Az embertelen, szadista "vendéglátásról" a svéd Aftonbladet hosszú cikkben számol be a határt megjárt menekültekkel készített beszélgetések alapján, melyeket alátámasztanak a helyszínen szolgálatot teljesítő Orvosok Határok Nélkül segítő szervezet munkatársai is.

„Magában az erőszakban nincs semmi új. Ősszel minden héten két-három megvert bevándorló került a klinikára.”

– nyilatkozta a lapnak Andrea Contenta, a szervezet segítő koordinátora, majd hozzátette:

„Nem tudjuk megerősíteni, hogy mi történt pontosan. De azt látjuk, hogy a sérülések ökölcsapásoktól, gumibotoktól és kutyaharapásokból származnak.”

Megtudhatjuk a hátborzongató riportból, hogy eddig is sorozatosan kaptak híreket a határon szolgálók – tisztelet a kivételnek, hisz biztosan ott sem teljesít mindenki 100%-osan – brutalitásáról, amit a magyar „illetékes elvtárs” természetesen tagadott és kikért magának.Hivatalos tagadás ide, felháborodott cáfolgatás oda, az utóbbi hetekben történhetett valami, aminek hatására az eddigieknél sokkal súlyosabb, és tömegesen elkövetett bántalmazás-cunami indult el. Egy nap alatt húsz bevándorlót kellett ellátni, akik mind hasonló sérülések nyomait viselték magukon.

Az ellátottak egybehangzóan állították, hogy a sebesüléseket a magyar egyenruhások és kutyáik okozták.

Meddig hiszik még el azok a „kisemberek”, akik tevékeny részt vállalnak az efféle brutalitásból, hogy elég lesz majd annyit mondani, hogy

„parancsra tettem”?

A menekültek beszámolói szerint néha  „csak a pénzüket (?), ruháikat vették el, telefonjukat törték össze - természetesen „véletlenül” - de megesett az is, hogy alsóneműre vetkőztették némelyiküket és a téli hidegben vízzel locsolták. Minderre nincs független tanú, aki megerősíthetné, csak a sebesülésekből lehet következtetni, hogy a sértettek nem a levegőbe beszéltek.

A koordinátor szerint:

 „Az a cél, hogy a fizikai bántalmazásokon keresztül pszichológiailag is kikészítsék a menekülteket”

Nem ez az első eset, és nem az első szervezet, - Catholic Relief Services (CRS, Katolikus Segélyszolgálat), Jezsuita Menekültsegítő Szolgálat (JRS), Human Rights Watch, Helsinki Bizottság, Orvosok Határok Nélkül - amely ilyen vádak vet fel a magyarországi bánásmóddal kapcsolatban, de a kormány, ahová a nemzetközi szervezetek minden esetben panasszal fordultak, ahelyett, hogy kivizsgálta volna az eseteket, a tendenciát, inkább a jól bevált „ sorosozós, politikai támadásos, liberális lejáratós” maszlaggal igyekeztek takaródzni.

Vállalva  a naivitás bélyegét, meg  kell említenem a regnáló kormányon túl az egyes ember a felelősségét  is. Hogy néz reggel a tükörbe, hogy köszön el a gyerekétől, feleségétől az, aki hajlandó naponta védtelen embereket ütni, verni?

„Szervusztok, megyek dolgozni, megverek, akit érek, te gyerek, tanulj jól az iskolában, és asszony, estére, amikor megfáradva hazajövök, legyen meleg vacsora!”

XXI. század, Európa….Ja, mi pedig  - ahogy a fidesz-médiából ömlő reklámokból megtudhatjuk - nem csak jobban teljesítünk, de  erősödünk is, talán, hogy minél jobban menjen a "migrácsverés".

Mátrai Anna

A migráció rendkívül összetett jelenség és nem lehet a vele összefüggésben álló más területek – gazdaság, politika, történelem, környezet, erőforrások, demográfia, kultúra – megértése nélkül megérteni és (megpróbálni) kezelni.

Az ENSZ vezet egy olyan statisztikát, hogy hány ember kénytelen elhagyni otthonát. 2015-ben 244 millió (a világ népességének 3%-a) ember vett részt országhatár-átlépéssel járó ún. nemzetközi migrációban. Ez naponta átlagosan 34 ezer embert jelent. 2015-ben a lakóhelyét kényszer hatása alatt elhagyott emberek száma 65,3 millió volt. A legtöbb ember Szíriában, Afganisztánban és Irakban vált otthontalanná, őket különböző afrikai országok és Pakisztán követik. Sok adat megtalálható a következő címen: http://www.unhcr.org/.

Az összefoglaló néven migránsnak nevezett ember lehet bevándorló, kivándorló, menekült, menedékkérő. A migráció oka szerint is megkülönböztethetők, de erről később.

A migránsok, ha lehet, saját országukban vagy egy ahhoz közeli országban igyekeznek menedéket találni, hogy a kiváltó ok megszűntével haza tudjanak menni. De egyre jelentősebb a kontinenseken belüli és közötti migráció is, amint az az alábbi térképekről is látható.

               Migrációs mozgások a világban irány és nagyság szerint (még a szíriai háború kitörése előtt)

A nemzetközi migráció számait növeli az a tény, hogy valamikor Afrikán belül szabadon vándorolhattak az emberek a megélhetési lehetőségeket követve, míg ma 40-nél több ország határai szabdalják a kontinenst.

