• Jó napot! Porcelángyárat vennék.
• Kis türelmet kérek! Te Zsolti, meg van még a Zsolnaynk? Aha, értem.
• 
• Most speciel nincs nekünk ilyen, de még csak egyszer adtuk el, úgy hogy..
• Bocs, hogy közbevágok, de nem érdekel a hablaty, engem a pártközpontból irányítottak önökhöz és azt mondták, hogy hivatkozzak rájuk nyugodtan. Érti: nyugodtan, azaz én legyek nyugodt, és nem önök.
• Pardon, kérhetném, hogy kezdjük újra a beszélgetést?
• Tehát: Jó napot! Porcelángyárat vennék.
• Csomagoljam, vagy helyben fogyasztásra lesz?

Ilyen egyszerű ez, csak úgy kell élni néhány évtizedet, és olyan tehetségesnek kell lenni valamiben, vagy sok-sok örömet szerezni pár ezer embernek - nem baj az se’ ha milliókban mérhető ez a szám - és hopp, már Sir, vagy, ahogy mifelénk mondják „szőr” is lehet az ember.

A világhírű magyar zongoristát és gondolkodót II. Erzsébet a hivatalos születésnapján - melyet függetlenül attól, hogy az uralkodó április 21-én született, a várható jó idő reményében minden évben június második szombatján ünnepelnek - a héten lovaggá üti.

Schiff András harminc kiválasztott kiválóság között veheti át oklevelét.

Nem vagyok naiv, nem hiszem, hogy a honi sajtó felkapja e hírt és nagy szeretettel üdvözli hazánk világhírű fiát. A magyar „királyi sajtótól” pedig végképp nem várhat semmi jót az újdonsült Sir, - első Nobel-díjas írónk: Kertész Imre esete is előre jelzi - hiszen mint jól tudjuk, ő az egyik legelszántabb kritikusa mindannak, ami itt történik. Szegény Schiff kénytelen beérni az egész világgal, mínusz Magyarország.

A budai vár építése az 1240-es években, közvetlenül a tatárdúlás előtt kezdődött, és szokásosnál is kalandosabb életet élt az elmúlt évszázadokban. A középkor végétől sokkal inkább volt szimbólum, mint valós királyi székhely, de tudatos történelemhamisításra egyetlen ura, vagy megszállója sem akarta felhasználni. Eddig.

Egyre világosabb, a rezsim átírja a történelmünket, példátlan módon piszkának bele a múltunkba, délibábos előképet akarnak produkálni maguknak - az új nemességnek - és az országnak, bár az utóbbi nincs rászorulva erre.  Példának, találhattak volna jobbat is persze, mint a népirtásba torkolló Horthy korszakot. Nagy bánatukra azonban a kormányzó rezsimje sem kapaszkodott erős szálakkal a múltba. A Várnegyed megbolygatásával először tehát Horthyt, majd rajta keresztül önmagukat akarják egy „legendás múltba” gyökereztetni.  

Legalább a régmúlthoz igazítanák magukat, de ők inkább azt idomítják saját rossz ízlésükhöz, létrehozva egy sosem volt, cukormázas, hamis, giccses valamit, így azután nem csoda, hogy - képletesen szólva - a királyi vár kupolája ahelyett, hogy záró-boltozat maradna, lekerül a képzeletbeli talajszintre, az alapok viszont sután meredeznek az ég felé.

A vár történetének egyik érdekessége, hogy török kézre kerülése után szinte napra pontosan 145 évvel, 1686 szeptemberében szabadult fel. A több, mint két hónapos ostrom alatt ugyan teljesen leégett, de eltűnt fölüle a félholdas zászló. 

Az igazi gondok már ekkor kezdődtek. A felszabadítását követően, szinte egyetlen uralkodó sem tudott mit kezdeni az épületegyüttessel, éppen az általa árasztott hiteles történelmi levegő miatt, amely egyetlen korszak történelmi szemléletének sem felet meg, hiszen folyamatosan ara emlékeztette őket, hogy mit is vár el a Habsburgoktól a szélső provinciaként kezelt ország. A várat, és magát a negyedet mindenki megpróbálta saját ízlése szerint értelmezni, ám az évszázadok során létrejött közös emlékezet materializálódott és ellenállt. Néhány elvetélt kísérlet után a monarchia koráig inkább csak megtűrt és vágyott szimbólum volt, hiszen milyen királyi vár az, melyben alig töltött éjszakát uralkodó.

