Ma ismét kormányzati sajtótájékoztatót tartottak a közvéleményt érdeklő legfontosabb kérdésekről. Az ügy sürgősségére tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen jelentette be, telefonon felhívta Macront, és felajánlotta neki, a leégett Notre-Dame helyén stadiont építünk a francia népnek.

Macron még nem adott választ,

de közölte, hasznosítja a magyar tapasztalatokat, és nemzeti konzultációt tart majd az ügyben a franciáknak.

Szijjártó Kakadu Péter külügyminiszter bejelentette, hogy ha ezt nem fogadnák el, akkor szakembereket ajánlunk fel az építési munkákhoz. Pénzt nem küld a kormány, mert az jó helyen van a magyar katolikus egyház műfüves fociakadémiáinál is. Ellenben a Mészáros és tsa kft. mérnökei szívesen vesznek részt Szajna parti kiruccanásokon, amiket francia pezsgővel dobnának fel a keresztény magyarság lelki jólétének emelése érdekében.

A stadion neve egyébként Notre-Felcsút II. lenne

A névadó ünnepségre meghívnák Platinit is, hogy legalább egy focista is legyen az avatók között… Orbán maga végezné el a kezdőrúgást a bokafogást végző Gyurcsányon. Arról még nincs információ, hogy a DK elnöke a magyar-francia barátság keretében hajlandó lenne-e erre?

A sajtótájékoztatón Quasimodo személyesen is megjelent,

és előre meg akarta köszönni a magyar nép segítségét. Viszont amikor meglátta Németh Szilárdot a kormányzati delegációban, akkor idegesen elrohant. Utólag tudósítónk megtudta, azért került erre sor, mert azt hitte, hogy migráncs munkaerővel akarják helyettesíteni, és komoly konkurenciát vélt felfedezni a mi Sziszinkben…

Semjén Keresztény Nemzeti Fővadász Zsóti a magyar katolikusok üzenetét tolmácsolta,

miszerint szigorúan a francia polgárok adóiból képződött uniós támogatásból állatparkot hozunk létre a stadion mellett. Itt gondozzák majd a Svédországból importált, szelid rénszarvasokat. A győztes meccsek után a gólszerző focisták dupla csövű puskákkal lőhetnek az Idegen Légió helikopterein lengedező döglött szarvasokra, és az azokat tartó kötelekre. Ha sikerül ellőni a madzagot, az állatot hazavihetik vacsorára!

Lesznek egy pálcikás, madzagos, és több madzagos szarvasok, attól függően, hogy ki hány gólt lőtt a meccsen. A jegyárakból befolyó pénzt nem is kell leadózni, bankszámlára befizetni, hanem mindjárt bőröndben elviszik Mészáros Lölőhöz, hogy a rengeteg pénzügyi adminisztrációtól megszabadítsák a nagyra becsült francia népet, a szurkolókat!

Mindez lefordítva azt jelenti,bármelyik pillanatban előfordulhat, hogy valamelyikünk lakásában, házában, utcájában eltörik egy cső, és térdig járunk a néha  szenny-, néha csak jéghideg vízben, és hiába hívjuk a szerelőt, a telefonvonal másik végén – jó esetben, ha az ott dolgozó még nem találta meg boldogulását valamely környező országban – egy enervált hang arról értesít, hogy cirka három hét múlva tud szerelőt küldeni.

Ebben az esetben – gondolják élelmesebb honfitársaink – előkeressük a jól bevált fusizónkat, hátha ő is tud segíteni nagy bajunkon. De hát már ő is, ha mestere a fusinak, régen németül, angolul tanul, ahogy kell, és esze ágában sincs hazavándorolni.

Kicsiny vigasz lehet, – már akinek az – ha visszagondolunk arra az eufórikus érzésre, amikor pártunk és kormányunk, élén Németh Rezsicsökkentős Szilárddal bejelentette, hogy Pannóniában soha nem látott jólét veszi kezdetét, hiszen csökken a rezsi. Meg is jutalmazta a regnálókat tudatlan népünk hívő szekciója az eleddig 6 éve tartó rablógazdálkodás lehetőségével.

