A gyógyszeripar talán legnagyobb hasznot hozó üzletága a védőoltások gyártása, ki hinné ezek után, hogy az egész egyszerű tehénnel kezdődött. A vakcinákat megjelenésük óta támadják és istenítik is egyszerre, a két tábor időről időre egymásnak feszül, holott a védőoltások rövid, alig több mint kétszáz éves történetük alatt nagyon sokszor bizonyították, hogy az emberiség legfontosabb találmányai közé tartoznak. Igen, vagy nem?
A járványok elleni vakcinák kidolgozásához az 1770-es évek vége felé Rendall Plet és kollegái nyitották meg az utat azzal, hogy megfigyelték, hogy a fejőasszonyok miután átestek a tehénhimlőn a fekete himlőre is immunissá váltak. Ezután Plet és társai igen veszélyes elhatározásra jutottak, beoltották saját magukat és családjukat. A kísérlet - mindenki legnagyobb megdöbbenésére - sikeres volt. 1796-ban - a nagy járvány idején - Edward Jenner a tehénhimlőben szenvedő Sarah Nelmes váladékát az egészséges James Phipps karjába karcolt sebbe dörzsölte. A gyerek felgyógyulása után a fekete himlővel szennyezett anyaggal szemben is immunisnak bizonyult. Ezt a dátumot jelölhetjük meg az idő-egyenesen, mint a védőoltások megszületésének pillanatát.A vakcinák eredményessége ellenére is sokan vallják még napjainkban is, - ezt a témát dolgozza fel Dan Brown is legújabb sikerkönyvében, az Infernóban - hogy a világot megtizedelő járványoknak nagyon fontos, akár népességszabályzó szerepe is lehet, mivel a bolygó hamarosan drámai módon túlnépesedik, hiszen már most is több mint 7 milliárdan lakjuk. Nem kevés azoknak a száma sem, akik - mint Brown antihőse is - valami borzalmas, ám szükséges, a természet által forgatott fegyvernek véli a pusztító járványokat, hiszen a nagy pestisjárások idején volt olyan város, ahol naponta tízezrével haltak meg az emberek.
Az oltás átok! - sulykolja az egyik tábor, mert szerintük az oltások túlterhelik az immunrendszert, ennek köszönhető többek között az allergiások számának gyors növekedése. Az oltáspártiak úgy vágnak vissza, hogy azokban az országokban, ahol nem helyeznek kellő súlyt a védőoltásokra, időről-időre átszáguldanak máshol már szinte elfeledett járványok, mint például a szamárköhögés.
Magyarország élen jár a kötelező oltások elrendelésének terén, hiszen Európában sehol sem kötelezik a szülőket 9 csecsemő és gyermekkori védőoltás beadatására. Belgiumban például, csak a gyermekbénulás elleni védőoltás kötelező. Angliában, ahol nagyon sok a magyar gyermek is, egyetlen védőoltást sem köteles beadatni a szülő.
Arról általában hallgatnak az oltásellenes csoportok, hogy azokban az országokban, ahol nem kötelező a gyermekek oltatása, szinte sehol sem veszik be az állami oktatásba azokat a gyerekeket, akik nincsenek beoltva, és ez egy általános szabály, ami egyaránt érvényes például Németországban, és Angliában is.
Magyarországon viszont alig pár hete jelent meg az ombudsman állásfoglalása, amiben aggályosnak nevezi, hogy az óvodák nem veszik fel azokat a gyerekeket, akik nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. A jelentés azt is megfogalmazza, hogy a törvényi háttér megalkotása a törvényhozók feladta.
Kulcsár Andrea doktor, védőoltás tanácsadó a Szent László Kórház Védőoltási Szakambulanciájának munkatársa arról beszél, hogy egyes oltásellenesek sok esetben a kötelezőség kérdésén lovagolnak, azt mantrázva, hogy a fejlett európai országokban nem kötelező oltani, ők szinte nem is foglalkoznak a hasznosság kérdésével. Tény, hogy vannak konkrét reakciók, adott esetben oltási betegségek, amik a védőoltásokkal összehozhatók, de minden, ami ezeken túl van, csak mese. Ne feledjük, attól, hogy a fertőző betegségek nincsenek látható módon jelen Magyarországon, még nem irtottuk ki azokat, és ha nem oltunk, csak „idő kérdése, hogy mikor veszi a természet vissza az uralmat”. A járványmentességet, átoltottságot és védelmet csak akkor lehet megőrizni, ha folyamatosan megtartjuk a védőoltási rendet. Nem véletlenül van a már említett nyugat európai országokban megbetegedés, hiszen az átoltottság nem megfelelő. Ha mi is abbahagynánk az oltást, itt is egyre több lenne a fertőző betegség.
Azok a szülők, szervezetek és orvosok, akik ellenzik a kötelező védőoltásokat, a szabadságjogaik megsértését, valamint - amit még fontosabbnak vélnek - gyermekeik felesleges veszélyeztetését látják a védőoltások kötelezőségében. Salzburgban például az oltásellenes szülök egy csoportja elvitte a gyerekeket egy kanyarós társukhoz, hogy essenek át a betegségen, így természetes úton szerezve meg a legmagasabb szintű védettséget. Az akció nem várt következménye komoly szövődményekkel járó, tomboló kanyarójárvány lett.
Mindezek után nem csoda, hogy Dr. Vass Ádám, a kiváló szakember szerint:
Ha a szülő nem oltatja be gyermekét az olyan, mint aki egy autópályán a csúcsforgalomban zavarja keresztül őt csak azért, hogy tesztelje a kicsi reflexeit.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2015-re akarta elérni az uniós országok lakosságának 95 százalékos kanyaró elleni átoltottságát, mert ezzel az arányszámmal már azok is megvédhetők, aki valamilyen objektív oknál fogva, vagy valamilyen betegség, esetleg szervátültetés miatt nem olthatók.A jövőben is csak a szinte teljes társadalmat átjáró ismeretterjesztés, szakemberek képzése segíthet cáfolni minden alaptalan, csak az érzelmekre ható érvrendszert.A társadalom olykor köteles kikényszeríteni az egyes emberből azt, ami nemcsak neki, de a közösségnek is jó.