Az MTI 2016. október 13-ai tudósítása szerint a kormány bele akar nyúlni a gyermekvédelmi törvénybe, „szigorítani, módosítani, kiterjeszteni” - a hármas nemzeti jelszó.
A tervezet leglényegesebb pontjai:
- az intézményeknek együtt kell kezelniük a testvérek ügyeit
- súlyos veszélyeztetettségként kell értékelni, ha a szülők elzárkóznak az ellátóktól
- tilalmas a védőnői, orvosi ellátásról való lemondás
- kötelező megjelenni a szűrővizsgálatokon, és ennek elmulasztása a jelenleginél súlyosabb szankciót vonjon maga után
- a jelzőrendszer tagjainak feladatát törvényben szabályozzák
- a szakemberek előzetes ügyészi határozat nélkül is intézkedhessenek, amikor a gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, és ha a szülő, gondviselő nem reagál az ellátók megkeresésére
- a gyermek veszélyeztetettsége esetén a jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazásnak minősül, mint a más típusú bántalmazás.
A magzat védelemében bevezetik a kötelező szűrést, azaz a kismamáknak már több törvényi előírás miatt is meg kell jelenniük a terhesgondozáson, és a különböző szülész-, nőgyógyászati szűrővizsgálatokon.
Eddig dicséretes a dolog, de vajon megvannak-e mindennek a minimális feltételei, adottak-e az egészségügyi intézményi, személyzeti feltételek?
Nos, bátran mondhatom, írhatom, hogy egyértelműen nem, és ez nem az ellátórendszer hibája.
Egy szeptemberi történet szerint a delikvens, akinél két terhességi teszt is pozitív eredményt mutatott, ellátogatott a területileg illetékes egészségügyi intézménybe. Ekkor az éppen szolgálatban lévő orvos megállapította, hogy bár nagyon korai stádiumban van, de a különböző jelek egyértelmű terhességet mutatnak. A teljesen egyértelmű válasz megállapításáért –kérte a jó doktor- fáradjon vissza 3-4 hét múlva.
Három héttel később férj és feleség együtt, izgatottan érkezett a rendelésre, de ott hidegzuhanyként érte őket a recepciós híre, miszerint jelenleg egy nőgyógyászuk van, aki most éppen szabadságát tölti, helyettesítőt pedig nem találtak. De egyébként sem lehet csak úgy bemenni a doktor úrhoz, előre be kell jelentkezni, és 2 - igen kettő - hónap múlva lenne időpont, azaz kéthavonta van lehetőség a rendelésen megjelenni.
Az ok a szakemberhiány, az elvándorlás és a kiöregedés. Itthon csak 240 orvos jut 100 ezer lakosra (vagyis egy orvos átlagosan 416 beteget lát el), a csehországi 367, vagy ausztriai 480 orvoshoz képest. Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és félezer ápoló, szülésznő ment külföldre dolgozni ( Az adatok 2014 évből valók, forrás MTI)
Állj! Hogy is van ez? - amikor már a ma érvényben lévő törvényi előírás is - a tervezett szigorításokról nem is beszélve - a havi vizsgálatot és megfigyelést szorgalmazza?
Felvetődik a kérdés, a szigorított rendelet - pardon törvény - amely nagyon keményen szankcionálja az esetleg együttműködni nem akaró kismamákat, családokat, hogy fogja büntetni a „Valóságot”, amely nem alkalmas a kormányakarat végrehajtására? Tőlük is elszakítják a gyermeküket, mert a támogatásoktól - és ezért tartunk itt - már elszakították őket.
Amikor a kismama, még kicsit tétovázva szintén feltette a kérdést a recepciósnak, a pult mögül a mai helyzetnek megfelelő lesajnáló, de nagyon is egyértelmű válasz érkezett:
„Ja kérem, ez a magyar egészségügy.”
Ujlaki Tamás Péter (vendég szerző)
