A kokainnal és a morfiummal azonos csoportba tartozó narkotikumot alkalmaznak olykor hatéves ADHD-vel diagnosztizált gyerekeknél is az egyik fővárosi alapítványi kórházban. Mindezt a szülők tudtával és beleegyezésével. Legalábbis látszólag. 

Az alkalmazott központi idegrendszerre ható, serkentő szer (speed), hatása a kokainhoz hasonló. A gyártó által közzétett betegtájékoztató szerint néhány mellékhatás (szabálytalan szívverés, hangulatváltozás, személyiségváltozás, öngyilkossági késztetés, hallucináció, fokozott aktivitás, féktelenség érzése) súlyos lehet – írja a webbeteg.hu.

A gyártó szerint a készítmény függőséget okoz. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság 2005 júniusában közzétett több közegészségügyi figyelmeztetést. Ebben leírták, hogy ez a szer (amely lényegében egy diszkódrogként is használt stimuláns) és a hozzá hasonló szerek hallucinációt, öngyilkos gondolatokat és pszichotikus viselkedést okozhatnak, valamint agressziót vagy erőszakos viselkedést válthatnak ki.

A szer egy olyan gyógyszer, amelyet naponta több alkalommal is felírnak egy budapesti alapítványi kórházban. Gyerekeket kezelnek vele. Olyan gyerekeket, akiket figyelemzavarral kombinált hiperaktivitással, vagyis ADHD-vel diagnosztizálnak. Már hatéves kortól is adják a gyógyszert, ráadásul egy olyan kórforma kezelésére (pontosabban csak a tünetek enyhítésére), amelynek „betegség” mivoltát egyre többen megkérdőjelezik. Az intézmény sosem titkolta, korábban több sajtóorgánumnak is elismerte. A kis paciensekkel a szülők tudtával és beleegyezésével szedetik a káros és veszélyes narkotikumot.

Ugye, hogy önnek is örökmozgó a gyereke?

Gyermeke nehezen marad egyhelyben? Könnyen elterelődik a figyelme? Hiába szólongatja, mintha nem is hallaná, hogy hozzá beszélnek? Hamar kerül konfliktusba társaival? Nem „rossz gyerek”, lehet, hogy figyelemhiányos, hiperaktív.” Többek között ezekkel a mondatokkal hirdeti magát a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Sok szülő találva érzi magát e szavakat olvasva. Mi sem természetesebb, hiszen a legtöbb gyerekre bizony „ráhúzható” mindaz, amit itt leírnak. Aligha meglepő, hogy évente többezer új paciens érkezik a neves intézménybe.

Ki itt belépsz…

Egyik olvasónk osztotta meg velünk a történetét. Asztmás kisfiát nem akarta a körzeti iskolába járatni, alternatív megoldásként talált rá egy magániskolára. A költségek csökkentése érdekében az óvónő tanácsára a helyileg illetékes nevelési tanácsadóhoz (ma Pedagógiai Szakszolgálat) fordult azért, hogy megkapja az önkormányzati támogatáshoz szükséges papírokat. Onnan „utalták”  az intézménybe mondván, ők az illetékesek.

Az inézményben  többhetes „bennfekvést” javasoltak, amely a pontos diagnózis felállításához és a gyógyszeres terápia „beállításához” volt szükséges az őket fogadó pszichiáternő szerint. A diagnózis szinte sokkolta: az általa átlagosnak és normálisnak gondolt gyermekéről megállapították, hogy beteg, figyelemzavarral társult hiperaktivitásban „szenved”, vagyis ADHD-s. Az előírt „kezelés” azonban még a diagnózisnál is megdöbbentőbb volt számára: kisegítő iskola, folyamatos pszichiátriai ellátás és napi kétszer Ritalin. Levélírónk kisfia ekkor alig múlt hatéves.

Anya ösztönei azt súgták, baj van. De nem a gyerekkel, hanem a diagnózissal és az előírt kezeléssel. Nem szólt, tette a dolgát. Kiváltotta a gyógyszert amit gondosan elrejtett a fiók mélyébe és megbeszélte a gyerekkel, hogy ha a „doktor néni kérdezi, azt mondja, hogy szedi.” Megkapta a papírt, jött a rendszeres támogatás. Az olvasási és koncentrációs problémákkal küzdő, hiperaktív „beteg” gyerek sorra nyerte a tanulmányi versenyeket, most végzős egyetemista. Éli a huszonévesek kiegyensúlyozott, gondtalan mindennapjait.

