Orbánnak még a szelleme is "jó" oktatónak bizonyul, nehogy a ma tinédzsere anélkül nőjön fel, hogy érezné gyomrában azt a semmihez sem fogható, görcsös valamit, ami jelzi, hogy mit szabad mondania, vagy mi jár azzal,  hogy kirúgják a felmenőit, és ő maga sem folytathatja az iskolát. Tanulja meg, az a büdös kölök! - gondolhatja a vezér, nehogy ne szorongjon, ahogy ő szorongott gyerekkorában, és titkon, amikor csak ketten vannak a tükörrel, szorong ma is!

Tarnay Kristóf Ábel, a Független Diákparlament képviselője arról számolt be a Hírkút portálnak, hogy a kaposvári megyei diákparlamenti ülésen egyik társa a hatalmasságnak nem tetsző dolgokról akart beszélni felszólalásában. A nevét azért nem közli, mert már beindult ellene, tanára- és iskolája ellen a retorzió úthengere, és nem akarja tetézni, ami az érintettekre vár.. A dolog úgy esett a beszámoló szerint, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett eseményen a diákparlamenti képviselő az oktatási rendszer hibáira akarta felhívni a jelenlévők figyelmet, ám alig kezdhetett bele mondandójába, a levezető elnök, Rózsa Ildikó, aki az ODP országos szervezője, félbeszakította, mondván, hogy üljön le, és később folytassa, személyeskedés nélkül.

Vagyis egy képviselőt - ha diák, ha nem, sőt, annál szégyenletesebben és kártékonyabban - meggátolt személyes véleménye kifejtésében, méghozzá feljebbvalói tiszte tudatában. A felszólaló elkezdett beszédében nem nevesített senkit, általánosságban volt lesújtó véleménye a közoktatásról, ami számára  maga a legfontosabb jelen, mert a jövőjét, a jövőnket határozza meg. A későbbiekben a hatalom jeles képviselői kegyesen megengedték, hogy beszéde rövidítettváltozatát felolvashassa.

Csak gratulálni tudok! Ez ám az igazi tanár, oktató! Csak a sok sallang, amiért érdemtelenül is tisztelnie kellene a diáknak tanítóját. Pedig nem is vágyik jobban egyik nebuló másra, mint, hogy tisztelhető, okos, vitatkozni, érvelni tudó és oktató tanárt fogjon ki magának, sajnos egyre kevesebb eséllyel! Nehéz úgy a tananyagra   koncentrálni, ha fél szemmel azt kell lesni, hogy melyik kedves kolléga súg be, ha mást és máshogyan tanít az ember, mint azt fölülről megüzenték! Az Orbán-rendszer az oktatás terén is sikeresen visszaléptette Magyaroszágot ötven-hatvan évvel.  

És most néhány gondolat a csak részleteiben a végül is nagy kegyesen "engedélyezett" felszólalásból:

„A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk.”

„Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló Oktatásügyi Minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok has ráütés-szerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert. Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól.”

„A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt. A készség tantárgyakat csak 9-10 évfolyamban kéne a tanterv részévé tenni, hogy a diákok 11-12 évfolyamban az érettségire összpontosíthassanak.”

„Nem fordulhat elő, hogy egy intézményben nincs papír, kréta, nyomtatópatron. A felsorolt okokból teljes mértékben érthető, sőt tudatosnak tűnő a népbutítás, hogy ne legyenek a diákok gondolkodó, kreatív lények ,hanem bólogassanak az aktuális hatalom minden döntésére. Ez hosszú távon nem lesz életképes és teljes mértékben lezülleszti a társadalmunkat is. Klebelsberg Kunó forogna a sírjában, ha tudná, mi történik jelenleg a nevével. Példát kéne vennünk a finn oktatási rendszerről és ki kell alakítanunk egy nyugatias, modern, 21. századi oktatási rendszert.”

