Budapest végső ellehetetlenítésére készül a regnáló rezsim, mert a főnök számára nem csak felfoghatatlan, érthetetlen és tűrhetetlen, de nem is eléggé ellenőrizhető a bűnös főváros. Az ötlet nem új, már serdülő korában, amikor felszármazott a poros kis falu HVCS-je – aki nem ismerné a rövidítést: Helyi Vagány Csávó - és az örökbecsű szerint a többi Bibó-fiúval együtt „rácsodálkozott a 4-es – 6-os villamosra”, érezte, nem mehet ez így tovább!
Telt – múlt az idő, de az urbánus világ gyűlölete nemhogy csökkent volna, egyre erősödött. Már 2011-ben, rögtön a második hatalomra kerülése és az első teszt, a magánnyugdíj-pénztárak, mindannyiunk megtakarításának, vagyonának sikeres lenyúlásos-megvédése, után már sült is a Belügyminisztérium boszorkánykonyhájában a főváros eltörlésére irányuló hármas tervezet.
Az első szerint maradnak a kerületek, de önállóságukat vesztve, élükön államilag kinevezett „helytartócskák” vezetése alatt, költségvetés és mozgástér nélkül. A második variáció szerint minden marad a régiben, de „erős fővárosi irányítás” alatt. A harmadik ötlet, a City-koncepció alapja, hogy a belső kerületeket összevonja egy monstrumkerületté és a külsők is integrálódnak, ki ide, ki oda, de elvesztik minden fontosságuk. 2011-ben, a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen meg is hányták-vetették a dolgot, majd hagyták lebegni, mint Mohamed koporsóját.
Az nyilvánvalóan nem opció, hogy Budapest megőrizhesse függetlenségét ebben az elorbániasodott országban, amivé az egész hazában világhírű elöljáró változtatta az egykor többre érdemes Magyarországot. Orbán felszámoló-biztosnak megtalálta a legmegfelelőbb csatlóst Tarlós István főpolgármester személyében, akiről nem egyértelmű, hogy elhivatottsága, vagy, vagy………miért is(?) követi olyan szervilisen a főnök parancsait.
„….Budapest súlyának, közigazgatási szerepének eldöntése a fő kérdés, és mintha még ez sem dőlt volna el véglegesen. A városrészek szerepének meghatározása ehhez képest már csak egy másodlagos kérdés lehet. Tény azonban, hogy a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is.”
– válaszolta Tarlós a Népszabadság e témában feltett újságírói kérdésére.
Arról, hogy mik lehetnek ezek a homályosan említett szempontok, ne legyen kétsége senkinek. Példának okáért a ma még létező „ellenzéki fellegvárnak” vizionált Lipócia teljes megsemmisítése – mivel a vezír örök harcban áll, ezért csak a megsemmisítés számára az elfogadható - a vágyott cél, aminek elérése érdekében feldúlni kívánja Budapest egységét. Nem véletlen, hogy még a párthű jelenlegi polgármesterei is riadtan és értetlenül kapaszkodnak inogni látszó székeikbe, hiszen az ő pozícióik is eltűnni látszanak. Csendben jegyzem meg, hogy nincs kétségem afelől, hogy már készül számukra valamelyik minisztériumban, vagy azokban az „elfekvőként” üzemelő háttérintézmények valamelyikében egy kevéssé fontos, ám zsíros állás.
Szabadai Viktor, a Liberálisok várospolitikusa a City koncepcióról:
„ A főpolgármester által felsorolt három lehetőség közül a City koncepciót, márcsak azért is támogatnánk, teszem hozzá megfelelő tartalommal, mert azt 2014-ben Fodor Gábor elnökünk is benyújtott egy törvény módosítási javaslatban, majd ugyan ez a koncepció ott volt Bodnár Zoltán főpolgármester jelöltünk programjában is, és most is szerepel a „Tarlós után szabadon” című programunkban is, mert ez a koncepció, szerintünk, a közigazgatás racionalizálásának fontos feltétele. Tarlós István regnálása alatt Budapest súlya, politikai, közigazgatási, gazdasági és minden egyéb szempontból, töredékére csökkent, tehát önmagában a koncepció, nem segítene, de fontos eleme lehetne a város újraszületésének. Az viszont komoly aggodalomra ad okot, hogy Tarlós István szerint is a Fidesz, nemcsak a közigazgatás racionalizálására törekszik, de pártpolitikai szempontokat is figyelembe vesz, márpedig az elmúlt évek bebizonyították, hogy ha a Fidesz bármikor pártpolitikai szempontok mentén döntött az mindig kárt okozott az országnak. „
Kicsit nehezíti bármelyik terv kivitelezését, hogy kétharmados törvény szükséges hozzá, de ez valóban kis akadály a mai kormányzati politikai palettát alkotók engedelmességi faktorát figyelembe véve.
Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint:
„Ilyen törekvések már az első Orbán kormány idején is voltak, de nem lett belőlük semmi. Most is egyszerű elterelésnek vélem, Tarlós István eltanulta a Fidesztől a gumi-csont dobás technikáját, és most ezzel akarja elterelni a sajtó, és a közvélemény figyelmét olyan fontos, és sürgős feladatokról, mint a 3-as metró felújítása, amely körül egyre másra kavarognak a botrányok.”
Budapestiek! – aki csak úgy, mélázva sétálna még egyet a Pozsonyin, vagy inna egy kávét a Ráday, a Gozsdu, vagy a Liszt teraszainak egyikén, az vegye fel a nyári táncrendjébe, mert ki tudja? Megeshet ugyanis, hogy mire rászánja magát a kiruccanásra, már csak egyen-ételeket talál az egyen-menzák talponállóiban, ahová halkan behallatszik a kisvasút mozdonyfüttye, és a füstje is megcsaphatja olykor, mert ne feledje: a Nagytestvér sajnos mindenhol ott van, még ott is, ahol nem.
Mátrai Anna