A palota török utáni első jelentős újjáépítése - bár ez sokkal inkább nevezhető új palotának, annak ellenére is, hogy a neve Mária -Terézia palota - 1760 körül készült el. Már ekkor sem látták a palota igazi célját, ezt mutatja, hogy a császárnő először az Angolkisasszonyok rendjét költöztette be a várba, majd pedig 1779-1789 között a Nagyszombatról Budára költözött egyetlen magyar egyetem otthona volt. Ezt követően a nádori családok lakták, amelyek közül a legkiemelkedőbb József Nádor, aki ugyan a várban lakott, de legfontosabb érdeme Pest fejlesztése volt.

A millennium idején kezdődött a vár rekonstrukciója, illetve építészeti újrafogalmazása. Ybl Miklós még igyekezett tiszteletben tartani mindazt, ami a történelem során a várra rakódott, ám halála után a munkáját folytató Hauszmann Alajos egészen más szemlélettel folytatta a munkát. Rosszindulatú bírálok szerint Hauszmann ahhoz, hogy gondolatatit megvalósíthassa, nemcsak rombolt, de szándékosan el is törölt dolgokat, kövek ezreiből vésette ki például az eredeti korokat mutató jelzéseket. Nem helyreállított, újat álmodott, és azt valósította meg. Hauszmann épületei, átépítései azonban soha nem akarták azt sugallni, hogy ez a múlt, nem, Hauszmann sokkal inkább azt mutatta meg, hogy kell ránézni mai szemmel a múltunkra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, ahogy a Mária-Terézia palota dunai homlokzatát megduplázta ugyan, de vigyázott, hogy úgy az új homlokzat, mint a kupola pontosan illeszkedjen az eredeti stílushoz. Hauszmann „Királyi várat”, és nem egy hazug múlt alapját építette meg, ellentétben a napjainkban folyó történelemhamisítással, melynek egyetlen célja lehet bedíszletezni a sosem voltat.

A fenti állításokat támasztja alá a sebtében összegereblyézett és azóta is csak spanyolfalnak használt Hauszmann-bizottság, amely elvben a vár rekonstrukcióját hivatott segíteni, valójában viszont semmi más szerepe nincs, mint az építészeti abózus elfedésére. A hasonlatnál maradva: a szövete ennek a spanyolfalnak is foszladozik, elég itt csak a kilépőkre gondolni, akik közül Schneller István, Budapest volt főépítésze aki az elmúlt hónapokban számtalanszor elmondta, hogy leginkább a koncepció hiányzik, mert azon az erős akaraton kívül, hogy a vár adjon otthont a miniszterelnökségnek, néhány minisztériumnak és egyéb államigazgatási egységeknek, minden más csak mellékes.  Nem tudni például azt sem, hogy mit kell érteni a rejtélyes „Palota-múzeum” projekt alatt, mint sejthető, nem csak a nagyközönség, de még a terv kigondolói is csak, „valami majd megoldandó” problémaként gondolnak rá.

Ugyanerről a témáról a másik kilépő, Csomay Zsófia építész a napokban egy szakmai konferencián úgy nyilatkozott, hogy a várfelújítás, átépítés előképe az Ybl bazár felújítása is megmutatta, hogy az újonnan létrehozott terekre nincs megfelelő koncepció, hiszen ha lenne, akkor a Bazárban ott, ahol annak idején szobrászatunk nagyjainak műtermei álltak, nem egy „közért” terpeszkedne. György Péter esztéta ugyan e konferencián beszélt arról, hogy a délibábos múlt, ami nem létezett, ürességet szül majd és hiába helyeznek el bármilyen funkciót is a várban, az üres marad, hiszen a semmire támaszkodik.

Bármennyire is igyekszik a kormány  felülírni, a Horthy korszak és annak különösen a vége nagyon rossz érzetet vált ki a magyarok többségéből, ezzel mérgezve a hely szellemét. A királyi várban ugyanis nemcsak három koronázás: 1792-ben I. Ferenc, 1867-ben Ferenc József, végül pedig 1916-ban a tragikus sorsú utolsó magyar király, IV. Károly volt, de itt tette le az esküt Szálasi Ferenc nemzetvezető is, és itt székelt a nyilas Sztójay kormány belügyminisztériuma is, - amelyet most felúíitva ismét a belügy kap meg-  egy bizonyos Baky László államtitkárral egyetemben. Ő volt az a bizonyos Baky aki Jaros Andorral együtt megszervezte a magyarországi zsidóság koncentrációs táborokba szállítását.

