2016.07.01- i bejegyzésünkre több, mint 82.000 - en kattintottak, nagy dolog ez egy alig több, mint 2 hetes blog „történetében”! Köszönjük.

Városi Kurir

Városi Kurir

Matolcsy tenyérbemászó áldása

2016. december 12. - Városi Kurir

matolcsy11.jpg

Elég gáz, ha egy ország – jelesül kis hazánk – Nemzeti Bankjának első embere, mindannyiunk – lévén, mi vagyunk a "köz" – szolgája, gondol egyet, és hülyének tetteti magát.  Ennél már csak az drámaibb, ha minket, a „főnökeit” tekinti ostobának, ahogy azt Matolcsy György a parlamenti meghallgatására mentében, méghozzá a legtenyérbemászóbb - bocsánat, de nem találok pontosabb terminus technicust - módon tette.  

Matolcsy Györgynek ugyanis muszáj volt kidugnia az orrát a Parlament szólásszabadságtól védett folyosórendszeréből, és ekkor - ahogy kikerült Kövér László védőszárnya alól - a sajtó képviselőinek személyében, egy kb. öt méteres szakaszon szembe jött vele, ahogy Cseh Tamás már megénekelte: „Valóság nevű, nagybátyánk”, az ő valódi kérdéseivel. Erre persze fel lehetett készülni, a Fidesz kommunikációs „agytrösztje” el is végezte a leckét, gondolom ugyanis, hogy ők javasolták az elnöknek azt a fergeteges ötletet, hogy minden firtatásra felelje azt, hogy

„ Áldott, békés, Adventet és Karácsonyt kívánok!”

Dicséretes és szép gondolat, de végtelenül felháborító, hogy érdemi válasz helyett, és nem azok lezárásaképp böfögheti bele a magyarok arcába, hogy „le vagytok ejtve, azt csinálok, amit akarok!”

matolcsy44.jpg

Megteheti, hiszen ugyanezt teszi a fő-főnök Orbán is, és ez szivárog lefelé a teljes fidesz-frakcióban. Megteheti, hiszen cirka 8 millióan nem háborodunk fel hathatósan, erőteljesen, úgy, hogy rinocéroszvastagságú bőrrel borított arcuk legalább megrezzenjen.

Ha nem undorodnék annyira, – a pofátlan regnáló hatalombitorló tettétől - elgondolkodnék azon, hogy amennyiben az általuk leigázott közigazgatás bármely közszolgája kérésekkel próbál bombázni, hogy mutassam meg azonnal a jegyem és bérletem, vagy fizessem be az adómat időre, vagy esetleg utaljam át a villanyszámlám összegét, akkor azzal válaszolnék bárgyún mosolyogva, hogy: „szeressük egymást, gyerekek!

matolcsy55.jpg

Egy szó, mint száz: Matolcsy és a hozzá hasonlók bármit megtehetnek jelenleg Magyarországon, és mivel gyerekszobájuk, na az nem volt, így nem várhatjuk tőlük, hogy az erkölcsi érzékük tartsa őket vissza az ilyen, és ehhez hasonló viselkedéstől. Ahogy a kül- és belpolitikájukból, úgy minden megnyilvánulásukból hiányzik a korrektség.

Minden napra jut egy-egy pikírt, lekezelő, mindannyiunkat semmibe vevő megszólalás az Orbán-droidoktól, és nekünk mégsem megy fel a pumpa. Belénk törölhetik a lábukat, elsikkaszthatják gyermekeink jövőjét, kérdésessé tehetik öregjeink megélhetését, hülyét csinálhatnak belőlünk minden európaian gondolkodó külföldi ismerősünk, barátunk előtt, és ez a magára – kizárólag szólamokban - oly sokat adó nép, mosolyogva dugja bele a fejét a cinikus mosollyal oda tartott hurokba.

Miért hagyjuk bárgyún, hogy táncoljanak a hátunkon, és miért hivatkozik velünk együtt a szintén csak vergődő ellenzék arra, hogy az a kizárólagos baj, hogy „nincs média, amelyik elmagyarázná” nekünk, hogy mi is történik a fejünk fölött?

matolcsy66.jpg

Egyrészt van, csak oda kellene figyelni a szavára, másrészt  felnőtt emberek lakják az országot, büszkén állítjuk magunkról, hogy tudunk írni-olvasni, tehát kutyakötelességünk a saját és a jövő generációk érdekében tájékozódni, beszélgetni, vitatkozni, kétkedni. Felháborodásunknak hangot kell adnunk, hiszen nincs olyan ember ebben a honban, - eltekintve az Orbán-vallás hályoglepte szemű híveit - akit ne háborítana fel, hogy mit művel a mindent jobban tudó Mészáros-Pénztáros Gázszerelő Lőrincen, Garancsy Felhőkarcoló Istvánon és a többi dróton rángatott marionettbábún keresztül Orbán és egészen szűk köre.

Persze, nagy úr a  hit, és hinni manapság divat. Na de Istenben, – kinek melyik az igazi – és nem egy felkapaszkodott politikai szédelgőben!

Mátrai Anna

Karácsonyi Aranyharang

dij_1.JPG

Az alapító, Kárászy Szilvia nemzetközi hírű zongoraművész, a napokban adta át az Aranyharang díjat, amelyet éppen tizenöt éve alapított. A gálaműsornak soha nem volt még olyan méltó helyszíne, mint a Magyar Tudományos Akadémia, ahol az idén gyűlhettek össze a művészek barátai, valamint néhányan az előző esztendők kitüntetettjei közül.