A levélíró megjegyzi azt is, hogy azért osztja meg történetét, mert látja, hallja, az intézményben nem változott semmi. Figyelmeztetni akarja a szülőtársait a veszélyekre és arra buzdít mindenkit, hogy kétkedéssel fogadják az ADHD-vel kapcsolatos diagnózisokat.

Nincs titok!

„…Sokkal jobb, ha egy gyerek szed Ritalint, de tud járni egy normál többségi iskolába, mint ha nem szed, és emiatt speciális, alapítványi iskolába kell járnia, hiszen ezek az iskolák általában speciális populációt gyűjtenek össze, és esetenként kevésbé készítenek fel a későbbi szocializáció során várható kihívásokra.”

Ezt Mészáros Gergely, a Vadaskert Alapítvány részlegvezető gyermekpszichiátere nyilatkozta a divany.hu-nak korábban. Az orvos azt sem rejtette véka alá, hogy az ADHD-t nehéz pontosan megállapítani. Mint fogalmazott, „a pszichiátriai diagnózisoknál nincs olyan megfogható laborvizsgálat, mint például a cukorbetegség esetében… Ez valóban egy mesterséges kategóriarendszer, de mögötte azért elég komoly kutatások és tapasztalatok vannak…”

Mészáros doktor gyorsan előállt a farbával. Azt mondta: „sejthető, hogy ahol a gyermeknek ilyen problémája van, ott jó eséllyel valamilyen formában a szülők is érintettek lehetnek. Nagyon sokszor előfordul, hogy az ADHD-s gyerek szülője impulzívabb az átlagnál. Ezért is fontos, hogy a gyermekpszichiátria a szülőkkel is foglalkozzon: figyelembe kell venni az ő nehézségeiket is.”

És a Vadaskert nem hagyja magukra az anyukákat és az apukákat. Tréningeken tanítják, hogyan legyenek „jó” szülők. Mindenek előtt úgy, hogy betartják az előírásokat, adják rendesen a gyereknek a…”

A szülők általában jó partnernek bizonyulnak. Már csak azért is, mert azt látják, hogy az addig kezelhetetlen, izgő-mozgó csemete végre nyugton marad. Oly annyira, mintha ott sem volna. Ahogy egy szülő fogalmazott portálunknak, a szer hatására a gyerek „átlátszó” lett, csendben ül és néz, üres a tekintete.

A Városi Kurír munkatársa szerette volna megtudni, hogy vajon miért alkalmaznak súlyos mellékhatásokkal és könnyű rászokással járó gyógyszert gyerekeknél. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a szülők megkapják-e a teljes körű tájékoztatást a kezelés megkezdése előtt. Azután is érdeklődtünk, hogy vajon hány éves kortól adják a a szert.

Több mint egy hónapja hiába várjuk a Vadaskert válaszát, levelünkre nem reagáltak. A honlapjuk viszont igencsak beszédes: kiderült, hogy végeznek gyógyszervizsgálatokat, ám a menü e pontjára kattintva csak ennyi olvasható: „Az oldal fejlesztés alatt áll! Kérjük látogasson vissza később. Köszönjük a megértést.”

Szigeti Edit

Tény, – mondja informátorunk - hogy az éjszakák itt nagyon húzósak, de az nem igaz, hogy 100-150 drogterjesztő van a taxisok, bocs ál-taxisok között, a számuk sokkal inkább az 50 környékén mozog. Ez is nagyon sok különösen úgy, hogy ezek az emberek soha, egyetlen fuvart sem visznek el, viszont a taxizás leple alatt zaklatják a buli-negyedbe érkező  belföldieket , és  külföldieket. Az sem elhanyagolható tény, hogy jó néhány fiatal, aki baráti társasággal bulizni jön, éppen az ő unszolásuk következtében éli meg az első drogos élményt.

