2016.07.01- i bejegyzésünkre több, mint 82.000 - en kattintottak, nagy dolog ez egy alig több, mint 2 hetes blog „történetében”! Köszönjük.

Városi Kurir

Városi Kurir

Egy vezér gyerekkora

Avagy Orbán Viktor az „álomhajlító”

2016. július 31. - Városi Kurir

13866627_10207102525585746_233593741_n.jpg

Szép csillagos volt az ég, az ágyból a kis parasztház még kisebb ablakán át jól látszott a  káprázó égitestek sora. Miután mindent megtanult, megette kiporciózott vacsoráját, a lavórban hüledező vízben megmosakodott és meghallgatta a szegénysorból jött kisfiú bámulatos pályaívéről – ezt még nem értette pontosan, de biztos volt benne, hogy akarja – szóló tanmesét, elgondolkodva várta az Álommanó érkeztét. Jó kis nap volt! – gondolta végig az aznap történteket, és ami talán a legjobb volt benne, hogy apja még este sem akasztotta le a szögről a borotva fenésére használt bőrszíját, hogy „odahasson”.

Végre eljött az álom, „az enyhet adó”. Kissé zavarosan indult, de mivel visszatérő volt, az elejét már megtanulta – még álmában is – kezelni, átugrani, irányítani. Na, nem különleges adottsága determinálta erre, hanem az a besulykolt, és már-már evidenciaszámba menő tézis, hogy szemellenzős akarással bármi és akár annak az ellenkezője is elérhető. Rendnek kell lenni, még, ha álomról van is szó, mert mint tudjuk, nem a szív, - ó dehogy - a rend, az bizony a lelke mindennek!

Feltételezett mesevilágában ötvenes éveinek elején látta magát viszont. Egy hatalmas erkélyen állt egyedül – hisz ki lenne méltó arra, hogy vele egy gangon könyököljön? – és amerre ellátott, minden és mindenki az ő parancsát leste. Az emberek csak a szemük sarkából, szinte észrevétlenül sandítottak fel-felfigyelve, hogy mit talált ki aznapra a Nagyvezír. Nem volt egyszerű a feladata, hiszen már szinte minden ötlete megvalósult, vagy valósulóban van e kis hazában. Övé a Vár, – miénk a lekvár! – a Gellért-hegy, a Parlament, az Ifi park, az anyaföld tekintélyes része, a kultúra, népe összekuporgatott magánnyugdíj-kasszája, a sport, az ipar, a gazdaság, a szántók, és azok szántó-vetői – szóval nem egyszerű a helyzete - állapíttotta meg ismét, amikor a „hogyan tovább”-ról gondolkodott. Az persze elégedettséggel  töltötte el, hogy hiába származott el, nem feledkezett meg az egyutcás kis falujáról, és metropolisszá változtatta. Persze, olyan „magyarosan”: kicsi, savanyú, de az enyém-metropolisszá!

Egy szó, mint száz: itthon mindent elért, felforgatta, amit lehetett, visszaforgatta az idő kerekét, népét ellátta a számára megfelelő hittel – szóval ideje továbblépni! Irány Európa köztársasági trónja! Tessék, hogy ez értelmetlen, hogy ilyen nincs is? Nincs bizony, MÉG, de majd Ő megteremti, hiszen mi lenne számára megfelelőbb feladat, mint maga a lehetetlen. 

Messzelátójában - aminek lencséjéről saját kézzel (!) távolította el a védőkupakot, nem úgy, mint az egyszeri hadügyér, aki kupakolva tekintett a fényes jövőbe, – már látta magát, mint e földrész megkérdőjelezhetetlen Igazát. Bár ilyen pozíció még nem létezik az oszló-foszló unióban, majd csinálunk egyet, „oszt jó napot! „- felkiáltással megnyugtatta lelkét, hogy megvan az új cél.

Tudta ő, ez sem megy majd harc nélkül, de nem bánta, erre született, a folyamatos bozótharcra. Csak mellékesen jegyzem meg, hordott is magánál mindig egy csinos kis felfújható bozótot arra az alkalomra, ha éppen nem lehetne mi mögé bújva újabb és újabb harcot provokálni a valós, vagy kitalált ellenséggel szemben. Tehát, tennie kell még ezt-azt, le kell rombolnia pár demokratikus szabadságjogot, ki kell forgatnia sarkaiból az elavult demokráciák alapelveit, párszázezer ember túlélését kockára kell tennie, de mi ez ahhoz képest, hogy utána elhozhatja e térség a sosem látott – és sosem vágyott – mennybemenetelét. Ő, mint a kontinens Árgyélus királyfia.

Jókedvű ébredés után nap, mint nap elindult gyalog a szép megálmodott jövő felé.

Azért én még reménykedem benne, hogy létezik valahol a hazában egy másik kisfiú, vagy kislány, aki egészen máshogy álmodta meg a jövőjét, mindannyiunk közös eljövendőjét, és lassan úgy dönt, hogy előáll egy jobb ízű Magyarország receptjével. Alig várom, hogy megkóstoljam.

Mátrai Anna

Budapestet végképp eltörölni!

Mit szól az ötlethez a DK és a Liberálisok?

kerulet.jpg

Budapest végső ellehetetlenítésére készül a regnáló rezsim, mert a főnök számára nem csak felfoghatatlan, érthetetlen és tűrhetetlen, de nem is eléggé ellenőrizhető a bűnös főváros. Az ötlet nem új, már serdülő korában, amikor felszármazott a poros kis falu HVCS-je – aki nem ismerné a rövidítést: Helyi Vagány Csávó - és az örökbecsű szerint a többi Bibó-fiúval együtt „rácsodálkozott a 4-es – 6-os villamosra”, érezte, nem mehet ez így tovább!