Az estet Kárászy Szilvia személyes hangú, meghatóan szép összegzése nyitotta, amelyben az elmúlt évekre, és arra emlékezett, hogy jutott el a nemzetközi Lions mozgalomtól - amelynek elkötelezett tagja, és amit a vakok és gyengén látók megsegítésére alapítottak még 1917-ben chicagói üzletemberek - az Aranyharang díj meglapításáig, amely hasonló elvek mentén választja ki minden évben jutalmazottjait.

fuel0403_1.jpg

A gálaműsort a néhány éve díjazott Érdi Tamás zongoraművész nyitotta egy csodálatos Debussy művel, amelyet a nemrég elhunyt világhírű művészbarátja és mentora, Kocsis Zoltán emlékének ajánlott. A továbbiakban fellépett többek között Veszeli Ernő, vak harmonikaművész mellett a világ, talán legtehetségesebb vak operaénekesnője, az ifjú Szluka Lídia, és a vakok „Eurovíziós” dalversenyének idei győztese, Agárdi Szilvia is, aki Rakoncai Viktor, külön erre a  versenyre komponált dalát adta elő. Itt kell megemlíteni az est egyetlen gyenge pontját, a hangosítást.

erdi_debussyvel_1.JPG

egy_hang_a_vilagnak_1.JPG

egy_kis_kortars_zene_1.JPG

Az áradó és sokszínű műsort követte az idei nívódíj-átadás.

atadasra_varva2_1.JPG

 

2016 DÍJAZOTTJAI:

Lengyel Zsófia - válogatott para-sportoló, kommunikációs szakember

lengyel_zsofia_1.JPG

Barkó Tamás - A láthatatlan kiállítás idegen nyelvű tárlatvezetője, az ArtMan mozgásterápiás Művészeti közhasznú egyesület tagja, az RS9 Színház színésze

bako_tamas_2.JPG

Rakonczai Viktor - EMeRTon- díjas zeneszerző, zongorista, előadó, többek között a fentiekben már említett „euróvíziós” sikerdalért.

rakonczay_viktor_1.JPG

Pádár Alexandra, különdíjas énekes.

padar_alexandra_1.JPG

Az estet Tolcsvay László, szintén Aranyharang díjas szerző-énekes zárta az úgynevezett Lions himnusszal, ami nem más, mint a Koncz Zsuzsa előadásában megismert „Békét és reménységet” című dal.

tolcsvay_laszlo_1.JPG

Kárászy Szilvia és művész barátai, jutalmazottjai igazán szép, méltó adventi esttel ajándékozták meg a közönséget.

kozonseg_1.JPG

Pálmai Tamás

Gyerekeink a ketrecben

tanero11.jpg

Nem irigylem a tanári társadalom mostanra minden bizonnyal személyiségzavarral küzdő azon tagjait, akik őszintén hittek és teljes mellszélességgel támogatták, megvédték minden fórumon a számukra regnáló kormányzati oktatáspolitikát és ezzel együtt a Fidesz-kormány - nevesítve Orbán Viktor - tévedhetetlenségét.

Csalódottságuk oka nem más, mint Lázár János kancellária miniszter, aki a legutóbbi kormányinfón a nemrég napvilágot látott PISA-jelentés Magyarországra vonatkozó negatív kicsengése apropóján valami olyasmit talált mondani, hogy minden bajok okozói a büdös kölkök, és az őket elburjánzani hagyó tanáraik, de lássuk szó szerint, mert klasszikusok esetében így illik ez:

„Nem a tárca vezetője vagy az oktatási államtitkár áll a szószéken, és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük.”

lazar_a_cinikus.jpg

Forgathatjuk a bájos mondatot bárhogyan, ez biz’ azt jelenti, hogy a pedagógustársadalom jelentős része, azt ne mondjam zöme, hiába biztosította lojalitásáról a regnáló kormányt, hiába hagyta önként és dalolva, hogy szólásszabadságának lehetőségét megkurtítsák, hogy beleszóljanak életvitelébe, gondolkodásába. Még e teljes szervilitással sem nyertek oltalmat az általuk felmagasztalt kormánytól, amely azonnal beáldozza, és bűnbakként állítja pellengérre még a KLIK leghűségesebb alattvalóit is.  Hiába, no,  ha mást nem is, de a történelmi leckét, hogy „a hála nem politikai kategória” jól megtanulta ez a kabinet.

A mostani pont ez az eset, hiszen miért pont most ismernék be a mindent jól, sőt, jobban tudó elöljáróink, hogy megbukott, leszerepelt a vissza a múltba-típusú tanítási metódus.

A tanárok – tisztelet a kivételnek – akiket, úgy látszik, kilóra meg lehetett venni – ahogy az elmúlt években is – rezzenéstelen tekintettel, felemelt fejjel úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. Bemennek óráikra a harminc évvel ezelőtti felkészültségük magabiztosságával, és butítják tovább a gyorsan robogó világban lemaradó gyermekeinket.

tanero22.jpg

Pedig tudnak ők felháborodni, csak a megfelelő okot kell szolgáltatni hozzá! Ilyen volt például a Magyar Bálint nevével fémjelzett oktatáspolitika, tele az új, kitágult világ kihívásaira választ adó megoldásokkal, eszközökkel. Persze ez megkövetelte volna, hogy a tanerő is akarjon haladni, ez volt az a bizonyos ellenszenvet kiváltó ok, ami másfajta erőfeszítést követelt volna tőlük, az új befogadását, megértését, átadásának készségét. Ez annyira felháborította zömüket, hogy teljes odaadással kezdték gyűlölni a kiagyalókat, és máris a Fidesz melengető, „hátrafelé nyilazó” és révedő ölelésében találták magukat.