Terek és épületek nem tehetnek arról, mi történik bennük, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a mindenkori „most” urai milyen helyszínekhez ragaszkodnak.

Az Orbán kormány a várhoz, mint hatalmi centrumhoz úgy ragaszkodik, hogy annak valódi történelmét, történetét nem veszi figyelembe, csak demagóg historizálásra alkalmas helyszínt lát, egy olyan múltat, ami meg sem történt, és talán éppen ezért olyan édes felidézni, hiszen ebbe a tájba nem zavar be a valóság. Ahogy egy várral foglalkozó fórum civil képviselője fogalmazott: „egy mesebeli térben bármi - például friss erkély egy régi épületen, ahogy a tervező mondta: „a miniszterelnök megérdemli” - és annak ellenkezője is elhelyezhető.

Pálmai Tamás

Az egyre divatosabb parki lét is inkább csak félárbocon lengedez, nem úgy, mint más hétvégeken. A hintára váró sor is lényegesen rövidebb, a szokottnál, a homokozóban a szokásosnál kevesebb nagyinak folyik homok még a füléből is, miközben azért mind-mind büszkén néz körül, és próbálja  gyérebb közönség tekintetét is a saját „onokájára ” és művére terelni, mintha a világ csodája lenne az éppen szétzuhanni készülő kicsi homok süti, és az is.

Jól tudják mindezt a szokottnál kicsit kevésbé jókedvű rózsák is, amelyek azonnal összekapják magukat, ahogy egy szerelmespár, vagy a már említett nagyi és „onokája” fogózkodik közöttük.

A füvön az éppen aktuális szülinapi piknikek egyikének népe csodálja körül a bohócot, aki Vangelis zenéjére mutatja be utolsó produkcióját, majd elköszön, és egy újabb fellépésre, vagy haza siet, akár csak a nap, ez a ma olyan bágyadtan talányos csillag.

szerző: PYT

TÜNTETÉS PERCRŐL PERCRE

16.25 A tüntetés végén a már szokásos módon közösen elénekelték a jelenlévők a Kossuth - nótát, miközben a tömeg a "Nincs hatalmad felettünk" mondatot skandálta folyamatosan. Hivatalosan a tüntetés utolsó mondata ez volt: "Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"

 16.20 "Hoztam a jövőt!" - kezdte beszédét Sándor Mária, majd így folytatta: "beteg az ország, együtt gyógyítsuk meg!"

16.15 A Tanítanék Mozgalom önkéntes magánszemélyek jelentkezését várja, olyanokét, akik ezentúl vállalják a nevüket és a harcot gyerekeink jövőjéért. Akik ilyennek érzik magukat, jöjjenek fel hozzánk!

16.10 "NINCSEN HATALMATOK FELETTÜNK!"

15.55 Orbán Viktor érdemjegyének kihirdetése előtt kapcsolták Piltz Olivért Miskolcról. "Nálatok a pénz, de miénk a tudás!"

15.52 A kormányzati szereplők oktatásról szóló idézeteit olvasták fel, majd közfelkiáltással "megbuktál" valamennyiüknek elégtelen érdemjegyet osztottak ki a tüntetők. 

 15.36 Abban a pillanatban csapott le a vihar a tüntetés helyszínére, amikor a Tanítanék Mozgalom két vezetője Törley Katalin és Pukli István a következő felütéssel kezdte páros beszédét: "Azt szeretnénk még elmondani, hogy mindannyian egyetérthetünk abban, hogy nagyon szar érzés úgy harcolni, hogy tudjuk, átvágtak minket a palánkon. Az, hogy itt vagytok, az az igazi rock and roll!" A tömeg a vihar ellenére - akár csak januárban - egy emberként kitart.

