2016.07.01- i bejegyzésünkre több, mint 82.000 - en kattintottak, nagy dolog ez egy alig több, mint 2 hetes blog „történetében”! Köszönjük.

Városi Kurir

Városi Kurir


Gellérthegyi rémálom

A Citadella végnapjai?

2016. október 12. - Városi Kurir

c3.JPG

 Elhanyagolt, gazos  növényzet, az öt-tíz éve lerakott kőkockák fele hiányzik, a füvet nem kaszálják, a járda sok helyen töredezett, életveszélyes, a padokról hiányzik az ülő felület, így néz ki a  magyar valóságban Gellérthegy, világörökség része.

Az elektromos áram fa oszlopokra erősített légvezetékeken keresztül jut el még mindig a háztartásokba, ami ugyan funkcionalitásában megfelelő, de nem méltó a környezethez - mondja Radó Ákos, aki több évtizede lakik imádott Gellérthegyén .  A légvezetékekről, mint annyi minden másról is, írtam a kerületi önkormányzat megfelelő osztályának és az Elektromos műveknek is, de mindkettő arra hivatkozott, hogy drága lenne lecserélni, ehhez politikai akarat kellene.  A Citadella mögötti Jubileumi parkot - úgy, ahogy - rendben tartják, de azért ott is maradt egy évtizedek óta használaton kívül álló, romos illemhely. Csak csendben jegyzem meg: több sincs a környéken, és a szemetes tartályokat is csak nagy néha ürítik, úgyhogy visszavonom, nem, a Jubileumi park sincs rendeben, még „úgy ahogy” sem. Mindehhez annak az akaratnak kellene megszületni, hogy  turistaközpontként kezeljék  a területet.

 c1.JPG

Én eddig úgy tudtam, hogy a Citadella és környéke a ma is turistaközpont, mert  a többmillió Budapestre látogató külföldi és belföldi szinte mindegyike megfordul itt.

Így igaz, ám azon kívül, hogy lemehetnek a kilátóhoz és megnézhetik az emlékművet, semmi mással nem büszkélkedhet ez a jobbsorsra érdemes látványosság.  Egy nyári, ideiglenesen felépített vendéglőszerű képződmény áll csupán a kulináris élvezeteket, vagy akár egy pohár hideg vizet kívánók rendelkezésére, az öt-hat ideiglenes pavilon pedig szörnyan néz ki, egyik rondább, mint a másik.

 p8210091-crop.JPG

Ez a maradék, hiszen amik itt voltak, azokat alig néhány éve botrányos körülmények között elbontatták. Akkor mindenki azt hitte , hogy kinézte magának ezt a jól jövedelmező helyet valami „csókos”, de nem - mint mondja, és látjuk is - azóta is az enyészet lengi be a tájat.

Az innováció és a felelős gondolkodás, mit felelős, egyáltalán a gondolkodása hiányát jelzi, hogy a parkolóban cirka tíz autóbusznak és ugyanennyi gépkocsinak van hely, ezért a Szirtes úton lefelé pöfögő a motorokkal állnak azok a buszok, amelyeknek már nem jut hely, így várják utasaikat. Ez persze tumultuózus jeleneteket okoz nap, mint nap. Az itt lakókat az sem zavarja kevésbé, hogy minden hónap első szombat délutánján több száz motoros találkozik a Citadella parkolójában, majd lezúgnak  a Hegyalja út felé. A rendőrség persze felteszi a kezét, mondván: nem tilthatják meg, hogy ott találkozzanak, hiszen ez nem politikai megmozdulás.

Eddig a gondokról, az elhanyagoltság szülte keserűségről beszéltünk, de mi lenne a megoldás, hiszen egyetértve Önnel, elkeserítő állapotok uralkodnak ezen a helyen, ami bármely más világvárosban díszes nevezetesség, a város ékessége lenne?

 Itt lenne például  az ideje a több évtizede idetervezgetett sikló megépítésének, ami nemcsak a környezetet kímélné, de bevételi forrás is lehetne a városnak.   Arról a sokmilliós megtakarításról nem is beszélve, amit azzal érnének el, hogy nem kellene az utakat állandóan javítgatni, bár a jelenlegi helyzetet látva, azt most is megspórolják.  A sikló kivitelezése biztosan drága, de a városnak vannak feladatai, amiket az itt lakók érdekeinek védelmében meg kell finanszíroznia.  Egy hatalmas borospincére hajazó – jelenleg nem működő – létesítmény is van a Citadellán, amihez gyönyörű panorámát nyújtó kilátórész is tartozik, ennek kellene a helyi turisztikai központnak lenni, hiszen a bezárását megelőzően ez a hely mindig is erre szolgált. Most viszont semmi nem várja az idelátogató, évi közel 7 millió turistát.

 p8210089-crop.JPG

Milyen számtan eredménye ez az elképesztő szám?