A szülők viselkedése azonban még ilyen fals indokkal sem magyarázható. Nekik kellene a legjobban felháborodni és az utcán tömegével követelni gyermekeik jogát a használható tudáshoz. Lehet akkora a letargia, hogy még ez sem – bocsánat a szóért- vágja pofán a társadalmat?  Ez a felelőtlenség generációkat zárhat ki a VILÁG-ból, mint lehetőségből!

tanero33.jpeg

Tényleg többet ér a vezérhez való vak lojalitás, a hit álságos követésének könnyű magyarázata, az akol meleg nyáj-szelleme, mint a küzdelem saját gyerekeink boldogságának, érvényesülésének lehetőségéért?

A megoldás csak a mi kezünkben, lábunkban, agyunkban van. Senkitől nem várhatjuk, hogy – akár akaratunk ellenére is - megmentsen minket a középkorba való visszacsúszástól.

Azon is érdemes lenne eltűnődnie a ma még mindenhez bólogatóknak, hogy a Fidesz-elöljárók, és mindazok zöme, akik közel lévén a bűvös körhöz, miért nem a hazai közoktatásban taníttatják gyerekeiket. Ők, vagy a külföldi iskolákat, vagy a magán-alapítványi tanodákat választják, amelyek költségeik okán el vannak zárva a többség gyermekei elől.

Tanulni, tanulni, tanulni – tartja a Leninnek tulajdonított szállóige, amit csak azért nem kellene elvetni, mert a fáma hozzá köti.

Mátrai Anna

MikiLix

telapo.jpg

Amikor Joulupukki, az igazi Mikulás befejezte idei magyarországi küldetését, a tranzitban, miközben a repülőjére várt, véletlenül kirántott egy köteg kívánság levelet a zsebéből. Szemfüles munkatársunk azonnal lecsapott az anyagra, amit most, megirigyelve a WikiLeaks sikereit, – szerkesztett változatban - még melegében közzéteszünk.

orbanv.jpg

Orbán Viktor, mini – szter - elnök: kérlek, hosszabbítsd meg legalább Moszkváig a kisvasutam!

kosa.jpg

Kósa - Sötét lovag Lajos, Fidesz frakcióvezető: hozzál nekem egy öt percnél hosszabb szavatossági idejű magánvéleményt.

meszarosl.jpg

Mészáros Lőrinc, polihisztor: Tehetségemnek és hozzáértésemnek megfelelően újabb tendergyőzelmeket kérek.

Ps: Na jó, elég lesz néhány újabb pénzcsap is, ugye Viktor, ja?

orbanr.jpg

Orbán Ráhel, gyeses kismama: Még vastagabb saját lábakat kérek, hogy kis családommal még biztosabban állhassak rajtuk.

tiborci.jpg

Tiborcz István, vőgyerek: Hozz, kérlek valamit, mert Pharaon-megvonási tünetekben szenvedek, szerintem Szaúd-Arábiában keresgélj! Hamar, hamar!!!!

rogan.jpg

Rogán Tóni (paraszt gyerők), miniszter: Csak egy szép, új táskát kérek, de legyen benne egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatod, hogy Te adtad ajándékba, mert nem akarok már megint - legalább táska-ügyben - hazudozni.

kovacs-lazar.jpg

Lázár János, kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán, kormány szóvivő (sziámi ikrek): Cinizmust, és demagógiát, valamint pléhpofát kérünk, mert nekünk ezekből soha nem elég.

tallai.jpg

Tállai Agymen András, NAV vezér: Mit is akartam kérni, mit is? Hopsza, meg is van, vagy mégse, de, de, de, szóval kellene egy kicsit jobb emlékezet, hogy többet ne felejtsem el, hogy mindennek, még az Irén-, dehogy is, pardon az Erzsébet-utalványnak is van adóvonzata. Hihi!

semjenzs.jpg

Semjén Lófara Zsolt, KDNP elnök, miniszterelnök-helyettes: Szerény leszek, mint mindig, 10 új párttagot kérek, hogy azt mondhassuk végre, hogy két számjegyű a mögöttünk álló támogatók száma.

harrach.jpg

Harrach Dörgedelem Péter, KDN frakcióvezető: Vitesd el, kérlek a krampuszaiddal a kommentelőket a kommentjeikkel együtt!