 15.29 Galló Istvánná - PSZ - "Sokat ültünk, sokat beszéltünk, sokra jutottunk, semmit sem értünk el!" A tömeg hangosan skandálja: NEM ADJUK FEL

 15.21 Mendrey László - PDSZ - "Az arc nélküli társadalom kialakítása nem rémálom többé, hanem szörnyű valóság". "A nyár rövid pihenés és erőgyűjtés időszaka lesz, nem adjuk fel, mert nem adhatjuk fel!"

1505 - Elégedetlenek az ikonikus helyszínen.

14.51 - A demonstrálók átértek Budára...

AZ ATV TULAJDONOSA ORBÁN MELLETTI SZAVAZÁSRA BUZDÍT

Az ellenzékinek tartott televízió, az ATV tulajdonosa állást foglalt az Orbán-féle népszavazás ügyében. Németh Sándor szerint:

1. El kell menni a népszavazásra.

2. Ő a kvóta ellen (vagyis Orbán Viktor mellett) fog szavazni. Ez nyilvánvaló útmutatás a Hit Gyülekezete tagjainak és az ATV nézőinek.

Vidám vasárnapi vicsorgás az üldözöttek, a menekültek, az elesettek ellen az irgalmas Isten, valamint a szelíd és alázatos szívű Jézus nevében.

2010 óta mondjuk, hogy a Hit Gyülekezete paktumot kötött Orbánnal, amelynek az MDF hátbaszúrása mellett az ATV is része. A Heti Válasz az Iszonyból viszony című cikkében ezt kölcsönös meg nem támadási egyezménynek nevezte. A Hit Gyülekezete ennek a paktumnak köszönhetően kapott egyedüli kisegyházként egyházi státuszt. A paktum előtt a Fidesz a Hit Gyülekezetétcsaládellenes destruktív szektának nevezte.

Az ATV tudatosan és szándékosan manipulál, a demokratikus ellenzéket Orbán kezére játssza és belekonszolidálja a rendszerbe. Németh Sándor ATV-je az objektivitás hamis látszatába csomagolva manipulál, hazudik, engedi le a gőzt, akadályozza a tisztánlátást.

2010 óta mondjuk: az ATV nézése vagy a szabadság. Ez az igazi választás. Egyre többen veszik észre az ATV igazi szerepét, amely 2010 óta nem változott, csak kevésbé rejtett, mint korábban. Németh egyre bátrabban és nyíltabban mutatja meg a csatorna igazi arcát.

A tisztességtelenség abban áll, hogy Németh Sándor gondolkodása megegyezik Orbán Viktor fasiszta nézeteivel, de azt a látszatot kelti, mintha az ATV az ellenzék televíziója lenne. Megfizet egykori liberális újságírókat, hogy ezt a hazugságot leplezzék. Németh éppen olyan diktátor, mint Orbán, politikai nézeteit tekintve semmiben nem különbözik tőle. Ugyanakkor megtéveszti és az orránál fogva vezeti a demokratikus gondolkodású embereket.

A hamis próféta hamis televíziója olyan, mint a kígyó az Édenben. A báránybőrbe bújt farkas a "vidám" vasárnapi vicsorgás közepette, a nézői álkérdésekre válaszolva mutatja meg ennek a csatornának az igazi lényegét. Egyház létére menekültek ellen uszít, nem a gyengét és az üldözöttet pártfogolja, milliárdos vagyonát félti, hogy ne kelljen ezeket támogatni. Rasszista uszítást folytat ellenük.

A Hit Gyülekezete favoritja az amerikai elnökválasztáson Donald Trump, egy romlott, szexista és rasszista figura, akit még az amerikaiak is fasisztának neveznek. Ez az ember imponál nekik, mert bevándorlóellenes, miközben az ő családja is bevándorló.

Németh Sándor, az ellenzékinek hitt ATV tulajdonosa, most Orbán melletti szavazásra szólított fel. Akkor vajon milyen szellemiségben működik az általa kézzel vezérelt ATV?

Pukli István is egyetért Vekerdy Tamás gondolatával: a jelenlegi oktatás csak árt a gyerekeknek, aki teheti, vigye el a közoktatásból a gyerekét. A pszichológus máshol arról is beszélt, hogy a mai oktatási rendszer nem állampolgárokat, hanem alattvalókat akar nevelni. Nincs más cél, mint a jól irányítható, arctalan tömeg kialakítása. Szorongó gyerekekből, szorongó felnőttek lesznek.