Csak semmi kapkodás!

Még mielőtt valaki délibábos álmokat kergetne, leszögezzük, hogy a technológia még kísérleti stádiumban van, és talán több mint egy évtized is beletelik, amíg rutineljárásként alkalmazhatják. Tény azonban, hogy már hazánkban, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészi Biotechnológia tanszékén is működik ilyen nyomtató.

Ma még, nagyon drága a technológia, ezért csak kisméretű szerveket „nyomtatnak”, ezek az apró májak, vesék, agyak leginkább a betegségek még tökéletesebb megismerését segítik, illetve komoly szerepük van a gyógyszerek fejlesztése terén is, hiszen az így nyert információkkal finomítják azok hatóanyagtartalmát, csökkentve adott esetben a mellékhatások hosszú sorát. Később azonban, már akár személyre szabott gyógyszerek is kikísérletezhetőek lesznek még a rákos betegeknek is. Gondoljunk csak bele akár laikus aggyal is: egyes betegeknél elég néhány nem túl drága kemoterápia, ami le tudja fedni és tökéletesen kiirtja a beteg sejteket, másoknál pedig nagyon drága immunterápiára van szükség. A jövőben nem egyen-kezelést kapnak a betegek, hanem mindenki azt, amire szüksége van. Egy másik megközelítés szerint, nem csak donorszervek kellenek, amiből kétségkívül kevés van, de nagyon sokszor, például sportsérülések esetén elég lenne, csak egy apró porc a térdízületbe, ennek a növesztése is nagyon fontos, és erre legalkalmasabb a szövetnyomtató.

 Hogy is van ez?

Fontos megérteni, hogy ha a sejteket - ahogy azt Hollywood a filmekben bemutatta - csak úgy magukban, egy Petri csészében tenyésztjük, akkor még a saját őssejtjeink is elvesztik képességüket a már említett porccá alakulásra.  Szükségük van a szoros sejt-sejt közötti kapcsolatra, a többi sejt támogatására, megfelelő számú sejt megfelelő mintázatban kell jelen legyen, mert csak ez esetben képes a sejthalmaz porcforma felvételére, a porccá alakulásra.

Olyan gélben történik a sok-sok sejt egymás mellé, mintára nyomtatása, - mondja kérdésünkre Dr. Pongrácz Judit professzor, a pécsi egyetem tanszékvezetője - amelyben azok ott maradnak, nem mászkálnak el, megtalálják, a kapcsolatot. Mi pedig ezen közben tápanyagokat adhatunk hozzájuk, ezzel biztosítva, hogy végig tudjanak menni a kívánt szervvé alakulás útján.  A nyomtatóban egyszerűen szólva, a „tinta” maga a sejt.  Először nagyon sok sejtre van szükség, utána lehet belőlük „tintát” formálni, amiből a hasonlatnál maradva, ebben az esetben is van piros, sárga, kék, zöld. Mi ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy egyénre szabott szövettenyészetek felhasználásával biztosítsuk az utat a betegség megértéséhez és a gyógyuláshoz.  

Őssejt-keringő

Az őssejtek önmagukban semmire sem jók, de az az előnyük, hogy bármilyen szövetté, szervé alakíthatók. Nem képesek mondjuk a levegő felvételt, vagy a méregkiválasztást segíteni, ám ha megfelelő környezetbe helyezzük őket, ahol, mondjuk a nyomtatóban a szomszédaik is megfelelő helyen vannak, nos, akkor lehet belőlük tüdő- vagy akár májszövet is, így segítve a levegő felvételt, vagy a méregtelenítést, mert az őssejt szinte mindig célhoz ér.

Fizikai behatásokra is szükség van, hogy a 3D-ben kinyomtatott anyag jól működő, funkcióképes szövetté alakuljon. A tüdőt sem elég egyszerűen csak kinyomtatni, hiszen akkor még nem képes gázcserére, hogy funkcionálni tudjon, szükség van arra is, hogy a nyomtatás befejeztével levegővel is érintkezzen. Más esetben ugyan ilyen fontos, hogy a létrehozott csontot, is megfelelő ideig nyomásnak tegyük ki, hiszen különben nem bírná el a beültetés után a test tömegét.

Epilógus

A technika egyik fontos előnye, hogy nem okoz etikai problémát, nem úgy, mint olykor még ma is a szervátültetés, különösen halott donorból, arról nem is beszélve, hogy a „nyomtatott” szövet élettartama is sokkal hosszabb, mint a halott, vagy az élő donorból kiemelté.

A szervnyomtatás lehetőségei mai gondolkodásunk szerint határtalanok.