A statisztikák szerint 2015-ben hétmillió külföldi és egymillió hazai turista látogatott Budapestre. Ha ezt elosztom 365-tel, és ötvenfős buszokkal számolok, akkor kb. 450-500 busz jön fel a Citadellához naponta.

Ez komoly csúsztatás, hiszen természetesen nem mindenki jön fel ide.

Jó, akkor mondjuk, hogy a fele, 250 busz biztosan, és ez sem jelent kevesebbet, mint azt, hogy évente több mint 4,5 millió ember fordul meg itt,ahol  ezt semmiféle infrastruktúra nem támogatja, nem beszélve arról, hogy mint ahogy már mondtam, összesen 12 buszparkoló áll a 250 jármű rendelkezésre.

A kormány éppen ebben az évben írt ki ötletpályázatot a Gellérthegyre, benne kiemelkedően fontos helyszínként jelölve a Citadellát. Tény, hogy a szándék komolyságát erősen megkérdőjelezi,  hogy július 30-án írtak ki és november 10-én már eredmény is hirdetnek.

Minden tiszteletem azé a tervezőé, aki ennyi idő alatt értékelhető, megfontolt szakmai koncepciót gyárt.

Ha csak nincs a dolog már jó előre „lezsirozva”!

Jaj, miket beszél! Komolyra fordítva a szót, találtam az interneten egy Gellérthegy védő egyesületet, de 2012 óta semmilyen megjelenésüknek, fellépésüknek nem találtam nyomát. Azt hallottam róluk, hogy régebben egy hölgy a nevükben megkereste az ombudsmant, aki hozott egy határozatot 500 oldalon keresztül, de aztán ő is belefáradt a dologba. Éppen ma dobtam be egy levelet és egy DVD -t az elnök postaládájába. Azt gondolom, hogy egy pályázat elbírálásának ügyében, ami a környék fejlesztését szolgálja, beleszólást kellene kapni egy ilyen szervezetnek, hiszen ők vannak mögöttünk, mint civilek mögött.  Tény hogy mostanság rengeteg elképesztő dolgot hallunk arról, hogy egyesek mit szeretnének itt látni, a legborzasztóbb és pitiánerebb talán a viaszmúzeum ötlete, még akkor is, ha elfogadom, hogy mindennek az alfája és omegája a bevétel, azaz a pénz - ki tudná ezt nálam, egykori bankvezetőnél jobban?

c2.JPG 

Az elmúlt negyven évből melyik időszakot emelné ki, mint a Citadella virágkorát?

A hetvenes évek közepét, akkor 1975-ben  készült el a Jubileumi park, benne a frissen ültetett, akkor még nyiszlett fácskákkal, amelyek ma már 4-5 méter magasak. Azt, hogy a park  még  mai állapotában is majdnem virágzó helyként tündököl, - hangsúlyozom, a környezetéhez képest- a hetvenes évek közepének köszönhető, annak a munkáját dicséri. Akkoriban a Gellérthegy és a Citadella fontos, felkapott kirándulóhelye volt a Budapestieknek Az egyre növekvő érdeklődést és turistaforgalmat azonban nem követték fejlesztések.  Visszatekintve a nyolcvanas-kilencvenes évek  a fejlesztések ugyan akkor sem történtek meg, de mégis azok voltak a legnyugodtabb, legbékésebb évek errefelé.

c4.JPG

A fenntartás, az állagmegőrzés is rendben volt?

Igen. Lehet, hogy a fák köré nem épült betonkocka, de lényegesen rendezett volt a környék. A helyzet akkor vált válságossá, amikor meggondolatlanul ilyen rettenetes forgalmat eresztettek ránk, ezzel szinte évek alatt tönkretették az összes idevezető utat.  Az sem érdekel a mai napig se senkit, hogy a Gellérthegy egy része természetvédelmi terület. Ahogy a várban, itt is szigorúan korlátozni kellene a behajtás feltételeit, és ha a siklót nem is építenék meg, legalább a Rácz fürdőnél kellene buszparkolót kialakítani, a turista buszoknak.

Észre kellene végre venni mindazoknak, akinek ez feladata, hogy a Citadella és környéke haldoklik, és beléptünk az utolsó öt percebe, amikor közös gondolkodással még megmenthetnénk. Persze nem alibi tervpályázatokkal, hanem komoly elmélyült szakmai munkával.

Nem túlzottan drámai és teátrális megfogalmazás ez az „öt perc”?

Döntse el mindenki, miután megnézte a képeket! 


Photo Gallery by QuickGallery.com

Legyen a külső munkatársunk! Küldjön híreket, fotókat, videókat a legizgalmasabbakat feldolgozzuk. Tárgynak írja be: Témajavaslat

Köszönjük. varosikurir@gmail.com 

süti beállítások módosítása