Telt – múlt az idő, de az urbánus világ gyűlölete nemhogy csökkent volna, egyre erősödött. Már 2011-ben, rögtön a második hatalomra kerülése és az első teszt, a magánnyugdíj-pénztárak, mindannyiunk megtakarításának, vagyonának sikeres lenyúlásos-megvédése, után már sült is a Belügyminisztérium boszorkánykonyhájában a főváros eltörlésére irányuló hármas tervezet.

Az első szerint maradnak a kerületek, de önállóságukat vesztve, élükön államilag kinevezett „helytartócskák” vezetése alatt, költségvetés és mozgástér nélkül. A második variáció szerint minden marad a régiben, de „erős fővárosi irányítás” alatt. A harmadik ötlet, a City-koncepció alapja, hogy a belső kerületeket összevonja egy monstrumkerületté és a külsők is integrálódnak, ki ide, ki oda, de elvesztik minden fontosságuk. 2011-ben, a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen meg is hányták-vetették a dolgot, majd hagyták lebegni, mint Mohamed koporsóját.

Az nyilvánvalóan nem opció, hogy Budapest megőrizhesse függetlenségét ebben az elorbániasodott országban, amivé az egész hazában világhírű elöljáró változtatta az egykor többre érdemes Magyarországot. Orbán felszámoló-biztosnak megtalálta a legmegfelelőbb csatlóst Tarlós István főpolgármester személyében, akiről nem egyértelmű, hogy elhivatottsága, vagy, vagy………miért is(?)  követi olyan szervilisen a főnök parancsait.

tarlos_hirmenten_hu.jpg„….Budapest súlyának, közigazgatási szerepének eldöntése a fő kérdés, és mintha még ez sem dőlt volna el véglegesen. A városrészek szerepének meghatározása ehhez képest már csak egy másodlagos kérdés lehet. Tény azonban, hogy a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is.”

– válaszolta Tarlós a Népszabadság e témában feltett újságírói kérdésére.

Arról, hogy mik lehetnek ezek a homályosan említett szempontok, ne legyen kétsége senkinek. Példának okáért a ma még létező „ellenzéki fellegvárnak” vizionált Lipócia teljes megsemmisítése – mivel a vezír örök harcban áll, ezért csak a megsemmisítés számára az elfogadható - a vágyott cél, aminek elérése érdekében feldúlni kívánja Budapest egységét. Nem véletlen, hogy még a párthű jelenlegi polgármesterei is riadtan és értetlenül kapaszkodnak inogni látszó székeikbe, hiszen az ő pozícióik is eltűnni látszanak. Csendben jegyzem meg, hogy nincs kétségem afelől, hogy már készül számukra valamelyik minisztériumban, vagy azokban az „elfekvőként” üzemelő háttérintézmények valamelyikében egy kevéssé fontos, ám zsíros állás.

Szabadai Viktor, a Liberálisok várospolitikusa a City koncepcióról:

szabadai_viktor_500-400x400.jpg „ A főpolgármester által felsorolt három lehetőség közül a City koncepciót, márcsak azért is támogatnánk, teszem hozzá megfelelő tartalommal, mert azt 2014-ben Fodor Gábor elnökünk is benyújtott egy törvény módosítási javaslatban, majd ugyan ez a koncepció ott volt Bodnár Zoltán főpolgármester jelöltünk programjában is, és most is szerepel a „Tarlós után szabadon” című programunkban is, mert ez a koncepció, szerintünk, a közigazgatás racionalizálásának fontos feltétele. Tarlós István regnálása alatt Budapest súlya, politikai, közigazgatási, gazdasági és minden egyéb szempontból, töredékére csökkent, tehát önmagában a koncepció, nem segítene, de fontos eleme lehetne a város újraszületésének. Az viszont komoly aggodalomra ad okot, hogy Tarlós István szerint is a Fidesz, nemcsak a közigazgatás racionalizálására törekszik, de pártpolitikai szempontokat is figyelembe vesz, márpedig az elmúlt évek bebizonyították, hogy ha a Fidesz bármikor pártpolitikai szempontok mentén döntött az mindig kárt okozott az országnak. „

Kicsit nehezíti bármelyik terv kivitelezését, hogy kétharmados törvény szükséges hozzá, de ez valóban kis akadály a mai kormányzati politikai palettát alkotók engedelmességi faktorát figyelembe véve.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint:

gy.jpg
„Ilyen törekvések már az első Orbán kormány idején is voltak, de nem lett belőlük semmi. Most is egyszerű elterelésnek vélem, Tarlós István eltanulta a Fidesztől a gumi-csont dobás technikáját, és most ezzel akarja elterelni a sajtó, és a közvélemény figyelmét olyan fontos, és sürgős feladatokról, mint a 3-as metró felújítása, amely körül egyre másra kavarognak a botrányok.”

Budapestiek! – aki csak úgy, mélázva sétálna még egyet a Pozsonyin, vagy inna egy kávét a Ráday, a Gozsdu, vagy a Liszt teraszainak egyikén, az vegye fel a nyári táncrendjébe, mert ki tudja?   Megeshet ugyanis, hogy mire rászánja magát a kiruccanásra, már csak egyen-ételeket talál az egyen-menzák talponállóiban, ahová halkan behallatszik a kisvasút mozdonyfüttye, és a füstje is megcsaphatja olykor, mert ne feledje: a Nagytestvér sajnos mindenhol ott van, még ott is, ahol nem.

