A tömeges bevándorlás súlyos gondokat okoz szerte a világon, így az Európai Unióban is. Ennek a bonyolult, sokrétű problémának a megoldási lehetőségeiről vitázni, egyeztetni kell. Ebbe azonban semmiképpen sem férhet(ne) bele a náci propaganda. A kormány viszont ilyen propagandát folytat. Ennek két példája: „A párizsi merényletet bevándorlók követték el.” „Az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket.”
Ezek az állítások egy embercsoport néhány tagjának deviáns tulajdonságait kivetítik az egész csoportra, azt sugallva, hogy annak minden tagjára ez a jellemző. Ezt a propagandatechnikát alkalmazta a náci Németország is: gyakran mutattak be egyes etnikai, vallási, politikai csoportokhoz tartozó – valódi vagy kitalált – bűnözőket, azt állítva, hogy az adott csoporthoz tartozók mind ilyenek.
Az ilyen propaganda rendkívüli veszélyeket hordoz Magyarország, a magyar emberek számára.
Ha ez az eljárás elfogadottá válik az emberek egy csoportjára (jelen esetben a bevándorlókra) nézve, akkor feljogosítva érezheti magát a kormány (vagy bárki más) arra, hogy más csoportokat is hasonló módon megbélyegezzen. Ennek viszont beláthatatlan következményei lehetnek, amire a történelem sajnos már sok példát mutatott.
Egyes szélsőséges külföldi csoportosulások pedig „joggal” hivatkozhatnak arra, hogy a magyar kormány is elismeri a kollektív bűnösség elvét (vagyis azt, hogy valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemlegesen felelősségre vonható azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen vagy föltételezhetően jogilag, illetve erkölcsileg elítélendő cselekedetet hajtottak végre). Ennek alapján hasonló módon kampányolhatnak akár a magyar közösségek, magyar emberek ellen. Ezt egyesek már meg is teszik néhány szomszédos országban; a magyar kormány így őket, a magyarellenes erőket bátorítja és igazolja. A csehek, szlovákok közül sokan például igazolva láthatják a Beneš-dekrétumokat.
A kormány muszlimellenes propagandája hiteltelenné teszi azt a kinyilvánított szándékát, hogy fellép napjaink keresztényüldözése ellen (amire pedig épp most hozott létre egy külön államtitkárságot). Ha ugyanis a világ egyik legjelentősebb vallásának követőit elítélendőnek tartja, akkor ezzel éppen a vallási ellentéteket szítja, egyebek mellett további municíót adva a keresztényeket üldözőknek.
Végül, de nem utolsósorban a kormány gyűlöletkampánya Magyarország Alaptörvényébe, az Európai Unió Alapszerződésébe és számos más nemzetközi egyezménybe ütközik, hiszen ezek mind kimondják, hogy tilos a nemzeti, etnikai vagy vallási közösségek méltóságának a megsértése, illetve az ilyen alapon történő megkülönböztetés. A Büntető Törvénykönyv szerint pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen gyűlöletre uszít.
Kovács János
A szöveg eredetileg a Népszabadságban jelent meg.
Nálunk az összes jelentősnek mondható demokratikus ellenzéki erő képviselteti magát, és mi az első pillanatban, amikor napvilágot látott, hogy mikor tartják a népszavazást, összehívtuk a képviselőiket, és nagyon gyorsan megegyeztünk abban, hogy közösen töltjük fel a szavazóköröket. Minden ellenzéki párt adott küldöttet, ide értve az LMP helyi delegáltjait is, és ez szerintem nagyon fontos precedens. Tudni kell, hogy az LMP eléggé megosztott a népszavazás kérdésében, így a helyiek megkapták a lehetőséget, hogy saját döntést hozzanak arról, akarnak-e a szavazókörökbe delegáltat küldeni. Örömmel jelenthetem, hogy mint az eredmény is mutatja, nálunk sikeres volt a tárgyalás.