Ps: Ja, meg egy új pápa is jól jönne, mert ez a "migráncs-simogató" nem tudja, hol lakik az úristen, hiszen szembe megy a NER-rel.

szilik.jpg

Szili Katalin, volt MSZP-s házelnök, köztársaságielnök-jelölt, jelenleg miniszterelnöki megbízott: Virtuális gerinc helyett valódit szeretnék, de annak minden kockázata nélkül.

schiffera.jpg

Schiffer András, volt LMP elnök, jelenleg magányos bozótharcos: Néhány új machetét, ja és, hogy el ne feledjem! - egy Karinthy-persziflázzsal: „Fulladjon meg Gyurcsány Ferenc, lehetőleg máma még!”

tarlos_masolata.jpg

Tarlós István, Budapest főpolgármestere: Csak halkan ”írom”, és csak neked, Mikulás, nehogy a főnök is meghallja, na, szóval a sok szivatás után, jól jönne egy kis tisztelet, és megbecsülés, az Orbán-Lázár-Seszták triótól, de pszt!

molnargy.jpg

Molnár Gyula, MSZP elnök: az 1994-es MSZP- t kérem vissza.

juhaszp.jpg

Juhász Péter, az EGYÜTT külön alelnöke: Drága kedves Télapó! - hozzál nekem egy Kárpát-medencei Tódító-Lódító Tóni bőrt az ágy elé.

gyurcsany.jpg

Gyurcsány Ferenc, pártelnök: Szeretném megkapni a világ legnagyobb törpéjét.

volner.jpg

Volner János, Jobbik (kinél?) frakcióvezető: Bocs öreg, de megugorhatnám a télanyót a susnyákosban?

terryb.jpg

Terry -Vissza a jövőbe! - Black: Legyenek fele annyian a múltamban, mint amennyire most pontosan emlékszem, hogy megvoltak!

schmuka.jpg

Schmuck Andor: Mindenből sokat, és még többet, bármi áron, hiszen mint látod, magam sem vagyok „kevesen”. Bevegyelek cserébe a nyugger-bizniszbe? - nekem jól tejel, akárcsak anno a Xénia-láz.

koverl.jpg

Kövér László, házelnök: Kalasnyikovot akarok!!!!!

kovacsg.jpg

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke: Még egyet, mert három a magyar igazság!

Pálmai Tamás

A magyar butításpolitika

pisa11.jpg

Milyen új divat ez? Ordenáré viccekkel próbáltok megzavarni, míg nekem folyton csak azon jár az eszem, hogyan tehetném még szebbé népem karácsonyát? Mi az, hogy PISA-felmérés, és miért kell nagybetűvel írni? Nem beszélve arról, hogy olyan viccet egyáltalán ne engedjetek elém, amelyik negatív színben tünteti fel a kutyabőrős keresztény Magyarországot!

De főnök, – életem, halálom kezedbe ajánlom – az a jelentés, ami merő tévedésből, az asztalodra került, – áldassék a neved – nem modortalan stílusban említi meg az egyik testnedvet! A PISA – nagybetűvel – teszt az nem egy egészségügyi vizsgálat eredménye, hanem a nemzetközileg (pfúj!) elismert képességfelmérő próba, amiben a Te országod még az átkosból – amikor még nem Te uraltad - rád maradva vesz részt.

Ha már elkerülte a figyelmeteket, hogy kilépjünk ebből a balliberális, demokratikus, biztos, hogy sorosos és gyurcsányos egyletből, akkor várom a javaslatokat, hogy járassuk le, tapossuk a földbe – ez mindig bejön! – az egész szervezetet és főleg követeljük kivont karddal, hátrafelé nyilazva, ha kell, hogy vonják vissza a dehonesztáló kijelentéseket a V4-ek vezérhajójáról, a kelet bástyájáról!

pisaeredmeny1.jpg

Még a fentinél is komolyabbra fordítva a szót: a mutatóink, a három évenként megismételt PISA-felmérésen rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most. Minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés.

pisa33.jpg

A PISA a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat, ami ennek megfelelően a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikák megítélésének legfontosabb mércéjévé vált. A 72 országra kiterjedő teszt főként a szövegértést, a matematikai készséget és a természettudományokban való jártasságot vizsgálja. Egyetlen terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének.

pisa22.jpg

Mindez egyértelműen mutatja, hogy az egész Magyarországon világhírűnek hazudott oktatáspolitika köszönő viszonyban sincs a nemzetközileg versenyképes tudást átadni képes rendszerekkel. A nagyvilágban ugyanis az orbáni didaktika szerint felmagasztalt mennyiség helyett ebben az esetben is győz a minőség, az, hogy a ma felnövő generációnak – csak úgy, mint az ezt megelőzőknek sem – nem a lexikális tudás mennyiségét kell növelni, hanem a kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni.

pisa44.jpg

Ez érthető módon nem komilfo Orbán terveiben, hiszen, ha a fiatalok képesek, és igénylik is a gondolkodást, akkor nem lehet belőlük vakon hívő alattvalót vuduzni.

Az eredmények EMMI által eddig napvilágot látott értelmezéséből egyáltalán nem érezhető, hogy pofonvágta volna a nemzeti bármit a lesújtó eredmény. A vállvonogatástól eltekintve annyit szűrtek le, hogy a tesztek szokatlanok lehettek a magyar diákoknak, meg, hogy nálunk zömében kilencedikesek töltötték ki a feladatlapokat, míg előfordult, hogy néhol tizedikesek. Ahogy Karinthy rossztanulója, ők is reménytelenül igyekeznek magyarázni a bizonyítványt:

„de mostanában ne tessék bemenni az iskolába... a kaput kiemelték... most átalakítják... nincs kapu... nem lehet bemenni... majd egy-két hét múlva...”