Mátrai Anna

Budapest Felcsút státuszára tör

Szemenszedett szemét

13844053_10207087049718859_972844956_o.jpg

Az április elsejével államosított hulladékgazdálkodási rendszer következtében már szemét-fronton is tombol a fejetlenség. Az eltelt négy hónap alatt még a csekkeket sem sikerült kézbesíteni, a fővárosiak pedig azzal szembesültek, hogy más településekkel összehasonlítva, az ő kukadíjuk aránytalanul magas, nem úgy, mint például Mészáros - falván, azaz Felcsúton.

A parlament 2012-ben - 2016. április 1-i hatálybalépéssel - hozta meg az új törvényt a hulladékgazdálkodásról, ebben rögzítették, hogy életre kell hívni egy új céget, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, amelynek azon kívül, hogy közbeiktatták a szolgáltató, azaz a helyi kommunális szemétkezelő cégek és a megrendelő háztartások közé, semmi értelme. Mondhatnánk azt is, hogy az állam - jó szokásához híven - nem tett mást, mint ismét szórt egy marék homokot az egyébként jól működő gépezet fogaskerekei közé. Amióta ez a cég létrejött, még egyetlen szolgáltató cég sem kapott egy fillért sem a munkájáért, úgyhogy várhatóan hamarosan leállnak, és elönti az országot a szemét.

Az igazi botrány viszont a díjszabás, mert éppen Budapesten, ahol a legmagasabb, vannak a legkorszerűbb szállítási eszközök a legmodernebben megszervezett logisztikai háttér, és mégis itt jóval magasabb még az átlagosnál is az ár, arról már nem is szólva, hogy itt a legrövidebb a szállítási útvonal a lerakóhoz. Lássunk néhány összehasonlító adatot: Budapesten a 120 literes háztartási kukák heti egyszeri elszállítási díjára 752.- forint, Szegeden ugyanez 635.- forint, Budaörsön 448, Felcsúton pedig (dobpergés!!) mindössze 390 magyar forint. Vagyis a kisvasutas hazájában alig több mint a felét fizetik a szemét elszállításért, mint Budapesten.

Ezt a különbséget semmi sem indokolja - mondja Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő, elmondása szerint a fővárosi díjak összevetéséből más településekével úgy tűnik, mintha Budapest, ezen a téren is kormányzati büntetésben lenne.

„A fővárosiak hátrányos megkülönböztetése sem gazdasági, sem morális értelemben nem elfogadható. Amennyiben alapvetésnek elfogadjuk el a tényt, hogy méretgazdaságossági szempontból sokkal olcsóbb a budapesti szemétszállítást megoldani, – a korszerű gépparkról nem is beszélve – akkor, hogy lehet az, hogy Felcsúton fele annyiért tudják a feladatot ellátni, legalábbis az állami holding adatai szerint? Mindezek után képviselői előterjesztést nyújtottam be a soron következő Fővárosi Közgyűlés ülésére, amelyben indítványozom, hogy kezdődjenek tárgyalások a kormánnyal annak érdekében, hogy a budapesti szemétszállítási díj a felcsútival megegyező mértékben kerüljön megállapításra. Ha a beadványom célt ér, akkor egy átlagos fővárosi háztartás éves kukadíja a jelenlegi 39 ezer forintról 21 ezer forintra csökkenhet. Ne Budapesttel fizettessék meg részben, vagy egészben azt, hogy belegabalyodva a rezsi-rizsa maguk által szőtt pókhálójába, már képtelenek helyesen kalkulálni.  Felcsútnak Mészáros Lőrinc a polgármestere, akiről most már bizton állíthatjuk, hogy a „füstös hátsószobákban” történő megegyezéssel a rezsicsökkentés olimpiai bajnoka lett”

Azt sem árt tudni, hogy mielőtt a tárgyalások megkezdődtek a Nemzeti Kukaholding felállításáról, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter rendeletileg maga határozta és határozza meg a továbbiakban is a különböző településeken a szemétszállítás díját és azt ígérte, hogy a rendszerbe betesznek tizenkét-tizennégy milliárd forintot. Ebből egyetlen  forint sem teljesült. 

 

„Úgy tűnik, - folytatja, a képviselő - azt gondolják, hogy a veszteségnek, amit a működés termel, és ami azt hamarosan ellehetetleníti - körülbelül a felét Budapesttel fizettetik meg, a másik felére pedig egyelőre nincs megoldás, hiszen nem véletlen, hogy csak október-novemberre tervezi a kormány, hogy fizet a helyi cégeknek azért a szemétszállításért, amit április 1-től folyamatosan végeznek. Mindezek után nyugodt szívvel jelentem ki: attól lesz olcsóbb vidéken a szemétszállítás, hogy Budapesttel fizettetik meg. „

 

A képviselő mondandóját támasztja alá az a mai hír is, hogy megbüntették a szegedi kommunális céget, mert nem fizették be a lerakott szemét után az éves adót, ugyanis nincs bevételük, mert mint feljebb jeleztük, az állami holding nem fizette ki részarányosan, amit beszedett a lakosoktól.