Az ominózus, a demokráciát megcsúfoló eseményen rész vettek, mint hivatalosságok: Rózsa Ildikó, ODP országos szervező; Kis Szilvia az Oktatási Hivatal főosztályvezetője; Oláh Lajosné alpolgármester; Huszti Gábor a Somogy megyei közgyűlés alelnöke; Stickel Peter a KLIK tankerületi igazgatója; és Csiba Ágota, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója. (Forrás: Somogy Megyei Önkormányzat Facobook-oldala)

Igen ők asszisztáltak ahhoz a szégyenletes kísérlethez, aminek célja egy fiatal gerinc "szakszerű" megroppantása volt. 

Mátrai Anna

A tervezet leglényegesebb pontjai:

• az intézményeknek együtt kell kezelniük a testvérek ügyeit
• súlyos veszélyeztetettségként kell értékelni, ha a szülők elzárkóznak az ellátóktól
• tilalmas a védőnői, orvosi ellátásról való lemondás
• kötelező megjelenni a szűrővizsgálatokon, és ennek elmulasztása a jelenleginél súlyosabb szankciót vonjon maga után
• a jelzőrendszer tagjainak feladatát törvényben szabályozzák
• a szakemberek előzetes ügyészi határozat nélkül is intézkedhessenek, amikor a gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, és ha a szülő, gondviselő nem reagál az ellátók megkeresésére
• a gyermek veszélyeztetettsége esetén a jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazásnak minősül, mint a más típusú bántalmazás.

A magzat védelemében bevezetik a kötelező szűrést, azaz a kismamáknak már több törvényi előírás miatt is meg kell jelenniük a terhesgondozáson, és a különböző szülész-, nőgyógyászati szűrővizsgálatokon.

Eddig dicséretes a dolog, de vajon megvannak-e mindennek a minimális feltételei, adottak-e az  egészségügyi intézményi, személyzeti feltételek?

Nos, bátran mondhatom, írhatom, hogy egyértelműen nem, és ez nem az ellátórendszer hibája.

Egy szeptemberi történet szerint a delikvens, akinél két terhességi teszt is pozitív eredményt mutatott, ellátogatott a területileg illetékes egészségügyi intézménybe. Ekkor az éppen szolgálatban lévő orvos megállapította, hogy bár nagyon korai stádiumban van, de a különböző jelek egyértelmű terhességet mutatnak. A teljesen egyértelmű válasz megállapításáért –kérte a jó doktor- fáradjon vissza 3-4 hét múlva.

Három héttel később  férj és feleség együtt, izgatottan érkezett a rendelésre, de ott hidegzuhanyként érte őket a recepciós híre, miszerint jelenleg egy nőgyógyászuk van, aki most éppen szabadságát tölti, helyettesítőt pedig nem találtak. De egyébként sem lehet csak úgy bemenni a doktor úrhoz, előre be kell jelentkezni, és 2 - igen kettő - hónap múlva lenne időpont, azaz kéthavonta van lehetőség a rendelésen megjelenni.

Állj! Hogy is van ez? - amikor már a ma érvényben lévő törvényi előírás is - a tervezett szigorításokról nem is beszélve - a havi vizsgálatot és megfigyelést szorgalmazza?

Felvetődik a kérdés, a szigorított rendelet - pardon törvény - amely nagyon keményen szankcionálja az esetleg együttműködni nem akaró kismamákat, családokat, hogy fogja büntetni a „Valóságot”, amely nem alkalmas a kormányakarat végrehajtására? Tőlük is elszakítják a gyermeküket, mert a támogatásoktól - és ezért tartunk itt - már elszakították őket.

Amikor a kismama, még kicsit tétovázva szintén feltette a kérdést a recepciósnak, a pult mögül a mai helyzetnek megfelelő lesajnáló, de nagyon is egyértelmű válasz érkezett:

„Ja kérem, ez a magyar egészségügy.”

Ujlaki Tamás Péter (vendég szerző)