Az EMMI-vel ellentétben más vizsgált országok oktatáspolitikusai árgus szemekkel várják a PISA-eredményeket, és amennyiben negatív tendenciát vélnek felfedezni, érdemben és gyorsan változtatnak, ezzel biztosítva a gyerekeknek a versenyképességet.

Egy szó, mint száz kedves nemzeti oktatást szervezők! Nem csak kerítéssel lehet egy országot ketrecbe kényszeríteni, legalább olyan hatékony, ha elzárjátok a használható tudás megszerzésének lehetőségét, persze, csak ameddig hagyják, hagyjuk.

Mátrai Anna

Orbán-atyuska duplafenekű megoldása

posta33.png

Mindannyiunk miniszterelnöke egy húzással dupla glóriát kaphat a nyuggerektől. Újabb zseniális ötlet  nem pontosan tudni kiktől, hogy az eleve elvetélt „köztisztviselőkből postást” akciótervet, ami arra volt hivatott, hogy az Orbán személyes utasítására, tiszteletéből fakadóan kiutalt közpénzből a szépkorúak 10.000 forintnyi utalványt kapjanak, szintén Orbán kegyelméből mégis csak az erre hivatott  állami szerv, a posta szállítmányozhassa ki.

Arról szól a fáma, hogy országvezetőnk meghányta-vetette a kérdést és személyesen kérte meg balkezét, -mert a jobbkeze, mint azt mag mondta alig néhány éve Matolcsi-  Lázár Jánost, hogy ne tegye már ezt a szegény köztisztviselőkkel és az őket hetekig váró nyugdíjasokkal, inkább válassza a kézenfekvő megoldást, és adja fel postán azt az Erzsébet utalványt.

Imígyen szól a Miniszterelnökség közleménye:

„Mentesítik a járási- és kormányhivatalok munkatársait az Erzsébet-utalványok kézbesítésének feladata alól, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Postától kér gyorsabb és olcsóbb megoldási javaslatot, hogy minden nyugdíjas még karácsony előtt megkaphassa a kormány által juttatott tízezer forintos utalványt.”

Magyarország második embere feljebbvalója intelmére újra felvette a telefont, amit persze szintén a köz – tehát mi – biztosítunk ingyenesen a számára, és mintha csak a saját fejéből pattant volna ki az ötlet, felhívja a postavezért, és megpróbál kisírni a jótékony terv megvalósításához méltányosabb árat és rövidebb határidőt. A bukmékereknél elég nagy odds-al lehet fogadni, hogy sikerülni fog a halálmegvető bátorságot tükröző kísérlet.

posta11.jpg

De nem csak ezt teszi a bátor bürokrata, – jobb később, mint soha – szintén az orbáni javaslatot szem előtt tartva – magához rendelte az érintett szakszervezetek vezetőit, hogy kikérje a véleményüket a nagy haditervet illetően.

„Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn konzultációra hívta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetőit, Boros Péternét és Árva Jánost” 

– tudható meg az MTI-hez eljuttatott közleményből.

posta22.jpg

„A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány képviseletében meghallgatta, mérlegelte és elfogadta a szakszervezetnek az Erzsébet-utalványok kézbesítésével kapcsolatban felmerült észrevételeit és javaslatait.”

melynek eredménye képpen

„Lázár János és a szakszervezet vezetői megállapodtak abban, hogy a járási- és kormányhivatalok munkatársait mentesítik az utalványok kézbesítésének feladata alól.”

– zárul a Miniszterelnökségi közlemény.

Hát így! Valószínűleg ez az év nem zárul annyira jól a biztonsági cégek vezetőinek és az abból várhatóan részesülőknek, mint a múlt héten gondolták, de a miniszterelnöki narratíva valamely, még annál is felsőbb érdekből kifolyólag kihúzta a zsebükből a már benne érzett milliókat. Bocsi,ismeretlenek! Ez-egyszer legyőzte a józan ész – vagy a még nem ismert pártérdek – a fejetlen osztogatást. De ne búsuljatok, "lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér", kaptok még őrizni válót!

Mátrai Anna

Terror, nem terror?

terror11.jpg

Micsoda változáson ment keresztül a magyar nyelv:  „tömegzavargás”,  „állami szerv kényszerítése”, vagy mostani mondandóm tárgya  a  „személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntette” . Nem hiába tartja a mondás, miszerint

„Nyelvében él a nemzet”!

Nem történelmi távlatba hívom az olvasót, nem kell hozzá könyv, atlasz, sem a mindentudó „google”, egyszerűen csak 2006 Magyarországára ránduljunk vissza, pontosabban Budapestre, amikor  még az orrunkban is érezhettük, hogy a jól irányított, spontán felhorkanó embertömeg szétdúlta a fővárost. A képek tanulsága szerint nem válogattak az eszközökben, gyújtogattak, törtek-zúztak, kövekkel dobáltak mindent és mindenkit. A lányos zavarukban – mivel ilyet még csak az oktatóvideókon látottak – tehetetlenkedő rendőrök sem úszták meg az ütközeteket a csőcselékkel.  Mert ne feledjük, azt, ami a televízió előtt történ, láthatóan nem felháborodott demokraták hajtották végre, hanem jól szervezett csőcselék, élükön a futball-huligánokkal, szépítheti ezt a tény bárhogy is a szélsőjobb, aki megnézi az akkor készült felvételeket, és hajlandó inkább hinni a saját szemének, mint az irányított dumának, láthatja, kik és mit műveltek ott. A magukból kikelt randalírozókat élőben nézhette az ország, mivel az akkor még bennfentesnek számító és fenemód jólértesült Hír TV stábja már az esemény kezdete előtt jóval elhelyezte embereit és a kamerákat a „senki által nem szervezett, ad hoc, alulról jövő népi” megnyilvánulás fontosabb helyszínein. Nekik köszönhetően premier plánban látszanak a vezérürü izomagyak, de még a „bakák” arca is.