Szaniszló Sándor előterjesztésében felszólítja Tarlós Istvánt, hogy 2016. október 30-i oldja meg a problémát a gazdasági miniszterrel, hiszen a Budapestiek azért tartják főpolgármesterüket, hogy az ő érdekeit tartsa szem előtt, és harcoljon is értük, ha kell.

Az utóbbi hat évben, mióta Tarlós István a főpolgármester, százmilliárd forintnyi veszteség érte a fővárost a vagyonvesztések miatt, és azzal, hogy most államosították a hulladékkezelést, újabb milliárdokat vettek el Budapesttől, a budapestiektől.  

Pálmai Tamás

Megint Taxi

imagesuber.jpg

Úgy látszik, a pesti taxisok ügye, vagy egy soha véget nem érő szappanopera, amelyik mostanság egyre újabb és újabb epizódokkal bővül, vagy egy drámai, hosszan elnyúlt agónia, de az is lehet, hogy egy folyamatos coitus interruptus. A  már fontos médiaszemélyiséggé előlépett Karsai Karlin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének ügyvivője, most egy meglepően kemény hangvételű nyílt levelet küldött Tarlós István főpolgármester - fekete-öves száj-karate - bajnoknak. A szakszervezeti vezető számon kéri, hogy a város egyéb ügyeihez hasonlóan - 3-as metró és társai - a taxis kérdésben is, miért kommunikál összevissza a város „első polgára”.  Tudjuk, sokan az Uber kiszorítása miatt taxi-ellenesek, de ne feledjük, hogy a döntés a hátsó szándékok kormánya kezében volt.  Arról már nem is beszélve, hogy kormányzati forrásunk  elcsacsogta  nekünk, hogy ha eddig nem is, de napokon belül kezdődnek a „hátsó szobákban” a tárgyalások a kormány képviselői és az Uber között, melynek eredményeként a jövő év első negyedében a litván és az észt adózási minták szerint, ismét megjelenhetnek az applikációs autók főváros útjain 

A taxisokat lehet szeretni, vagy utálni, de azt a jogukat, hogy személyes döntéseik megtervezése előtt tudják, mit tervez a szakmával a hivatalosság, nem lehet elvitatni. A levelet változtatás nélkül tesszük közzé, ami nem jelenti azt, hogy minden gondolatával és következtetésével egyetértünk.

Nyílt levél

Tarlós István, Budapest főpolgármestere részére

Tisztelt Főpolgármester úr!

Legutóbb az elmúlt év őszén kértünk öntől segítséget, de azon kívül, hogy együttérzéséről biztosított bennünket, a kisujját sem mozdította. Az idei év tavaszán viszont, amikor az utcára vonultunk, Ön azonnal fenyegetőzni kezdett, valamint elmondta a lehető legpopulistább mondatot: „nem tűröm a városomban az ilyen forgalombénítást” - majd természetesen jó szokása szerint ismét csendben megvárta, hogy maguktól csengjenek le a dolgok.

Most az Ön által kikényszerített, hibás és már életbelépésekor is elavult és kártékony fővárosi taxisrendelet és a fent leírtak után ismét Önhöz kell fordulnunk.

Tarlós Úr!

Egyre többször és többen vetik fel a legkülönbözőbb fórumokon, és olvassuk a sajtóban is, hogy mindaz a rengeteg szabálytalan ellenőrzés, valamint annak minden eszközzel történő megnehezítése, hogy a taxi gépkocsik részt vehessenek az éves kötelező szemlén és vizsgán, az Ön beleegyezésével történik, mégpedig

azért, hogy a főváros létrehozhassa a maga taxis vállalkozását.

Egyesek szerint már meg is határozták azoknak a cégeknek a körét, amelyeket ki akarnak szorítani a piacról, és ezt a célt szolgálja a BKK által, most már szinte félhivatalosan is működtetett feketelista, amely ezeket a nem kívánatos cégeket tartalmazza. Tudomásunkra jutott, hogy a mai napon a BKK taxi divíziójának vezetője arra utasította az Asztalos utcai szemletelep munkatársait, hogy a gépkocsikat ezután ne rendszám, hanem alvázszám alapján vizsgáztassák. Mi szomorúan bár, de elfogadjuk, hogy vannak szabályszegő kollégáink is, ezeket rá kell szoktatni a szabálykövető magatartásra, de mire jó a munkaeszközt büntetni?

Főpolgármester Úr!

A kioktatás minden szándéka nélkül hívjuk fel a figyelmét, hogy a városnak Ön az első polgára, akinek az a feladata, hogy a város többi polgárának - akik közé mi, taxisok is tartozunk - az érdekeit védje!

A fentieken túl, mindannyiunkat az alábbi kérdés feszít:

Készül-e a főváros saját taxi-céget alapítani?

Mielőbb várjuk őszinte válaszát, hiszen a kérdést nem ellenzéki attitűdből tettük fel, már csak azért sem, mert célunk: a békés munkavégzés érdekében az együttműködés. Szakszervezetünk egyszerűen félti a több-ezer becsületes taxis vállalkozó és családjuk megélhetését!

 

                                                                                       Magyar Taxisok Szakszervezete

                                                                                                     Karsai Katalin

                                                                                                        ügyvezető

 

Budapest, 2016. július 26.

Rágalmazz merészen, valami mindig megmarad belőle!

