jelenlegi 39 ezer forintról 21 ezer forintra csökkenhet. Ne Budapesttel fizettessék meg részben, vagy egészben azt, hogy belegabalyodva a rezsi-rizsa maguk által szőtt pókhálójába, már képtelenek helyesen kalkulálni. Felcsútnak Mészáros Lőrinc a polgármestere, akiről most már bizton állíthatjuk, hogy a „füstös hátsószobákban” történő megegyezéssel a rezsicsökkentés olimpiai bajnoka lett”
Azt sem árt tudni, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődtek a Nemzeti Kukaholding felállításáról, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendeletileg maga határozta és határozza meg a továbbiakban is a különböző településeken a szemétszállítás díját és azt ígérte, hogy a rendszerbe betesznek tizenkét-tizennégy milliárd forintot. Ebből egyetlen forint sem teljesült.
„Úgy tűnik, - folytatja, a képviselő - azt gondolják, hogy a veszteségnek, amit a működés termel, és ami azt hamarosan ellehetetleníti - körülbelül a felét Budapesttel fizettetik meg, a másik felére pedig egyelőre nincs megoldás, hiszen nem véletlen, hogy csak október-novemberre tervezi a kormány, hogy fizet a helyi cégeknek azért a szemétszállításért, amit április 1-től folyamatosan végeznek. Mindezek után nyugodt szívvel jelentem ki: attól lesz olcsóbb vidéken a szemétszállítás, hogy Budapesttel fizettetik meg. „
A képviselő mondandóját támasztja alá az a mai hír is, hogy megbüntették a szegedi kommunális céget, mert nem fizették be a lerakott szemét után az éves adót, ugyanis nincs bevételük, mert mint feljebb jeleztük, az állami holding nem fizette ki részarányosan, amit beszedett a lakosoktól.
Szaniszló Sándor előterjesztésében felszólítja Tarlós Istvánt, hogy 2016. október 30-i oldja meg a problémát a gazdasági miniszterrel, hiszen a Budapestiek azért tartják főpolgármesterüket, hogy az ő érdekeit tartsa szem előtt, és harcoljon is értük, ha kell.
Az utóbbi hat évben, mióta Tarlós István a főpolgármester, százmilliárd forintnyi veszteség érte a fővárost a vagyonvesztések miatt, és azzal, hogy most államosították a hulladékkezelést, újabb milliárdokat vettek el Budapesttől, a budapestiektől.
Pálmai Tamás