terror55.jpg

Miután lecsitult a XXI. század eddig legerőszakosabb „népfelkelése”, vagy nevezzük csak egyszerűen annak, ami volt, elvetélt kormánybuktatásnak, a csőcselék is visszatért a jólbevált meccsekhez, vagy az ivókba, a felbújtók éles kaszával aratták az  eredményeket és a rendőrség is el-elfogott néhány főkolompost, mégsem hallhattunk 10 év letöltendő büntetésre felterjesztett terroristákról.

Nem is történt más, mint, hogy a megzavarodott rendőrök ártatlan, ma született bárányokra lövöldöztek gumilövedékkel, amiket kifejezetten nemes testrészeik felé irányítottak.  Persze  amit tettek  felsőbb utasításra tették, az akkor éppen időszerű magyarságnyúzó, kommunista-balliberális, még az is lehet, hogy sorosos országbitorlók parancsára.

terror22.jpg

Mindez a Szegeden, egy szír férfira kimért tíz éves, felháborító ítélet kapcsán jutott eszembe, aki vezéregyénisége volt a múlt évi röszkei zavargásnak, amelyben menekültek követeltek bebocsájtást Magyarországra, és eközben összecsaptak a rendőrökkel is. A 40 éves Ahmed Hamed volt az egyletlen, aki ellen nem „tömegzavargás ”- mely tényállás alapján a szüleit is elítélték - hanem terrorizmus okán emeltek vádat.

terror33.jpg

Ami volt, elmúlt, most meg az van, ami. Ha jól kussol az ember, ki lehet bekkelni a napokat, heteket, és észrevétlenül az éveket is. Diktatúra? Igen, de a magyar – tisztelet a nagyon csendes, ellenkezőjét szeretők millióinak - ezt szereti, különben biztosan tenne ellene.

Emlékezzünk csak, mit is mondott Antall József, a később első demokratikusan megválasztott kormányfő évtizedekkel előbb, 1956 bukása után, a Kádár korszak elején egy ismerősének:

”Lemerülni és kibekkelni”.

terror44.jpg

Úgy tűnik, Antall mondata sajnos ma, 60 év után is érvényes, sőt érvényesebb, mint mint valaha. Ez a dolog a kibekkeléssel, lehet,hogy a vérünkben van?

Mátrai Anna

Orbán csúcsra jár!

diktator11.jpg

Orbán az e heti kinyilatkoztatásában odáig ragadtatta magát, hogy kioktatta demokráciából mindazon országok vezetőit, akik nem az általa megalkotott agyrém mentén képzelik el népük jövőjét. Jó szokása szerint most sem kímélte az Európai Uniót, Angliát és Németországot sem, vessenek magukra, ha még mostanra sem világosulnak meg, és nem állnak be az Orbán-féle demokrácia tornasorába. 

Valószínűleg sokat betegeskedhetett már kora gyermekkorában is „minden magyarok első embere”- vagy lógott a suliból, de ez persze nem lehet, hiszen, aki soha nem hazudott, hogy tehetett volna ilyen csúfságot? – Tény, ami tény, minek cifrázni, a főnöknek fogalma sincs hőn szeretet nemzete történelméről, és úgy egyáltalán a történelem fogalomrendszeréről. Szerencséjére elnéző tanárok vehették körül, - lehet, hogy már akkor is érezték, milyen különleges személyiség tiszteli meg az osztálytermet - mert tovább engedték, sőt nemcsak a gimnáziumot, de az egyetemet is végig tudta küzdeni ezzel az „ismerettömeggel”.

Minderre abból következtetek, hogy Orbán nemrég sokadszor fejtette ki, miszerint az Európai Unió, amit következetesen „Brüsszel”-ként aposztrofál, – megjegyzendő, hogy mi magunk is része vagyunk az általa oly sokszor lenézett, kigúnyolt, hülyére vett közösségnek – hírből sem ismeri a demokráciát, mert szerinte nem törődve vele, és a hozzá hasonlókkal, megy a saját ostoba feje után.

"Ez csak idő kérdése, és ez történik, csak nekünk ki kell tartani, amíg helyreáll a demokrácia, mert ma Európában a demokrácia megbomlott, nincs demokratikus egyensúly, a nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni"

nyilatkozta.