Tusnádfürdői beszéd(ek) margójára

vitya-crop_1.jpg

Calumniare audacter, semper aliquid haeret ­ merészen kell rágalmazni, valami mindig megmarad belőle - mondta egykor Plutarkhosz, Nagy Sándor udvaronca. Úgy látszik, a mondás ökörékvényű, hiszen Orbán beszédírói a Múzeumkerttől, a Várkert Bazáron át egészen Tusványosig, 1994-től napjainkig, tehát térben és időben is korlátlanul élnek vele.

Puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán, lovasrohamot vezényeltek, kardlappal verték a békés tüntetőket”

A fenti idézet – mert örökbecsűt csak így szabad, pontosan, szépen, ahogy a csillag megy – nem 1848 márciusának idusáról való, és az sem kapiskál jó helyen, aki az 1900-as évek forradalmai egyikére asszociál. Ezt kérem 2013. október 23-án mondta a magyar miniszterelnök, megemlékezve a 2006-os TV székház-feldúlós, Országház környékét nyilvános-illemhellyé változtatós, kukagyújtogatós, Pest belvárosát rettegésben tartós „őszikaktuszos”, nem bizonyítható, hogy ki által gerjesztett förmedvényről.

Esetünkben a nemes szónoklat hátterébe professzionálisan belekomponálták a szélfútta zászlókat is, ami mind-mind nemzeti hovatartozásunkat erősítette. Így volt csak igazán hatásos az összkép! A vezír 2013-ban tehát így manipulálta hallgatóságát történelemhamisításba csúszó előadásával, hiszen akkor még az illiberalizmus dicshimnusza, és az országot „nem lehet virágokkal és plüss állatkákkal megvédeni” mocsáros-tusványosa, talán még a beszédírók rémálmaiban sem létezett, de azt azért már akkor is tudták, - ahogy Orbán környezete már évtizedek óta - hogy a shownak mindig újabb és újabb nagy dobás kell.

Bizony, elsős tananyag a „diktátorképzőben”, hogy mielőtt hozzákezd a tanonc népe leigázásához, töviről-hegyire meg kell ismerje annak köznyelvét, különös tekintettel a tömegek demagógia-felvevő és tűrő képességére, hiszen sokkal könnyebben terjesztheti ideáját, ha tisztában van ezekkel, így tudja majd népét uralni a „kiválasztott”. Ha ezt jól begyakorolta, felsőbb osztályba léphet a diktátor-csemete, és ott megtanulhatja, hogy nem elég tudni, mi hat a leendő alattvaló szívére, lelkére – nem véletlenül nincs az „értelem” szó a felsorolásban – azzal is tisztában kell lennie, hogy nem árt sebtiben megszerezni az uralmat a közmédia felett is. Így neki is állhat gondolatait- legyenek azok bármily sekélyesek, vagy elborzasztóak is - pár jól érthető és főleg visszhangozható mondatba, jelszóba foglalni és már dőlhet is a szenny, kezdődhet is a sulykolás rádióból, tv-ből, újságból, interneten, és persze az idő közben többszörösen átszitált, régi és új politikustársak összes megnyilvánulásain át.

Ez az a pillanat, amikor meg lehet picit pihenni, ezért is követ minden Tusványost parlamenti szünet és vakáció, elérkeztünk ugyanis ahhoz a ponthoz, amikor a tömeg fontosabbik része - a HALLGATÓSÁG - már sajátjának érzi a besulykolt gondolatokat és elkezdi azokat egyre lelkesebben, és főleg gondolkodás nélkül használni.

Kálmán László nyelvész szerint:

A manipuláció – jellegénél fogva – nem az intellektusra hat elsősorban, hanem az érzelmekre, főként szlogenjei, jelszavai, megfogalmazásai révén........ A haza, a család, a szeretet értékeket fogalmaz meg nyíltan és pozitív képzettársításokat kelt, de nem ilyen nyilvánvaló, és lényegében a manipuláció esete már például a „polgár” szó is, amit a Fidesz anno beemelt a szótárába: az anyagi jólét sugallásán kívül antikommunista („nem paraszt, nem munkás”) jelentéssel is bír a Kádár-rendszert követően.

 

Irodalmi életünk kifogyhatatlan intrikusokból, akik szintén élnek azzal a jól bevált taktikával, hogyan rejthető el a valós szándék a közölt tartalom mögött, gondoljunk csak a legfőbbre közülük, Lucifer több karakterére Madách: Ember tragédiájából, vagy Shakespeare: Othellojában Jago „áldásos”, irányított fülbesúgására, esetleg lll. Richardra, aki az általa megölt Vl. Henrik holtteste mellett kéri - sikeresen - feleségül Lady Annát. De, hogy ne csak a klasszikus irodalomból szemezgessünk, álljon itt mindennapi vendége az ez iránt érdeklődők otthonának, Bezerédi Szabina,a Jóban, rosszban intrikusa, vagy az ellen-csatornáról Berényi Miklós ikonilkussá vált alakja.

A lassú, apró lépésekben történő változásokat nehezebben vesszük észre, mint a hirtelent, és ez a manipuláció lényege: az észrevétlenség.”

véli a nyelvész a már fentebb is idézet, és máig érvényes sokéves cikkében, ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a sulykolás eszközei és a megfogalmazás mellett legalább ennyire a manipuláció minősített esete az elhallgatás, összefoglaló néven a hírmanipulálás.