A migráció kiváltó okai között általában első helyen szerepelnek a háborús konfliktusok. A háborús övezetekben élő emberek azért menekülnek, hogy mentsék az életüket.

Rögtön utána következnek a környezeti katasztrófák, illetve feszültségek. Az árvizek, tájfunok, földcsuszamlások, földrengések stb. elől azonnal menekülni kell, de menekülni kell a szárazság miatt élhetetlenné vált területekről is. Ember okozta katasztrófák is kiváltanak migrációt, például az atombalesetek és a súlyos környezetszennyezések.

A háborúk mögött is sokszor a fenntarthatóság hiányával kapcsolatos okok állnak, mint az erőforrás-szűkösség, az élelmiszerhez, vízhez való hozzáférés hiánya vagy a túlnépesedés.

   Migrációs mozgások a világban irány és ok szerint (zöld: munka; piros: menekültek; barna: belső menekültek)

Az előttünk álló időszak nagy kérdése, hogy milyen hatással lesz az éghajlatváltozás a migrációra. A klímaváltozás ugyanis a Föld nagy területeit teszi élhetetlenné azzal, hogy elsivatagosodást okoz, csökkenti az élelmiszertermelés lehetőségét, a vízhez való hozzáférést, vagy azzal, hogy területeket önt el vízzel. Egyes tanulmányok szerint a „klímigránsok” száma 2050-ig elérheti a 150 milliót. Az alábbi kép azt mutatja, mi maradt egy bangladesi faluból, miután elöntötte a tengervíz.

                      Ez a kép  az Alaszkában található egyik veszélyeztetett szigeten készült.

Sok országban a migrációt politikai okok váltják ki. Az országot uraló elit vagy elnyomó hatalom a rendelkezésére álló jogi és erőszakos eszközökkel üldözi az ellenzőit, ezért menekülni kell. Ilyen volt 1956 is 200 ezer magyar menekülttel.

Az ún. gazdasági migránsoknak több kategóriája van. Az enyhébb kategóriába tartoznak azok az emberek, akiknek biztosított a megélhetésük valamilyen szinten a saját országukban, de jobbra vágynak. Sajnos itt is tudunk magyar példát említeni, az utóbbi években Nyugatra eltávozott több százezer honfitársunkat. A gazdasági menekültek súlyosabb kategóriájába azok az emberek tartoznak, akiknek otthon nincs megélhetésük. Ez a helyzet a leginkább egyes afrikai országokra jellemző. Bár megindult bizonyos gazdasági fejlődés Afrikában, de ez nem csökkentette a reménytelen helyzetben lévő emberek számát – a többletjövedelmet ugyanis elviszik az elitek.

Vannak olyan afrikai társadalmak, ahol a fiatal férfiak számára kötelező az Európába történő kivándorlás. A túlnépesedés miatt ugyanis a családok jövedelme nem elég, munkalehetőség nincs, a család az Európába költözött tagok hazautalt pénzéből él. Több afrikai ország GDP-jének 15-20%-át teszik ki a hazautalt pénzek. „Barca vagy barzakh” tartja a helyi mondás, ami azt jelenti, hogy Barcelona vagy a halál. Az alábbi képen az látható, hogy még a sok méter magas kerítés sem jelent feltétlenül akadályt (a kép Marokkó és a spanyol exklávé, Melilla határán készült).

Mihály Lili

Történt ugyanis, hogy a 2016-os sport-gigarendezvényen a NOB zászlaja alatt induló menekültcsapat – ami olyan sportolókból áll, akik elhagyni kényszerültek hazájukat – egyik tagja élő adásban, a szemünk láttára nyerte meg a női 100 méteres pillangóúszás első előfutamát. A 18 éves YUSRA MARDINI Szíriából úszva menekült a tengeren át Európába, és jelenleg Németországban él. A fent említett kommentátor (?) négy versenyző nevét és küldő országát felsorolta, de egy szót sem ejtett a győztesről. Nem hiszem, hogy a véletlen a bűnös ebben az esetben! Ez annál inkább hihetetlen, mivel az olimpiai közvetítés minden eladható reklámlehetőségét szintén közpénzből vásárolta fel Magyarország regnáló kormánya az aktuális gyűlöletkeltő kampánya népszerűsítésére. És persze, ne feledkezzünk el azt a nemzetközi szinten is példátlan, felháborító gyakorlaton, hogy a közvetítések szüneteiben  a szinte senki által nem nézett nemzeti M1 egyperces fröcsögéseit amit hírblokknak csúfolnak nyomatják bele az arcunkba!

Nem tudom eldönteni, hogy jelen esetben a "cenzor" utasítására nem lehet pozitív hírekkel szolgálni olyan emberekről, akik hazájukat, rokonaikat, barátaikat hátrahagyva kényszerülnek életük védelme érdekében menekülni, vagy knézy saját szorgalomból döntött úgy, hogy nem veszi szájára a menekültcsapat legígéretesebb sportolójának nevét. A végeredmény szempontjából talán az utóbbi a tragikusabb, amikor beindul az öncenzúra, így a rezsimnek már szinte oda sem kell figyelnie, alattvalói nem csak hűen teszik a dolgukat, de megfelelési kényszerük nyomására, túl is teljesítenek. 

BoMa