Kíváncsi lennék arra az esetre, ha – tegyük fel egy pillanatra – az Unió átvenné a vezír illiberális, demagóg, diktatórikus hatalomfelfogását, és egyik pillanatról a másikra kipenderítené az egész bagázsával egyetemben, akkor mit lépne? Honnan szedné a pénzt, hogy befogja a körülötte lebzselők száját, elkerülendő, hogy ne essenek neki? Amit az esetben hallana, az nem a gazdaság dübörgése lenne, hanem a szétesés robaja.

penzcsap11.jpg

A Trump-győzelmet is igyekezett saját borgőzös eszmefuttatásának szolgálatába állítani:

"vagy demokraták lesznek, vagy elbuknak"

- mármint a világ országainak vezetői. Ebben az esetben jöhetnek a mindenhol fellelhető lufihuszárok, akik már többször lángba borították mindannyiunk közös glóbuszát, és kivétel nélkül minden esetben csúfos bukással, milliók halálával, szenvedés-hegyekkel végződött a térnyerésük.

dikti11.jpg

Harci mámorában belengette az általa csak Góliátként aposztrofált Brüsszelnek – vagyis nekünk is – hogy már a Bibliában is írva vagyon, hogy Dávid – ezek volnánk mi, a V4-ek, meg a Tóth Ottó – miként bánt el az óriással, és ő már megette a spenótot és érzi is a karjában a duzzadó popei erőt. Azt persze elfelejtette megemlíteni, hogy a V4-ek mellette loholó követőinek létszáma picit megcsappant, mondjuk Lengyelországra koncentrálódott.

david11.png

Agymenését, mint mindig, most is a hazai hívőknek szánta, és biztosította őket arról, hogy egy percre sem lankad a harci kedve, - hiszen lőni kell! – újra kivont szablyával védi a rezsicsökkentés ügyét, amiről ugyan bebizonyosodott, hogy ez is csak kábítás volt, hiszen a lassan teljesen kiépülő új vasfüggönyön túl, jóval alacsonyabb az energia ára, így hős magyar kormányunk is jutányosan jut hozzá, tehát nem tett semmit, csak kihasználta a kedvező árváltozást arra, hogy fényezze az egyre fakóbb rézkilincset, mely birodalma ajtaján díszeleg.

Orbánnak addig jó, amíg a világ még normális fele hisz a demokrácia intézményében, mert tudja, hogy az "nem tökéletes, de eddig még nem találtak ki jobbat". Ha ugyanis elharapódzik az Orbán-féle felfogás, akkor..... , bele gondolni is rettenetes.

Mátrai Anna

A gonosz mostoha büszkesége

nobel22.jpg

1901 óta a decembert nem csak az egyszerű emberek, de a tudós társadalom is várja, hiszen, közülük néhány kiválasztottnak ekkor adják át a Nobel díjat. Így lesz ez az idei évben is. Minden nemzet büszke azokra a fiaira, akik teljesítményükkel elnyerik ezt a különleges elismerést, jó, jó, jó, nem mindegyik, tessenek csak az Imre Kertészezésre gondolni!

A 16 magyarnak mondott Nobel-díjas közül csak egyetlen egy, Szent-Györgyi Albert nyert magyarországi kutatásai  alapján. A többi díjazott tudományos eredményét, azt a bizonyos „egyetlen csillag-pillanatot” - mert a díj az alapító akarata szerint nem folyamatot, nem életművet, hanem egyetlen, a világot megrengető művészi, tudományos pillanatot díjaz - nem itthon érte el. Szentgyörgyi kutatásának viszont minden fontos pillanata Magyarországhoz kötődik, amit jól nyomon követhetünk Wisinger István nemrég megjelent kiváló könyvében.

nobel33.jpg

A legtöbb „Nobel-díjasunkat”,ellentétben Szent-Györgyivel a magyar történelem egy-egy pontján kiöklendezte magából az ország, ezzel kényszerítve őket - mert a sorsnak igen jó a humora - olyan környezetbe, ahol, mint mondani szokás, együtt volt „pénz, paripa, fegyver”, és csak évek, olykor évtizedek múltán, amikor megkapták a díjat lettünk nagy hirtelen büszkék rájuk. Olyan ez némi vicces eufémizmussal, mintha a gonosz mostoha rögtön Hófehérke menyegzője után, ami mint tudjuk, három nap és három éjjel tartott, a násznép meg olyan jól érezte magát, hogy „a végén tökbe szartak, falhoz csapták, még most is meglátszik a helye ahol lefolyt a leve” szóval a hét -törpés lagzi után azonnal büszkélkedni kezdene szeretett leányával.

gonosz_mostoha.jpg

Csak mi magyarok válogatunk a Nobel-díjasaink között, tehetjük, nagy nemzet vagyunk, sok a kitüntetett világhírű polgárunk.   Kertész mellett a másik, rengeteg vitát kiváltó és itthon legkevésbé sem magyarnak tartott díjazott Elie Wiesel Nobel-békedíjas, az  idei évben New Yorkban elhuny író, aki - talán ez sem véletlen – akárcsak Kertész,  szintén megjárta a koncentrációs tábort, de mit nekünk Auschwitz, a magyar szélsőjobb Wieselnek még a személyazonosságát is vitatja.

nobel55.jpg

Ilyen hely kérem ez a Magyarország! - nem hogy elnézést nem kérünk azoktól, akiket ilyen-olyan okokból kiseprűztünk az országból, dehogy, még utólag is szemezgetünk közöttük. Ezután nincs mit csodálkozni a sors egy újabb fintoron, amellyel éppen Németországban teremtett sok üldözött mellet, Kertész Imrének is otthont.

Németország – ellentétben hazánkkal – leszámolt, elszámolt azzal a borzalmas múlttal, aminek jéghideg lángjánál mi még mindig melegedni remélünk.  Magyarország ma ismét az a hely, ahol újra dübörög a kormány által kampányokkal is táplált idegengyűlölet, már csak egy lépés választ el minket attól, hogy Göring hátborzongató kijelentését,

„Azt, hogy ki a zsidó én döntöm el”

valaki így korszerűsítse:

„Azt, hogy ki a gyűlölni való idegen, én döntöm el”

és így már kormányprogram is lehetne, na persze csak Magyarországon.