Az azeri baltás gyilkos kiadatására való nyugati reakciók például egyáltalán nem jelentek meg a jobboldali médiában, így az emberek nem is érezték ennek súlyát. „

Mindennek fényében olvasgassuk - ha jobb dolgunk nem akad – Orbán tusványosi szómenését, amiből álljon itt pár gyöngyszem:

Ha megpróbáljuk elképzelni Európa fővárosát, akkor gyakrabban jut eszünkbe Budapest, mint Brüsszel”

Közép-Európára a gazdasági, elit-, majd demokráciaválság kevésbé jellemző, így például egy lengyel, szlovák vagy cseh fiatal ma még a törvények betartásával, a szülők tiszteletével, az iskolák elvégzésével és a szorgalmas munkával még előrébb juthat, mint szüleik.”

Az októberi népszavazásról:

Az egyetlen hely, ahol meghallgatják ma az embereket, az itthon van.”

majd a zárógondolat:

Mindaz, amit 2010-ben Magyarországon elkezdtünk, (…) egyetlen célt szolgált, amit az elmúlt események szerintem igazoltak, (...) hogy Magyarország egy biztos pont maradjon a világban”

Tessék????

jegyzi: Pálmai- Mátrai 

Bréking! Nyolcvanöt halott Táborfalván!

Aki nem lép egyszerre, nem kap disznót estére!

phpthumb_generated_thumbnail.jpeg

A Magyar Honvédség 2016. július 7-én teljesen titokban, hidegvérrel lemészárolt nyolcvanöt migráns-gyanús disznót. Az ok: a honvédeknek gyakorolniuk kell a harci sebesült ellátást és – ha lehetséges- az életmentést. Persze mindezért a NATO a felelős, hiszen az általa meghatározott kötelezettségek okán kellett kilehelnie lelkét a közel száz hízónak.

Mivel a bakákkal titoktartási szerződést írattak alá, így közérdekű adatigényléssel kellett fordulni az „illetékes elvtárshoz”, - jelen esetben a Magyar Honvédséghez - aki kitöltve a kéthetes türelmi időt, megküldte a kért adatokat a portálnak, íme:

A harctéri életmentők több hónapos elméleti felkészítés után preparátumokon, modelleken gyakorolnak, és a kiképzés végén élőszövetes gyakorlaton sajátítják el a harctéri körülmények közötti harctéri sebesültellátás, életmentés fogásait” – közölte az MH, ami szerint „ennek pótolhatatlan tudásanyaga és készsége máshol nem szerezhető meg.”

Majd a folytatás:

Az élőszövetes gyakorlás sertésen azért fontos, mert az emberi szövet szerkezetéhez hasonlóan reagál a külső sérülésekre, behatásokra”.

Nem vagyok katonaviselt, szerencsére semmilyen háborús zónában nem jártam harc idején, így csak ellenérzéseimnek tudok hangot adni az üggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a XXl. században ártatlanoknak kell - még ha sertés is az illető - életüket és vérüket adniuk ahhoz, hogy a hon védője szakszerűen teljesíthesse kiképzési feladatát.Törvény is van rá, hiszen a gerinces állatok bántalmazása Magyarországon törvényellenes, a honvédség szerint azonban

hivatalos és engedélyezett eljárásról van szó”,

amire a MH Egészségügyi Központnak a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság adott engedélyt.

Gondoljuk csak el, milyen abszurd, hogy egy nap az MH Egészségügyi Központjának egy embere nyakába vette Táborfalva környékét, és addig ment a szegény pára, amíg nem talált egy gazdát, akinek az udvarán kellő mennyiségű – nyolcvanöt – disznó múlatta a napot. Hamar meg is egyeztek, persze a disznók őre azonnal elővette a számlatömbjét, hogy ledokumentálja az üzletet, és picit trágyás kezével leszámolta az állatok vételárát, a közel ötmillió forintot, és már terelhette is a jószágokat a haza védelmére!

Az, hogy konkrétan, hogy következett be a disznók számára elkerülhetetlen vég, nem derül ki a 444-nek átadott információkból, mindössze ennyit tartott a hivatalosság közölnivalónak ez ügyben:

A beavatkozások során az altatásos érzéstelenítést állatorvos végzi, a beavatkozások a teljes sebészi tolerancia szakaszában történnek.( Jelentsen is ez bármit) A gyakorlat végén az állatorvos az állaton eutanáziát hajt végre.”

Többen is állítják, hogy ami Táborfalván történt, nem egyedi, kirívó eset hanem bevett gyakorlat. Bocs, de az én gyomrom nem veszi be!

BoMa

Iskolai felvilágosítás keretében mondhatják-e a lányoknak, hogy attól nem lesznek ribancok, ha annyi férfival szexelnek, amennyivel kedvük van?

avagy vitagerjesztő tesztkérdések tárháza

teszt.jpg

 

Ravi Iyer és Jonathan Haidt társadalomtudósok állítása szerint az alábbi 36 kérdést tartalmazó teszt rávilágít rohanó korunk erkölcsi változásaira, amelyek erősen befolyásolják a ma emberének legfontosabb döntéseit, a logikai folyamatainkat, politikai meggyőződésünket, választásainkat. Állításuk szerint a Theory elnevezésű tesztsor kiértékelése alapján kiderül, hogy mennyire elengedhetetlen elmagyarázni, hogy különbözőek vagyunk, eltérő véleményekkel és hitekkel, és a kirekesztés helyett beszélgetni, vitatkozni, érvelni kell megtanulnunk világnézetre való tekintet nélkül. A kutatás a társadalmi és politikai spektrum minden szegmenséből merített. A világ számos országában használják, így az Egyesült Államokban, Kelet Ázsiában és Európában egyaránt.