A becsületesen dolgozni akaró kollégákkal, együtt én is, aki több mint tizenöt éve vagyok a pályán, kikérem magamnak, hogy „taxinak látszó tárgyakban ücsörgő, taxisnak látszó egyének” cselekedetei alapján ítéljenek meg bennünket. Ez olyan, mintha akkoriban, amikor álrendőrök büntettek, loptak, zsaroltak az utak mentén, azt mondtuk volna: „ilyenek a rendőrök”. A főváros azzal, hogy besárgítatta a taxikat, óriási hibát követett el, hiszen így, ha bárki szabálytalanságot, bűncselekményt követ el egy ilyen autóval - lásd az elmúlt napok eseményeit, árdrágítás a Sziget Fesztiválon, drogos „taxis” üldözése, stb. - azonnal valamennyiünkre esik az árnyékból.

Tévedés ne essék, valóban szörnyű, ami a főváros szívében zajlik, de a szakma egyedül képtelen megtisztítani magát, itt az öntisztulás már kevés és  nem segít. Szükség van a felügyeleti szerv, a BKK és a rendőrség hathatós segítségére, de az első semmit nem tesz, a könnyebb utat választva csak ellenőrizget. Arról már nem is beszélek, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az esetek zömében a rendesen dolgozó kollégák esnek áldozatul, akik valami piti, esetleg csak formai hibát vétettek. A nehéz fiukat meg sem merik közelíteni a BKK ellenőrei, de ha ennyire félnek - méghozzá jogosan - miért nem rendőrökkel közösen végzik a munkájukat? A rendőrség viszont nem is emlékszem mikor tartott célzott rajtaütést a drogdíler „taxisok” között, pedig feltételezem, ha jól végzik a dolgukat, nekik is tudniuk kell legalább annyit, mint amennyit én most elmondtam - fejezte be kiborulását informátorunk.

Ezek után augusztus 24-én e-mailt küldtünk a ORFK sajtó osztályának, amelyben arra az egyszerű kérdésre kértünk választ, folyik-e jelenleg eljárás drogterjesztő „taxisok” ellen. Érdemi válasz helyett a címzett arról kérdezett minket, hogy melyik médiatartalom-szolgáltató képviseletében érdeklődünk. Viszontválaszunkat megküldtük: „Oldalunk, a varosikurir.blog.hu szeretné a témát feldolgozni, és az érintetteket megszólaltatni”, de a címzett azóta is hallgatásba burkolózik. 

Amennyiben igaz, amit szemmel láthatóan egyre többen akarnak sulykolni, miszerint a taxisok között különösen sok a szabálytalanságot, törvénytelenséget elkövető személy - hogy azt ne mondjuk bűnöző - akkor a BKK taxis divíziójától kellene azonnali hatállyal elküldeni mindenkit, mert alkalmatlannak bizonyultak a feladatukra, a taxi szolgáltatás hivatalos és törvényes rendjének ellenőrzésekkel történő biztosítására.

Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy kinek, és milyen érdeke fűződik ehhez a kampányhoz, amely igyekszik a társadalmat mindenáron a fővárosi taxisok ellen fordítani? Egyesek szerint az össztűznek egyetlen célja: előkészíteni a terepet a mostanában olyan divatos központosításnak, amely eredményeként létrejöhet egy nagy, fővárosi/állami taxiscég, és hogy nem egyszerű és értelmetlen összeesküvés-elméletet gyártunk, mi sem bizonyítja jobban, mint ami éppen a nyáron történt a városnéző-buszszolgáltatás tendere esetében:

„A jelenlegi hat helyett egyetlen cég kezébe adja a főváros a turisták körében népszerű városnéző buszok üzemeltetésének jogát" - írja a 24.hu. (20016. 06.09)”

Úgy látszik a kormány és az ő fővárosi helytartósága az UBER kiűzése után, most a taxisokra irányozta mozsárágyúját. El ne higgyük, hogy egy isteni igazságszolgáltatás szemtanúi vagyunk, amely keretében a sárga autók tulajdonosai most visszakapják mindazt, amit az uberesek ellen elkövettek. Nem. Itt most alighanem ismét a – mint azt egyszer már megírtuk – KBK, azaz Kormány Barát üzleti Kör agresszív térfoglalását láthatjuk.  A taxisok hátán pedig - ahogy anno a dohányboltosokén is - egyre jobban kivehetővé válik a célkereszt.

PYP