Visszatérve az eredeti  témához: a VSZOÁSZ közleményből megtudható, hogy

„A hazai víz és szennyvíz ágazatban dolgozó munkavállalók helyzete, bér és jövedelem viszonyai összességében megalázóan alacsony szintű.”

Szinte minden állami kézbe vett ágazat dolgozói, szakszervezetei elmondhatnák ugyanezt a mondatot. Javaslom, mondják is el! Ismerjék fel, végre, hogy a sokaság hangja messze elér, nem beszélve arról, hogy Orbán - ha másból nem is - az erőből legalább ért, lásd internet-tüntetés. 

„Tömeges a szakemberek elvándorlása a víziközmű ágazatból, amelynek egyik fő oka az alulfizetettség. A másik neuralgikus pont a szektort sújtó adók mértéke. Ezek olyan nagyságúak, amelyek a biztonságos vízellátást, szennyvízelvezetést, tisztítást már komolyan veszélyeztetik.”

Hát ebbe az idézetbe is behelyettesíthető a visszaállamosított gáz- kéményseprő- szemétszállító ágazatok legfontosabb problémája. A legutolsó demokratikus kurzusra kígyót-békát kiabálók annak idején még könnyen, kockázat nélkül róhatták meg az akkori vezetőket, mert a hazai tőke hiányában, külföldi befektető bevonásával rendbehozott, működtetett, karbantartott közművek akkor még kiválóan működtek, hisz volt gazdája a különböző ágazatoknak. Dehát, mint olyan sokszor, akkor is jött a demagógok kora, akik beadták az egyszerű magyarázatot kedvelők sokaságának, hogy a balliberális-gyurcsányos-sorosos és még ki tudja milyen ocsmányságos vezetők és a háttérhatalmak, no meg az Európai Unió el akarja lopni, le akarja tarolni zöldellő mezeinket, aranyat termő földjeinket, és elisszák előlünk bővízű kristály-forrásaink tiszta vizét..

Hát, kedves földijeim! – sikerült elérnünk, hogy idő teltével – ami pont most van – az a bizonyos kristálytiszta forrásviz, melyben a szent turul képe tükröződik fekete levessé váljon, bármelyik nap lecsaphat ránk a csőtörés szörnye, és akkor mi ott állunk, és ázunk tehetetlenül.

Továbbiakban ez olvasható a sajtóanyagban:

„A víz stratégiai kincs, amely napjaink legfontosabb élelmiszere. A vízügyi ágazat túladóztatása, munkafolyamatok kiszervezése és a munkavállalók alulfizetettsége nem a víziközmű ágazat megbecsülését, elismerését mutatja.”

A szakszervezet vezetői  jelezték problémáikat a döntéshozóknak, akik még csak nem is reagáltak, így nem maradt más lehetőségük:

„A VSZOÁSZ a sztrájk előkészületi munkáit a karácsonyi ünnepekre való tekintettel jövő év elejére halasztja, 2017. január elején megalakítja a sztrájkbizottságot és megkezdi a tárgyalásokat a munkáltatókkal az elégséges szolgáltatásról.”

Azt, amit hat éve bekajáltunk, már nem lehet visszacsinálni, az öklendezés is csak mérsékelten segít. Nem ártana legalább a jövőben végiggondolni, hogy mennyi igazságalapja lehet annak, amit józan paraszti ésszel nem tartunk hihetőnek, és, hogy szabad-e olyan elbizakodott, pöffeszkedő pártra adni a voksok, amely vigyázó szemeit olyannyira az elsíbólható vagyonon tartja, hogy még programot alkotni sem ér rá, még választások előtt sem. Szabad- e bízni azokban, akiknek vezetője a már említett választási program helyett annyit böffent a választók képébe, hogy "folytatjuk"? 

Mihály Lili