Néhány tesztkérdés a teljesség igénye nélkül:

1. Ha egy testvérpár fogamzásgátlóval és óvszerrel is védekezik, és mindketten akarják, akkor kipróbálhatják-e, hogy milyen egymással a szex?

2. Ha egy testvérpár fogamzásgátlóval és óvszerrel is védekezik, és mindketten akarják, akkor kipróbálhatják-e, hogy milyen egymással a szex?

3. Követelhetik-e a szülők az édességbolt tulajdonosától, hogy ne áruljon óriás csokoládét?

4. Rávághatja a gyerek az ajtót a szüleire, ha nem engedik el este bulizni?

5. Elhallgathatja-e a katona, ha tudomására jut, hogy az alakulatából valaki megöl egy civilt?

A teljes teszt a link alapján érhető el:

http://www.celebritytypes.com/morality/6/test.php

forrás: 444 

 

Múzeumra Magyar!

"Kisember-központú" kiállításra fel!

nemzeti_muzeum-crop.jpg

 

Petőfi, a lánglelkű, ha úgy döntene, hogy végigjárja az "idusiak" ikonikus helyszíneit, nem biztos, hogy ráismerne a Nemzeti Múzeum kertjére, amennyiben megvalósul az új igazgató, a július 1-én kinevezett Varga Benedek elképzelése. Az  Orvostudományi Múzeum eddigi első embere tervei szerint fenekestül felforgatja a nemzet kertjének eddigi rendjét. 

A minapi hírek a Gellérthegy átfazonírozásáról, fű-fa-virág kőre cserélésének tervéről, szóval Orbanizálásról szóltak, és láss csudát! Csak párat kellett grandiózus tervek nélkül aludnunk és máris itt az új! Varga igazgató úr úgy nyilatkozott, hogy még nincs kiforrott elképzelése  a teljes „reformról”, ehhez várja is az ötleteket, mert reform az tuti lesz, úgyhogy Nemzetünk Múzeuma még pár évig biztosan a mai állapotában látogatható. De, hogy addig is történjen valami, biztos, ami biztos, kivágnak „néhány” fát.

Fejlesztések indulnak a múzeum körül. Először is a kertben. Az ötletpályázat elbírálása a nyáron megtörténik, majd el kell készíteni a kiviteli terveket. A múzeum és a kertje a XIX. században Budapest és az ország szimbiózisát fejezte ki. A múzeumépület úgy emelkedett ki a kertből, mint Budapest az országból. Ma a nagy fák eltakarják. Szeretnénk visszaállítani a kertnek a történetihez közelítő állapotát. Azt is figyelembe véve, hogy ki kell bírnia évente két nagy rendezvényt, a Múzeumok Majálisát és március 15-ét.

Az idézetből kiderül, hogy az elöljáró tervei, mint összeillő puzzle, esetleg Legó-darab, vagy, hogy a helyszínhez jobban passzoljon, mint hátrafelé nyilazó lovas a lova nyergében, úgy illik a vezér ízlés- és véleményvilágába. Halkan jegyzem meg, hogy a március 15-i kormányrendezvény miatt nem kell sok növényt elpusztítani, a 2016-os megemlékezésen – a mindent eltakaró kordon-paraván takarása mögött – csak a fizetett hergelhetők kis csoportja éljenzett, a csak úgy arra járó érdeklődők nem nyertek bebocsátást. Legfeljebb 2017-ben kevesebbe kerül majd az “ünneplő tömeg” beszerzése.

De említett nagyon méltányolhatót is tervei közül a frissiben felkent, amikor arról nyilatkozott, hogy mi a terve  a kertet  parkolónak használó autókkal:

Ez volt az első, amit megszüntettem: a parkolást a kertben. A múzeum saját autói beálltak a belső udvarba, a többi autónak másutt kell helyet keresnie.

A hírek szerint a rádió régi, sokat megélt épületét is hozzácsapják a Nemzeti Múzeumhoz, amiről ezek jutottak a debütáló direktor eszébe:

Az biztos, hogy a rádió Márványtermét meg szeretnénk őrizni zenei központnak, és én magam pártolnám, ha több barokk zene szólna benne. Úgy hallottam, van a rádiónak egy bunkere a hidegháború idejéből. Ha ez így van, be kell mutatni, mert az szenzáció.

A múzeum szerepvállalásáról, amit a kultúra terjesztésében szeretne képviselni, vagyis a valódi szakmai munkáról Varga igazgató az alábbi "nesze semmi, fogd meg jól" lapos közhelyet bírta mondani :

A múzeumnak egyre inkább a látogató felé kell fordulnia, közösségi alkotásnak kell lennie. A legváltozatosabb végzettségű, hátterű emberek alkotnak meg egy-egy kiállítást, és ők itt a múzeumban rendelkezésre is állnak. Ezt fogom kihasználni, a következő hetekben beszélgetni fogok velük. Olyan tárlatokat szeretnék, amelyek nem csak a legmagasabban művelt rétegeknek szólnak.

Ha jól értem, az újdonsült vezető annak érdekében, hogy az egykor oly sokat emlegetett “kisember” se érezze kirekesztettnek magát, kikéri a véleményét arról, hogy mit is szeretnének látni, mitől éreznék jobban magukat. Ennyit a szakmaiságról.  Az igazgató gyorsan megértette a kor szellemét,  ez az elgondolás jól passzol az oktatás orbáni tendenciájához, hisz manapság nem sikk a hatalom szemében, ha valaki tanulni, gondolkodni, kérdezni szeretne.  