Most hogy közeledik, az idei Nobel-díj átadó ceremónia, ne feledjük: igazi „magyar” Nobel –díj csak egy van, Szent-Györgyié, a többi mind  "csak" magyar származású, még azé a kettőé is, akik egyesek szerint nem is magyarok.

Pálmai Tamás

O.V., a gáláns

angyal33.jpg

Ne csodálkozzon senki, ha az elkövetkező pár hétben a magyar utcákról egyszeriben eltűnik az idősebb generáció. Nem tehet mást, hiszen Lázár bejelentése alapján, akit nem talál otthon az utalványkommandó, az battyoghat be a helyi kormányhivatalba – szigorúan ügyfélfogadási időben – és keresgélheti azt a bizonyos ablakot, ahol a slendrián nyugdíjasok átvehetik a szentéletű adományát: a tízezer forintos Erzsébet utalványt.

Az ötlet újfent zseniális, egycsapással két legyet is üt a bőkezű adományozó. Először is pöröghet-foroghat a tükör előtt, hiszen pártunk és kormányunk nem hagyja cserben a vele nem annyira szimpatizáló nyugger-milliókat sem, hiszen csöpögtet nekik a közelgő ünnep előtt egy kis elköltenivalót. A nemes szándék mégis sántít kicsit! Az uniós kifogással illetett nemzeti utalványba szinte az utolsó pillanatban sikerült a döntnököknek még beletolni egy kis közpénzt. Ez meleg helyzet volt, de Orbán újra elharcolta magát a falig, és sikerült! Aki megpendíti, hogy a miniszterelnöknek nincs jogosítványa az adózók, tehát mindannyiunk pénzét egyszemélyben kénye-kedve szerint osztogatni, az magára húzza a hazaáruló-libsi-sorosbérenc-kommunista jelzők özönét. Ne legyen félreértés, teljes mértékben egyetértek azzal, hogy segíteni kell a nehéz helyzetben élő nyugdíjasoknak, csak hát az a bizonyos hogyan, az a bibi.

angyal44.jpg

Az érem másik nyerő oldala a Fidesz számára az, hogy a jövőben bármikor felhánytorgathatja az elégedetlenkedő „szépkorúaknak”, hogy „emlékeztek, amikor….”, és máris kifogta azt a bizonyos szelet a vitorlából. Sőt, még az is lehet, hogy pártízezer billegőt be is csatornázhat a szavazófülke magányában.

„Ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése.”

vezette fel a kezdeményezést Orbán Nagylelkű Viktor, aki megemlítette még, hogy nem akar árkot ásni, így mindenkinek jár az utalvány.

De ez a két föl – úgy látszik – nem volt elég az ötletgyárosok kiagyaltak még egy csavart! Nem a megszokott módon, a postástól veheti át a munkában megfáradt a neki szánt ajcsit, mivel erre a megajándékozottaknak kényelmes megoldásra még rá kellett volna dobni 500 kemény magyar forintot a szintén állami kézben lévő Magyar Postánál hanem egy-egy közszolga fogja a kis cekkerében egy erre rendszeresített biztonsági őr kíséretében felkeresni.

angyal22.jpg

Arról persze nem szól a fáma, hogy honnan kaparnak elő, mennyiért és ennyi biztonsági őrt,  hirtelen kinek a cége  tudja ezt a létszámot hadra fogni. A közszolga ráér, belőlük van elég, hiszen munkaidejét tölti majd a hozzá tartozó körzet nyugdíjasainak felkeresésével, és ha már ott van, biztosan vált is pár keresetlen szót az utalvány jogos tulajdonosával. Beszélhet neki arról, hogy milyen helyes is ez az Orbán, hogy ilyen nagylelkű gesztussal teszi tiszteletét – a köz pénzéből – nála, meg, hogy „jó tett helyébe majd ő is jót vár”, vagy, hogy "Egy napon, ami tán sose jön el, majd én is kérek tőled valamit"

A nyugdíjasok mellett a a másik nagy társadalmi réteg, amely szintén kedvezettje a barom döntésnek, a besurranók és a csalók céhe, hiszen mégnagyobb eséllyel kérhetnek bebocsájtást, mint "közszolgák" az idősek otthonaiba.angyal55.jpg

Lázár bejelentése alapján 30.000 kormányhivatalnok éjt nappallá téve foglalkozik majd az utalványok házhozszállításával. Aki meg pont ezekben a hetekben akarja ügyes-bajos dolgait intézni, annak meg kell várnia, míg a pult másik oldalára visszaér a BKV valamelyik járatán tömörülő irodista

angyal11.jpg

Az lesz a nagyon jó még mindezek felett, hogy olyan lesz az egész, mint egy nagy társasjáték, tele izgalommal, hiszen nem lehet majd előre tudni, hogy ki felé mikor jár a Jézuska földi kirendeltje, tehát kedves nyugger honfitársak, ne izegjenek-mozogjanak annyit, mostantól várják hegyezett füllel, kinél mikor csenget a közszolga, vagy ahhoz hasonló!

Mátrai Anna

süti beállítások módosítása