Jegyzi: a Nol mentén Mátrai Anna

Orbán nem támogatja a foci-válogatottat!

Na nem azt, és nem úgy nem!

 

 

foci.jpg

Ha valaki, akár csak egy héttel ezelőtt, vagy tegnap azt mondja nekem, hogy azért fogok valaha klaviatúrát ragadni, hogy egy focicsapat támogatását szorgalmazzam, minimum azt hittem volna, hogy viccel velem. És tessék, lássak csudát! Ma hallottam, hogy van egy tavaly világbajnoki hatodik helyezett – nem egy győzelem és két döntetlen után az EB-n kiesett – focicsapata Magyarországnak, amely  nem tud összegyűjteni 360.000.- forintot hogy kiutazhasson az idei, nekik is szervezett speciális foci VB-re.

Tudom, hogy nem illő dolog más pénztárcájában matatni, de az országgyűlési szavazógombnyomók mindegyikének csupán három napi fizetéséről, a kormánytagok egy napi hivatalos jövedelméről, a bankszféra felső-vezetőinek fél napi juttatásáról, az ország gázszerelőjének párperces munka (?) díjáról, a film- és kaszinócézárunk „tán észre sem venné, ha elveszítené” kategóriájú összegéről, nemzetünk Anonimusának percdíjáról, amit persze nem kap a kormánytól, nóném celebjeink egy este nagyobb cehhéről, amit egy-egy szórakozóhelyen fogyasztanak, és még hosszan folytathatnám a sort, hogy kinek mennyire lenne érezhető, ha a zsebébe kellene nyúlnia ahhoz, hogy a magyar gyermekotthonok foci-válogatottja kijuthasson a számukra rendezett VB-re.

A tavalyi évben az ominózus csapat hatodik helyezést ért el a nekik életre-hívott világbajnokságon. 2016-ban, amikor már hatodik éve röpködnek a milliárdok a vezér kedvenc sportjára, amit mindannyian saját zsebünkből, zokszó nélkül dotálunk, nem jut nyolcvanezer forint – az, hogy miért csak ennyire lenne szükségük, egy bekezdéssel lejjebb világlik ki - arra, hogy ezek az amúgy is nehéz helyzetben lévő gyerekek kiutazhassanak, és megmérettessék felkészültségüket. A jelenlegi rezsim szólamokért nem megy a szomszédba, blikfangos tirádákat fúj minden megszólalójuk, – fejtől egészen a potrohig – hogy mennyire iszonyatosan fontos nekik, és persze az országnak az, hogy a nép sportoljon, meg, hogy baromira kell az utánpótlás is, és államunk azon polgára, aki nem fordít kellő figyelmet az egészségére, nem átall egy (pfúj) multinál néha-napján egy hamburgert bekapni, az nem jó állampolgár, hiszen helyette a friss levegőn – amiből, nagyrészt a kegyetlen budapesti fa-fű-virágírtás miatt egyre kevesebb van – kellene sportosan tevékenykednie a haza üdvére. A tehetséges gyerekekből álló, elhivatott srácokra nem jut nyolcvanezer forint, pedig, hogy is mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben, alig két éve a felújított ceglédi uszoda átadásán:

 Az unió 28 tagállamából a négy legkevesebbet sportoló ország közé tartozik Magyarország, és a fiataloknak csak a 38 százaléka mozog rendszeresen. Orbán arról is szólt, hogy támogatni kell a közösségi, a verseny- és a tömegsportot egyaránt.

Külön tiszteletreméltó a „válogatott gyerek-válogatott” tagjaitól, hogy nem várták tátott szájjal a teljesen megérdemelt támogatást, hanem világbajnokságukra való kijutásuk összegét – még egyszer: háromszázhetven ezer forintot - megpróbálták összekalapozni. A mai napon lezárult a gyűjtésük és még mindig hibádzik nyolcvanezer kemény magyar forint, pedig nem különrepülővel akartak utazni, ahogy az manapság már-már evidencia annak, aki "számít".

Csak egyet lehet érteni a Párbeszéd Magyarországért nyilatkozatával:

 A párt felszólítja Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, hogy saját keretéből azonnal utalja át a hiányzó összeget az árva gyerekek csapatának!

Orbán előtt hatalmas a lehetőség: ebben az esetben úgy támogathatná szemellenzője fókuszában álló sportját, hogy – megkockáztatom – egy ember sem lenne e-hazában, aki ne elismeréssel szólna tettéről. A kurzus bármilyen elvakultan hiszi is, hogy  nincs szüksége szimpatikus tettekre, arra, hogy megmutassa, némi emberi érzés, még ha foltokban is, de maradt benne, téved! Kéretlen, és messze nem szimpátiámból fakadó véleményem szerint, ez minden „kedves vezetőre” ráfér.

A cikk leadása után érkezett a hír, hogy:

Örömmel tudatjuk, kedves olvasóinkkal, hogy a gyermekotthonok fociválogatottja állami segítségnyújtás nélkül is el tud utazni a VB-re!

A gyermekek, igazgatójukkal, a holnapi nap folyamán indulhatnak Varsóba, a világversenyre, köszönhetően az adományozók segítségének. Hazaérkezésük várható időpontja: egy hét múlva.

Strényi Veronika, a gyűjtés szervezője és lebonyolítója ezúton is köszönetét nyilvánítja az adományozók felé.

 

BoMiMa

 

süti beállítások módosítása